Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.
Ülésnapok - 1935-230
Az országgyűlés képviselőházának 230. ülése 1937 június 11-én, pénteken. 449 ben a mellette levő öntözetlen legelő 7 mázsás termésével. De ugyanakkor meg kell említenem, hogy ez nem tisztán az Öntözés érdeme. Ez érdeme egyúttal Zahorán Pálnak, aki az egész öntözést ott megvalósította, mert ő az öntözést kombinálta trágyázással, a városi szeméttrágyát összegyűjtve, komposzttrágyával szarta be az egész területet, bebizonyítva, hogy a két kérdéssel parallel kell foglalkozni a magyar gazdia jóléte érdekében. Meg kívánom még említeni, hogy Magyarországon Heves megyében Makiáron is van kisgazdák kezén egy nagyobb öntözött rét és itt is megállapították, hogy azok a területek, amelyek gondozottak, amelyeket jól trágyáznak, hozam tekintetében kirínak a többi közül; az egész rét sakktáblaszerűen domborítja ki a jó és rossz rét közötti különbséget. Említettem már, hogy elsősorban a lucerna területeket kell «az Alföldön öntözni, mert a végzett kísérletek szerint így a lucernából katasztrális holdankint 25—30 métermázsa terméstöbblet érhető el és ezzel a fehérje-kérdés nagyrészt megoldható, a fehérje-importot eliminálni lehet majd, sőt talán bizonyos mértékig fehérje-exportra is lehet ebben •a tekintetben számítani. Az öntözés legmagasabb foka azonban a kertészeti öntözés. Erre vonatkozólag is vannak adataink, amennyiben Békés vármegye; ben a kisgazdák foglalkoznak ilyen kertészeti öntözéssel és megállapított tény az, hogy a kertészeti öntözéssel a nem öntözött kertekkel szemben katasztrális holdanként 188 pengő jövedelemtöbblet érhető el. Az öntözésnek még egy nagy előnye van, ami szintén nagy értéket jelent a magyar gazda szempontjából, ez a kettős termelés lehetősége. Magyarország szár-az, arid klímája mellett legfeljebb a Dunántúl egyes csapadékdúsabb részein lehet ma kettős termelést megvalósítani, de mint a derekegyházi uradalom bemutatta, az Alföldön is megvalósítható az megfelelő öntözéssel. Megállapítást nyert éppen a fentneyezett uradalomban az, hogy öntözéssel a kettős termelés úgy oldható meg, hogy a második termény, például a cukorrépa, majdnem. ugyanakkora termést hozott, mintha nem öntözött területen első terménynek vetették volna. Hasonló a helyzet a takarmánytermés terén is. Hamar most nemcsak a gazda szempontjából kívánom az öntözés kérdését, illetve annak jövedelmezőségét vizsgálni, hanem azt is nézem, hogy az állam és az öntözési, alap szempontjából micsoda jövedelemre számíthatunk a tervezett csatornarendszer segítségével, akkor meg kell állapítanom azt. hogy itt közvetett és közvetlen jövedelmekkel kell számolnunk. Az öntözési alapnak közvetlen jövedelmei ^lesznek egyrészt a vízhasználati díjakból, másrészt a hajózási illetékekből és a halászatból. Sokkal nagyobb jövedelme lesz azonban a közgazdaságnak közvetve. Tudniillik az öntözött terület értékének emelkedése feltétlenül meglehetősen nagy lesz és tekintetbe kell venni azt is. hogy az öntözött területen a gazdák vásárlóképessége, a gazdák jóléte fokozódni fog, remélhető tehát, hogy ezeken a vidékeken a gazdák jobban be tudnak majd kapcsolódni a fogyasztásba, a fogyasztás emelkedésével tehát az állam bevételei bizonyos mértékben emelkedni fognak. (Gr. Apponyi Oyörgy: Jobban meg is fogják őket adóztatni !) De az adók is sokkal jobban be fognak folyni, nemcsak a földadó, hanem egyéb adók is, nemcsak a fogyasztási adó. {Egy hang a jobboldalon: Ha van miből, akkor lehet adót fizetni!) Az öntözéssel kapcsolatban azonban feltétlenül gondot kell fordítani arra, hogy úgy a gazdasági főiskolákon, a gazdasági akadémiákon, mint a középfokú és alsófokú mezőgazdasági iskolákban, a téli gazdasági iskolákban nagyobb gond fordíttassék a szakoktatás kérdésére. 