Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-228

Az országgyűlés képviselőházának 228. ülése 1987 június 9-én, szerdán. 403 dás. Most a kereskedelemügyi minisztérium nagy kegyesen azt mondotta, hogy 14 kilométer távolságra járathat naponként autóbuszjáratot. Természetes dolog, minden vállalkozó nagyon jól tudja, hogy egy olyan autóbuszjáratból, amely egy 3000 lakosú községből közvetlenül a vasúthoz megy, 14 kilométer távolságra, nem lehet megélni, abba csak belebukni és azon csak teljesen tönkremenni lehet. Ha tehát a kereskedelemügyi miniszter úr válaszát várom, akkor azt kérem, hogy mivel nincs sérelem egy nagyvállalkozóval szemben, hanem arról van szó, hogy egy szegény kisemberen segítsen, méltóztassék ezt az engedélyt nlykép revízió alá vonni, hogy ez a kisember a maga életlehetőségét megtalálja és az számára biztosítva legyen. Elnök: A kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott iparügyi miniszter úr kíván válaszolni. Bornemisza Géza a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott iparügyi miniszter: T. Képviselőház! Csoór Lajos képviselő úr interpellációjában tulajdonképpen két magánautó busz vállalkozó vitáját és veszekedését hozta a Ház elé. A helyzet az, hogy a szóbanforgó járat kérelmezése két autobuszvállalkozó részéről történt. A Csoór Lajos képviselő úr által ajánlott vállalkozó azonban több okból kifogás tárgyává tétetett, még pedig azért, mert, mint méltóztatik tudni, jogosulatlan fuvarozásért többször meg kellett inteni és egy hivatalos vizsgálat eredménye megállapította, hogy hamis rendszámtáblával is fuvarozott, úgyhogy ez a vállalkozó^ nem mutatkozott minden tekintetben megbízhatónak. De nem ez volt a szempont az engedély kiadásánál, hanem tisztán és kizárólag az, 'hogy a magánautobuszjáratok létesítéséről szóló törvényes rendelkezések világosan kifejezésre juttatják, hogy új autóbuszjáratot legalább olyan vonatkozásban, amilyen vonatkozásban esetleg szabályszerűen engedélyezett autóbuszjáratok forgalmi érdekeit sértené, nem lehet engedélyezni. Már pedig ez a járat kifejezetten ilyen volt, amennyiben két, egy északi és egy déli járat volt. Az északi és déli járat összekapcsolását jelentette volna ennek a 6 kilométeres szakasznak engedélyezése, miáltal a forgalmi és távolsági okokból kedvezőbb helyzetben levő alsó járat tulajdonosa, Soltész elvonta volna a forgalmat a felső járattól. Ha már szociális szempontokat említünk, bár meg kell állapítanom, hogy szociális szempontok a közlekedési vállalkozások engedélyezésénél nem lehetnek irányadók, hanem elsősorban a közlekedési problémák helyes megoldása irányadó, meggyőződésem szerint szociális szempontból is helyesen jártam el, amikor a törvény kifejezett rendelkezéseinek szem előtt tartásával nem engedtem, hogy egy új járat meghosszabbításával egy meglevő és feladatát, munkakörét szabályszerűen ellátó vállalkozónak üzleti esélyeit csökkentsem. Ami az új engedélyezést illeti, az engedélyezés úgy jött létre, hogy a helyszíni tárgyalás alkalmával az összes helyi hatóságok és inasra az érdekelt is hozzájárult ehhez a megoldáshoz, annak ellenében, hogy megengedtük járatainak szaporítását, ö maga alá is írta a jegyzőkönyvet és utólag jött arra a meggondolásra, hogy vele esetleg valami méltánytalanság történt és ismét kérte ennek a járatnak engedélyezését. Miután megállapítottam, — mert hiszen Csoór képviselő úr ezt a kérdést KÉPVISELŐHÁZI NAPÍ.0 Xjv, nekem körülbelül két-három héttel ezelőtt már említette — hogy az eljárás szabályszerűen folyt le, a kiküldött képviselő a törvény szellemében és a törvény világos rendelkezései értelmében járt el és ezért mindaddig, amíg az engedélyezett vállalkozó kötelezettségeinek eleget tesz, a már engedélyezett járatot tőle viszszavonni nincs módomban. Kérem válaszom szíves tudomásulvételét. Elnök: Az interpelláló képviselő urat megilleti a viszonválasz joga. Csoór Lajos: T. Képviselőház! Méltóztassanak megengedni, hogy rövid időre igénybevegyem szíves türelmüket. Nem egyén érdekében, hanem két község érdekében szólaltam fel, két község képviselőtestülete és elöljárósága kérte, hogy ezt a dolgot szóvátegyem. A miniszter úr azt mondotta, hogy az illető nem mutatkozott megbízhatónak. Ezt megcáfolja magának a minisztériumnak a határozata, hogy kiadott neki egy engedélyt 14 kilométer távolságra. Ha tehát 14 kilométerre megbízható, akkor 20 kilométerre is* megbízható. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Nem arról van szó!) Azt mondja továbbá a miniszter úr, hogy ennek az engedélynek a kiadása sértette volná a régi vállalkozó érdekeit. Azt hiszem, azért sértette volna, mert ő ma 1 pengő 20 fillérért fuvaroz és az úi vállalkozó 80 fillérért akar fuvarozni. Ennyiben sértette tehát érdekét. Ellenben, ha ő kapta volna meg az engedélyt, akkor ez szolgálta volna 8000-es lakosú. két község és a Máv. utasforgalmának érdekét. Már most arra vonatkozólag, hogy a hatóságok és az illető személyek hozzájárultak, azt kell mondanom, hogy ez az, amiért felszólaltam és amire rámutattam, hogy a szó szoros értelmében terrorizálták mind a hatóságokat, mind pedig az illető személyeket. Nem is hoztam volna a képviselőház elé ezt az egész ügyet, ha nem látnám a minisztérium eljárásában, — abban az eljárásban, amelyre a miniszter úr hivatkozik és amelyben legjobb tudomásom szerint megtévesztették — hogy olyan törvényellenes eljárás folyt le, amelyet feltétlenül szóvá kellett tennem a képviselőház előtt. Szóvá kellett tennem pedig azért, mert nem lehet tűrni, hogy a kormányzati tényezők által nyíltan hangoztatott intenciókat a minisztérium ne hajtsa kellőképpen végre. Mivel -a miniszter úr az én komoly és minden személyes éltől mentes felszólalásom ellenére sem jut arra a meggondolásra, hogy ezt a dolgot nem az előadók és referensek bemondásai alapján kell kivizsgálni, hanem komolyan és a helyszínen a tények felderítésével és mert sajnos, azt kell látnom, hogy a miniszter úr még mindig azt a szellemet pártolja, amely ellen küzdök és küzdeni fogok, ezért válaszát nem vehetem tudomásul. Elnök: Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, mélfóztatnak-e a miniszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik Kajniss Ferenc képviselő úr interpellációja a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának az alkotmányos szabadságjogba ütköző túlkapása tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni, 57