Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-221

Az országgyűlés képviselőházának i jobboldalon és a középen.) és ezért nem lelhet egyszerűen úgy tekinteni, mint egy Magyarországon elterjed foglalkozási ágat, mert ennél sokkal több: össze van forrva a sorsa a magyar nemzet sorsával. (Ügy van! Ügy van! — Taps a jobboldalon, a középen és a baloldalon.) Méltóztassanak megengedni, hogy már most felszólalásom elején foglalkozzam egyes képviselőtársaimnak résziben az állami 'költségvetés általános vitája során, résziben a mai napon a földraívelésügyi tárca általános vitája során elhangzott felszólalásaival. Ezt azért bocsátom előre, mert lesznek egyes olyan témakörök, amelyeket képviselőtársaim felszólalására adandó válaszomban esetleg rövidebben, talán csak egy-egy mondattal érintek, s amelyekre felszólalásom további során nem is lesz módomban visszatérni. Viszont lesznek más olyan témák, amelyekkel (beszédem során majd részletesebben kívánok foglalkozni. Egyes képviselőtársaim, közöttük különösen Lányi Márton, Roszner István, Egry Zoltán, Drozdy Győző, Lang Lénárd, Riesz Ádám és még több képviselőtársam behatóan és igen figyelemreméltóan foglalkoztak mezőgazdasági termelésünk egyes részletkérdéseivel. T. képviselőtársaim különösen az úgynevezett kereskedelmi növények termesztésének fontosságára mutattak rá és felhívták a kormány figyelmét arra a körülményre, hogy szociális szempontból és milyen nagyjelentőségű ezeknek a növényeknek a termesztése, mert rendkívül sok munkaalkalmat nyújt. (Ügy van! Ügy van!) A kereskedelmi és különösen az ipari növények termesztésénél természetszerűleg nem zárkózhatunk el attól a megállapítástól, hogy e növények termesztésének fejlesztése csakis addig a határig lehetséges, amíg az ipar felvevőképessége megvan. (Ügy van! Ügy van!) Mindenesetre azonban helyes volna, hogy ha hazai nyersanyagokkal tudnánk ellátni azokat a hazai iparágakat, amelyek ezekre a növényekre rá vannak szorulva. A kormánynak ebben a tekintetben, — amint talán nem is szükséges külön felhívnom a t. Képviselőház figyelmét — főként a kender és a len termesztésének fejlesztésére, különösen az utóbbi időben volt igen nagy gondja és ennek hatását főleg a folyó évben fogjuk majd érezni. A Tiszántúlon annyira fontos napraforgó termesztésének fontosságára is rá kell mutatnom. Azt hiszem, hogy ezzel az elgondolással lényegesen segíteni fogunk éppen az egyik elesett országrészünk kisebb gazdáinak sorsán. Szóvá tették egyes 'képviselőtársaim az elemi csapások által sújtott vidékek kisgazdáinak sorsát is és ezzel kapcsolatban főleg az úgynevezett vetőmagakció kérdését. Azok a gazdák, akik elemi károk, csapások után vetőmagsegélyben részesültek, a szabályok szerint kötelesek voltak ezt a vetőmagot a következő évben természetben visszaszolgáltatni. r Csak amennyiben ezt a határidőt elmulasztották, lépett fel velük szemben az állam azzal a kívánsággal, hogy készpénzben térítsék meg a nekik adott vetőmag árát. Ujfalussy Gábor és Farkasfalvi Farkas Géza igen t. képviselőtársaim rámutattak a hazai lótenyésztés rendkívül nagy fontosságára és mindketten kívánatosnak tartották a törzskönyvezésnek kiterjesztését. Magam is teljes mértékben helyeslem felfogásukat és a törzskönyvezés fokozott kiterjesztését a magam részéről is minden eszközzel elő fogom mozdítani. (Helyeslés a baloldalon.) Részben megoszlott t. képviselőtársaim felfogása az 1927 : XXV. tc.