Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.
Ülésnapok - 1935-230
Az országgyűlés képviselőházának 230. ülése 1937. évi június hó 11-én, pénteken, Kornis Gyula és Tahy László elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott 1931 : XXVI. törvénycikkben a minisztériumnak adott felhatalmazás további meghosszabbításáról és az 1931 : XXVI. t.-c. 9. §-ának módosításáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — A területenkívüliségről és a személyes mentességről szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Antal István és Berczelly Jenő államtitkár, miniszteri megbízott. — A földmívelésügyi minisztérium vezetésével megbízott miniszterelnöknek az 1935. évi IV. törvénycikk 38. §-ának 7. bekezdése értelmében engedélyezett rendkívüli fahasználatok mértékéről szóló jelentése. Ismertette : Krúdy Ferenc előadó. — Az öntözőgazdálkodás előmozdításához szükséges intézkedésekről szóló tör, vényjavaslat. Hozzászóltak : gr. Teleki Mihály előadó, Dinnyés Lajos, Lossonczy István, Drozdy Győző, Tóth Pál. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány résééről jelen vannak : Darányi Kálmán, Bornemisza Géza, Lázár Andor. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 3 perckor) (Az elnöki széket Tahy László foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Vásárhelyi Sándor, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Éakovszky Tibor, .a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Brandt Vilmos jegyző urat kérem fel. Napirend szerint következik a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott 1931. évi XXVI. te. 9- §-ának módosításáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényj avaslatot felolvasni. Vásárhelyi Sándor pegyző (felolvassa a törvényjavaslatot.) Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Felteszem a (kérdést, méltóztatnak-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja és azt tárgyalás: és bozzáj árulás oéljáből a Felsőházhoz teszi át. Napirend szerint következik a területenkívüliségről és a személyes mentességről szóló (törvényjavaslat folytatólagos, tárgyalása. (írom. 397, 436.) Szólásra következik 1 ? Vásárhelyi Sándor jegyző: Antal István! Antal István : T. Képviselőház ! A törvényjavaslatnak a címét, amint bizottság jelentéséiből kitűnik, az egyesített igazságügyi és és külügyi bizottság megváltoztatta s ezzel a határozatával a maga részéről is hangsúlyozta azt, hogy a törvényjavaslat nem a területenkíKÉPVISELÖHAZI NAPLÓ XIV. vüliséggel, és a személyes mentességgel kapcsolatos jogszabályok egész komplexusára, hanem azoknak csupán eljárási és alaki részére terjed ki. Ezt a módszert, ezt az elvet a törvényjavaslat következetesen viszi keresztül, mert hiszen az 5. §. egyetlen rendelkezését leszámítva, — amely az idegen^ államok tulajdonában levő, belföldön fekvő és a külföldi dipj lomáciai képviseletek elhelyezésére szolgáló épületek végrehajtási mentességéről szól, — az egész törvényjavaslat tényleg csupán eljárásjogig alaki szabályokat tartalmaz. Ezt a körülményt a bizottsági ülésen egyes képviselő urak a túlsó és az innenső oldalról szóvátették és felvetették azt a kérdést, hogy iha már bizonyost körülmények szükségessé tették a területenkívüliséggel és személyes mentességgel kapcsolatos jogszabályok kodifikálását, akkor az igazságügyminisztérium miért nem az erre vonatkozó joganyag egész. komplexusát, miért nem az erre vonatkozó anyagi jogszabályokat is, különösen pedig aiZolknak azt a részét, amely a területenkívüliség és a személyes mentesség tárgyi terjedelmét ós személyi körét határozná meg, tholziza az igen t. képviselőházi elé? Erre a kérdésre^ amely a bizottsági ülésen, ismétlem, meglehetősen hangsúlyoztatott, maga a törvényjavaslat indokolása adja meg felfogásom szerint a helyes választ, amikor rámutat egyrészt arra, hogy a területenkívüliség tárgyi terjedelme és a területenkívüli személyek köre tekintetében a nemzetközi jog még nem állapít meg olyan éles körvonalakat, hogy a területenkívüliség tárgyi és személyi körét kodifikálni, tövényjavaslatban lehatárolni lehetne, másrészt viszont a vonatkozó nemzetközi jogszabályok szinte napról-napra állandó változásnak vannak alávetve, úgy, hogy ezeknek a jogszabályoknak egy (határozott időben való ko62
