Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-228

380 Az országgyűlés képviselőházának i véleményének nagy részéiben felháborodást váltottak ki s ha van a közvéleménynek törvényinieiáló ereje, akkor itt, azt hiszem, ezzel a jelenséggel találkozunk. A tegnapi vita .folyamán a legutolsó szónok, Buchinger Manó igen t. képviselőtársam azt állapította meg, hogy ez az intézkedés esetleg forrása lehet a denuneiálásoknak és alkalmat szolgáltathat arra, hogy agent provo_cateur-ök útján üldözhessenek egyeseket (Propper Sándor: Az is lesz. belőle!). Méltóztassék megengedni, nekem ezzel szemben az a véleményem, hogy a magyar közszellemhen olyan mentalitással nem találkoztunk, amely okot adna arra, hogy ilyen következtetéseket vonjunk le, azonkívül pedig sem a magyar bíróság, sem pedig a végrehajtó hatalom nem adná oda magát annak, hogy ilyen úton lehessen embervadászatot rendezni. Ehhez még csak azt teszem hozzá, hogy ha a vezetőköröknek ilyen mentalitásuk volna, azoknak nem volna szükségük arra, hogy ilyen törvényt hozzanak, mert ahol ilyen mentalitás honosodott meg, ott másképpen intézik el a dolgokat. Ügy érzem, ennek a kijelentése a magyar viszonyokra való applikálása nem felel meg a tényeknek. Az 1931,:XXVI. tc.-ben foglalt intézkedéseket nemcsak a jelen vita során támadták az ellenzéki padsorokból, hanem már akötségvetés általános vitája és a megajánlási javaslat vitája során is és miután többen úgy aposztrofálták ezt a törvénycikket, mintha ez lett,volna a megindítója a 33-as, országos bizottságnak, ezért csak kiegészítésül legyen szabad ehhez hozzátennem azt a köztudomású tényt, hogy már az 1924:IV. te. 5. §-a iniciálta és elrendelte egy 33 tagból álló országos bizottság felállítását. Az 1931-es törvény felhatalmazza a kormányt, hogy olyan esetekben és mindaddig, amíg a gazdasági és hitelélet rendjének megóvása azt szükségessé teszi, rendeletileg intézkedjék magánjogi és' eljárási, valamint a törvényhozás keretébe tartozó egyéb esetekben. A miniszteri indokolást" olvasva azt látom, hogy erre a felhatalmazásra a törvényhozást az indította, hogy felfogása szerint a gazdasági élet kialakulását bizonyos rendkívüli esetekben előrelátni nem lehet, különösen akkor, amikor ennek kialakulására külső körülmények is befolyással vannak. Minthogy ez volt az oka az 1931-es felhatalmazás megadásának, a jelen törvényjavaslat indokolása azzal kéri a meghosszabbítást, hogy lényegükben jelenleg is fennállanak azok a körülmények, amelyek az 1931. évben a törvényhozást a felhatalmazás megadására indították. Azok, akik a felhatalmazás megadása ellen szólaltak fel, túlnyomó részt két fő szempontot hoztak fel ez ellen. E két szempont közül az első az, hogy már nem forognak fenn azok a körülmények, amelyek 1931-ben megvoltak; a második pedig az, hogy felfogásuk szerint ez a javaslat, illetve maga a felhatalmazás alapján való kormányzás alkotmányellenes, parlamentellenes és — ahogy Eupert Rezső képviselőtársam magát kifejezte — abszolutisztikus vagyis a népképviseleti rendszerrel szembenall, azzal Méltóztassanak megengedni, hogy ezzel kapcsolatban a következő megjegyzéseket tegyem. Elsősorban nézzük azt, vájjon megszuntek-e azok a körülmények, amelyek 1931-ben fennforogtak és a kül- és belpolitikai szempontokat figyelembevéve, vájjon nem forog-e fenn annak a lehetősége, hogy a kormányzatnak ke28. ülése 