Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-227

Az országgyűlés képviselőházának 227. ülése 1937 június 8-án, kedden. 359 hogy ennek a z országnak, az államrendőrség­nek milyen rendkívül derék tisztviselői kara van (felkiáltások jobbfelől és a középen: Ügy van! Ebben egyetértünk!) Amikor tehát az allamrendőrségnek tisztviselői kara nagy eg-é­szeben, túlnyomó részében, mondhatjuk, 99%-aban annyira megfelel és mindnyájunk szeretetét és rokonszenvét érdemelte ki, akkor mégis csak lehetetlenség, hogy ebben a derék es becsületes rendőrtisztviselői karban viszont akadhasson olyan valaki is, akinél saját köz­rendőre különb... (Nagy zaj a jobboldalon. — Kölcsey István: Tessék ezt a Házon kívül meg­mondani. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. A képviselő urat figyelmeztetem elsősorban ... (Bródy Ernő: Mi ez? Kaszinó?) Bródy Ernő képviselő urat rendreutasítom. Mert iegalább is eddig nem volt szokás az, hogy az elnöki enunciációt a képviselő urak megzavarják. (Bródy Ernő: Bocsánatot kérek, nem figyeltem oda,) Rupert képviselő urat figyelmeztetem, hogy ezeknek a kérdéseknek taglalása nem tartozik a törvényjavaslat vitájához. Másodsorban pe­dig felkérem arra, hogy vezető rendőrtisztvi­selőket egyoldalúan ne aposztrofáljon úgy, mint amilyen aposztrófálásra csak megfelelő fegyelmi vizsgálat után a felettes hatósága jo­gosult. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Rupert Rezső: Azért, hogy a felettes ható­ság ezt a fegyelmi vizsgálatot elvégezhesse, voltam bátor felvetni, hogy a főispán résztvett azon a gyűlésen, ahol gróf Károlyi Imre izgató beszédet tartott és felhívni a kormány figyel­mét arra, hogy ott Szentesen a nyilaskeresztes bolt kirakatában tűri bántatlanul a legképte­lenebb és leggazabb uszító plakátokat és izgató könyveket. Ott vannak ezek hetek, hónapok óta, ma is, saját szememmel láttam őket és ott vol­tak azelőtt is, mielőtt az izgulások eredménye az lett, hogy az egész városban egyre-másra verték be az ablakokat, tele ragasztották a há­zakat gyalázatos röplapokkal és egyetlen egyet sem tudtak a tettesek közül elfogni máig sem. Ha a t. kormány csakugyan jót és rendet akar, ezek elég alkalmat nyújtanak arra, hogy a t. kormány ezt észrevegye (Felkiáltások jobb­felől: Tessék feljelenteni!) és észrevegye azt az igazságtalan és sok galá-d rágalmat, azt az uszítást, amelyet az igazságügy­miniszter úr bizonyára személyes tapasz­talata és tudomása alapján is megálla­píthat, hogy rágalom, amikor a szentesi zsidó­ságot megvádolták azzal, hogy a szélsőséges baloldali mozgalmat támogatja. Az igazságügy­miniszter úrra hivatkozom, aki bizonyára tudja, hogy ugyanannak a munkásháznak az építésére a város is megszavazott 2000 pengőt, a város ke­resztény előkelősége adta össze az összeg na­gyobbik részét, tehát tisztán csak rágalom, mintha Szentes tisztességes, zsidóvallású pol­gársága a szélső balodaliságot akarta volna tá­mogatni azzal, hogy ő is adakozott. Csak dol­gok elferdítéséről van szó, volt szó, hogy a rá­galomkoholók maguknak érdemeket szerezze­nek. Ilyen meg nem engedett módon azért in­dítottak a szentesi zsidóság ellen az adakozás­ból kifolyólag rohamot titkos kezek, és hogy ezt nem akadályozták meg hivatalos helyről, ez a Iegmélységesebben elítélendő. Egyenesen a főispáni irodából származik az Esti Újság­ban annakidején megjelent