-ben biztosíKÉPVISELÖHAZI NAPLÓ XIV. 21. ülése 1937 május 31-én, hétfőn. 49 tott jogomnak a gyakorlását illetőleg, amenynyiben ez a törvény módot ad bizonyos előfeltételek fennforgása esetén a földművelésügyi miniszternek arra, hogy a már egy éven felüli méncsikókat elővezettes&e és az arra alkalmatlanokat a köztenyésztésből kivonja. A magam részéről ezt a jogot a szükséghez képest érvényesíteni kívánom, (Helyeslés a baloldalon.) •mindenesetre megszívlelendőnek tartom azonban mindazt, amit Farkas Géza t. képviselőtársam ajánlott ebből a szempontból figyelmembe. Tájékozásul felemlítem, hogy az 1937. évben 151 ménnel többet fogunk köztenyésztés céljaira rendelkezésre bocsátani. (Helyeslés és taps a jobb- és a baloldalon s a középen.) Ezzel azt hiszem, a mének szaporítása iránti általános kívánságot, amely országszerte mindenütt jelentkezik, ha nem is száz százalékig, de az eddiginél jóval nagyobb mértékben tudjuk kiszolgálni. (Helyeslés és éljenzés a jobbés a báloldalon.) A mezőgazdasági szakoktatás kérdését is több képviselőtársam tette szóvá. Különösebben ki kell emelnem Schandl Károly, Petro Kálmán, báró Roszner István és Takács Ferenc t. képviselőtársaimnak felszólalását. Erre nézve külön leszek bátor majd nyilatkozni, itt csupán arra a kérdésre térek ki, hogy a Dunántúlon is kellene ilyen gazdasági iskolákat felállítani. Az idén már Győrött fel fogunk állítani egy téli gazdasági iskolát és valószínű, hogy még egy iskolát fogunk ugyancsak a Dunántúlon létesíteni. Ez utóbbinak székhelyére nézve még nem nyilatkozhatom. A megszervezendő újabb téli gazdasági tanfolyamoknál is lesz gondom arra, hogy a Dunántúlra is jusson belőlük. Több képviselőtársam, így Drozdy Győző, gróf Festetics Domonkos» gróf Teleki Mihály. Patacsi Dénes, Petainek József, Lang Lénárd, Bánó Iván és Friedrich István, szóvátette az ármentesítő társulatok^ ügyét, főleg pedig az ártéri járulékok problémáját. Teljesen igazuk van t. képviselőtársaimnak, hogy ezen a téren van egyenlőtlenség, de hiszen ez természetes is, mert a járulékok aszerint kisebbek, vagy nagyobbak, hogy milyenek a megoldandó feladatok és aszerint sújtják jobban vagy kevésbbé az érdekelteket, hogy milyen nagy területre terjed ki az érdekeltség. A Pestvármegyei Dunavölgyi Lecsapoló Társulat anyagi bajait is többen említették,, különösen pedig gróf Teleki Mihály t. képviselőtársam tette szóvá. Igen jól ismerem ennek a társulatnak minden ügyes-bajos dolgát. Kétségtelen az, hogy a társulat adóssági szolgálatának két-három évre való felfüggesztése indokoltnak látszik és remélem, hogy a pénzügyminiszter úr is hozzá fog ehhez járulni, (Elénk éljenzés és taps a jobb- és a baloldulon.) Beható vizsgálat alá vesszük ennek a társulatnak pénzügyi helyzetét, de meg kell vizsgálnunk még a technikai kérdéseket is. Kétségtelenül megállapítható az, hogy amikor nagy esőzések vannak, a jelenlegi csatornamű nem tudja teljesíteni feladatát és valószínűleg szükség lesz egy övcsatorna létesítésére is» feltéve, hogy megfelelő fedezetről tudunk majd gondoskodni. (Ügy van! a jobboldalon.) Károlyi Viktor gróf igen t. képviselőtársam örömmel üdvözölte az úgynevezett Ofb.-s földhöz jutottak ügyének rendezését. Valóban azt hiszem, hogy a kormány ezzel egy igen fontos gazdasági és szociális kérdést juttatott nyugvópontra. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) » 7