1987 június 9-én, szerdán* sedelem nélkül, haladéktalanul kell megtennie non putarem esetében olyan intézkedéseket, amely^ intézkedéseknek elhalasztása vagy amelyeknél előforduló esetleges késedelem az országra nézve veszélyeket rejthet magában. Tuídjuk, hogy Európának egy részében, mint erre többen rámutattak, most is háború van. Hogy Európa egyéb részeiben, egyéb országaiban kitörhet-e háború, megvan-e ennek a lehetősége, quod deus avertat, erre nézve csak anynyit jegyzek meg, hogy az egyik prominens ellenzéki szónok, ellenzéki vezér a nyilvánosság pódiumáról hirdette mintegy félévvel ezelőtt, hogy Közép-Európában két éven belül háború fog kitörni. Azóta, mint mondottam, csupán félév telt el. (fíassay Károly: Ez valóságos rémhírterjesztés!) Ez az ellenzéki vezérférfiú ezt jelenlétemben mondotta el. Nem akarom azt mondani, hogy kitör a háború, vagy hogy megvan-e a lehetősége, de olvastam olyan napilapokat, amelyben hetenként mentik meg a békét és állapítják meg örömmel, hogy kikerültük a háborút. Majdnem minden héten előfordul, hogy ezt boldogan állapítják meg, azt hiszem tehát, hogy ilyen körülmények között határozott feleletet adni arra a kérdésre, hogy megvan-e a lehetősége egy európai háborúnak, senki nyugodt lélekkel nem tudna. Mivel pedig nem lehet határozott feleletet adni, tehát az ilyen felhatalmazás megadása a kormány részére indokolt. (Propper Sándor: Ez felfogás dolga!) Második kérdésem az, hogy vájjon Európa egyes országaiban olyan stabilak-e a valutáris és gazdasági viszonyok, a hitelélet rendje, hogy nem fordulhat elő az az eset, hogy a kormányzat ezzel kapcsolatban kénytelen valamilyen sürgős intézkedést tenni, amilyenhez hasonló volt például az 1931. évben a bankzárlat. Ezekre és, egyéb kérdésekre keresem én a feleletet s egyedül saját belpolitikai helyzetünket tekintem. Készséggel koncedálom azt, hogy nálunk úgy belpolitikai, mint gazdasági szempontból nyugalom és rend van. De kérdezem, akkor, amikor fegyverkezési egyenjogúságunk előestéjén állunk, amikor nagy kihatású alkotmányjogi változások előtt állunk, nem foroghat-e fenn annak lehetősége, hogy bizonyos külpolitikai vonatkozású kérdésekkel kapcsolatban a kormánynak ugyancsak rendkívüli intézkedéseket kell tennie. Ügy érzem, hogy ezekre a kérdésekre bárki által tárgyilagos szemlélet mellett adandó felelet megnyugtatásul szolgál arra, hogy a kormánynak ezt a felhatalmazást meg lehet adni. A második szempont az, hogy ez a felhatalmazás, a 33-as bizottság működtetése ellenkeznék a parlamentáris elvvel és diktatórikus gyakorlatot valósítana meg. Erre nézve a következőket vagyok bátor előadni. Elfogadom. hogy in thesi nem áll teljesen egy vonalon a parlamentarizmussal az ilyen kisegítő intézkedés., Azt azonban, hogy ez a forma, úgy, ahogyan nálunk jelentkezik, teljesen beilleszthető a (parlamentáris, népképviseleti rendszerbe, azt egyáltalán nem sérti, a következőkre alapítom. Előrebocsátom azt, hogy a törvény, a jogszabályok, az eddigi gyakorlat értelmében a kormányzat a tett intézkedéseket és a teendő rendelkezéseket tartozik egyidejűleg az országgyűlés két házának tagjaiból választott úgynevezett 33-as bizottságnak bejelenteni. A diktatúra vádjával kapcsolatosan azt kérdezem, mi különbözteti meg lényegileg a diktatúrát a parlamentarizmustól, vagy mondjuk, mi az előnye a parlamentarizmusnak a diktatúrával