cikk. Elnök: A képvielő urat figyelmeztetem, hogy szóljon a tárgyhoz, mert ha nem fog a tárgyhoz szólni, megvonom a szót, Ez a vita nem azért folyik, hogy a szentesi helyi ügye ket pertraktáljuk, (vitéz Várady László: Még hozzá tévesen!) Rupert Rezső: önnek majd megmondják a választói, hogy milyen tévesen. Éppen azért, mert én magam az ország hi­telének, gazdasági rendjének és az állam pénz­ügyi egyensúlyának alapjaként, bázisaként mindenekelőtt a jogrendet követelem és az er­kölcsi rendet ismerem el, arra kell kérnem a t. miniszter urat, a kormányt, hogy miután látjuk, hogy vidéken sok helyen anarchia van ... {Zaj és felkiáltások a jobboldalon: Hol van?) Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy a tényeknek meg nem felelő módon az ország belrendjét ne aposztrofálja. Rupert Rezső: Szüntesse meg. Azt hiszem, minden további magyarázat nélkül eleget monid iegy ezennel benyújtandó határozati ja­vaslatom. Szeretném, ha visszatérnének azok a régi jó idők, amikor ilyen felhatalmazási ja­vaslattal nem kellett előjönni; szeretném, ha azok a régi jó idők is, amikor nem kellett panaszkodni, amikor a községeknek felelős községi rendőrsége mindent jól ellátott, vissza­jönnének. Ezért a következő határozati javas^ latot terjesztem elő (olvassa): »A Képviselő­ház utasítja a kormányt, hogy a községi rend­őrség visszaállítása iránt nyújtson be javas­latot s addig is, amíg a főispáni állások meg­felelő törvényhozási szabályozása megtörté­nik, a főispáni kar elbocsátásával tegye lehe­tővé, hogy a főispáni jogkör gyakorlása a tör­vényhatóságok első tisztviselőire, mint helyet­tesekre, szálljon át.« A szanálásba, a felhatalmazás jogkörébe az is beletartozik, hogy takarékoskodjunk. Ami­kor azt látjuk, hogy például Maczky Emil ma is kijelenti, hogy ő ma is fajvédő, ébredő és amikor más mindent is látunk, akkor felesle­gesnek kell ítélnem, hogy ilyen intézményre, mint a főispáni intézmény, költsön ez az ország, 420.000 pengőbe kerül 13 főispán. A nemzet szempontjából semmi dolguk, fontos szerepük nincs. (Ellenmondások jobbfelől. — Farkas István: Ugy van, csak politizálnak! — Vázso­nyi János: Az egységes pártot kell szervez­niük! — Reményi-Schneller Lajos: Mi lesz ak­kor az alkotmánnyal) Az alispán, mint helyet­tes, elláthatná a teendőiket. Ne jöjjenek tehát ide olyan felhatalmazási javaslatokkal, ame­lyek elkobozzák a magyar törvényhozás jogait, hanem tessék végre a tisztességes takarékosko­dás útjára lépni, hogy e miatt se legyen szük­ség ilyen javaslatok beterjesztésére. En a javaslatot a kormány iránti bizalmat­lanságból és azért sem fogadom el, mert ez a törvényjavaslat önmagában is káros, önmagá­ban is alkotmányunkba ütközik. A részleteknél leszek bátor majd az egyes szakaszokra kitérni, közöttük arra a bizonyos felesleges rémhírterjesztési szakaszra is. Elnök: Krüger Aladár képviselő urat il­leti a szó. Krüger Aladár: T. Képviselőház! Méltóz­tassanak megengedni, hogy az után a távolba­kalandozás után, amelynek most tanúi voltunk, (Derültség a jobboldalon.) amikor előttem szólott t. képviselőtársam a 33-as bizottságtól elment először Szentesre, azután a rendőrségre (Rupert Rezső: Az is beletartozik!) és végül az aszfaltsajtóhoz, visszatérjek a most szőnyegen forgó javaslathoz, a gazdasági és hitelélet rendjének és az államháztartás egyensúlyának

Next

/
Oldalképek
Tartalom