1 Rátérve már most magára a törvényjavaslatra, az három főrészre oszlik. Az első rész tulajdonképpen az öntözési alap létesítéséről szól és ennek bevételeit taglalja. Ezek a 'bevételek elsősorban a múlt évi költségvetésben vízi beruházásokra szánt 5 millióból, az idei költségvetésben szintén erre a célra szánt 5 millióból állanak, ezenkívül 14 éven keresztül minden évben legalább 5—5 millió pengő állítandó be a kötségvetésbe. Ez tehát összesen 80 millió nengő összeget jelent. De bevételei lesznek még az öntözési alapnak az öntözőművek hasznosításából, a vízdíjakból, természetesen a halászati díjakból és azonkívül bevételei lesznek annak a 10 milliónak kamataiból, amelyeket az öntözési alap kölcsön fog adni a gazdáknak az úgynevezett érosatornák elkészítéséire. A törvényjavaslatnak ez az első része egyúttal intézkedik arról, hogy a földmívelésügyi r miniszter úr évente egyszer az országgyűlésnek 'jelentést köteles tenni az öntözőművek munkálatainak előrehaladásáról. A törvényjavaslat második része a M. Kir. Országos öntözési Hivatalra vonatkozó rendelkezéseket foglalja magában. Megálla : pítja, hogy annak elnökét az államfő nevezi ki, megállapítja, hogy tisztviselői részint az egyes minisztériumokból rekrutálódniak, de természetszerűleg, mivel gazdákra, agro-botianikusokra és agro-geológusokra is szükség van, módjában van az öntözési alap elnökének különböző szakférfiakat szerződtetni a munka előrehaladása érdekében. A törvényjavaslat harmadik része az öntözőművek kihasználására vonatkozik. Ebben állapítja meg a javaslat, miképpen kell a gazdáknak szerződést kötniök a vízhasználatra vonatkozólag, de ebben a részben bizonyos könynyítéseket találunk az öntöző víztársulatok megalapítására vonatkozólag is. T. i. az 3885. évi XXIII. tc. v 131. %^, valamint az 1900 :XXX. te. nehézségeket gördített az öntözőtársulatok megalapítása elé, amennyiben megkövetelte, hogy legalább az érdekeltek kétharmadrésze követelje öntözési társulattá való megalakulását. Ezzel szemben éppen az öntözés megkönynyítése érdekében a törvényjavaslat itt azt a módosítást veszi fel, hogy a terület egyszerű többsége a művelési ágakra tekintet nélkül — tehát lehet az szántó is — kérheti az öntözőtársulattá való alakulást akkor, ha az érdekeltek egyharmada személyszerint is kéri ugyanezt. T. Ház! Ez a törvényjavaslat nemcsak abból a szempontból jelent igen sokat, hogy az ország termése fokozódni fog, hanem sokat jelent elsősorban abból a szempontból, hogy az Alföldön fa munkanélküliség leküzdésére nagy lépést tesz. Az egész mű mintegy 23 millió köbméter földnek a mozgósítását jelenti, ami egymagában 5.700.000 kubikosnapszámot jelent. Érthető tehát, hogy épnen a kubikosmunkásság foglalkoztatása érdekében nagy jelentősége van ennek a törvénynek. Ha már most az egyes adatokat nézzük, örömmel állapíthatom meg, hogy a 80 millióból cirka 40 millió folyósíttatik munkabérekre és az a 10 millió, ame63*
