Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-221

Az országgyűlés képviselőházának szagos Szövetségiéhez, hogy minden száz holdon feliili földbirtokos vállalja önként és szívesen gazdasági cselédeinek 'biztosítását

r és fizesse be helyettük ezt a csekély 6 pengő 40 filléres díjat. (Némethy Vilmos: Törvényt rá!) Ez nem jelent a földbirtokos osztályra elviselhetetlen terheket, viszont igen sok jó ós hűséges cselédet megjutalmazhat a szolgálat végén és megmenti baleset vagy halál esetén a végromlást jelentő kiadástól családját. En arra kérelmi a földművelésügyi miniszter urat, aki egyszemélyiben miniszterelnök úr, és így talán könnyebben fog menni a dolog, (Derültség.) hogy méltóztassék ezt az indítványt addig is, amíg a végleges .megoldás lehetősége, amelyet .szegedi beszédében kilátásba méltóztatott helyezni, megvalósul, meggondolás tárgyává tenni, miképpen lehetne ezt a biztosítást kötelezővé tenni» de legfőképpen -megtalálni azt a módot, hogyan lehetne áthidalná azt az, időpontot, amikor a cseléd változás esetén munka nélkül marad, hogy a részéről befizetett összegek ne vesszenek kánba, hanem új alkalmazás esetén a befizetett részletek betudásával _ automatikusan ismét továbbfolytatódjék a biztosítás. (Helyeslés.) Azt hiszem,, nem lesz ennek áthidalhatatlan nehézsége, ismerve a miniszterelnök úrnak .mély, szociális gondolkozását, és azt hiszem, hogy ez a helyzet a földbirtokos osztálynál is, amely 1848 óta 'máig mindig szí vesén vállalta a terheket és teljesíti is azokat. En nem tartom ezt az indítványomat olyannak, amely alkalmas arra, hogy ezt a kérdést nyugvópontra hozza,, de mindenesetre egy lépé® előre, és: in omagnis vomisse sat est. Az állattenyésztés jelentőségére már rámutattam és itt csak egy szociális szempontból nagyjelentőségű problémára óhajtom a miniszter úr figyelmét felhívni. Ez pedig az ország sertésállományának a sertéspestis ellen kötelező beoltása, mégpedig olyanképpen, hogy ez a legszegényebb népréteg számára ingyen biztosíttaseék. A sertésállomány megvédésének intézményes biztosítása a mezőgazdasági népesség szempontjából rendkívüli jelentőségű. A sertés népünk kedvenc állata, annak szalonnája táplálkozásában nélkülözhetetlen és azt hitszem, hogy nincs a Háznak egyetlenegy tagja sem, aki a magyar nép lelkületét ismeri, ezt az indítványt ne fogadná helyesléssel és megértéssel. Azt hiszem, hogyha az első időkben ez a dolog áldozatokkal is fog járni, a nemzeti vagyon gyarapodásából ezek az áldozatok mindenesetre bőségesen meg fognak térülni, de meg fognak térülni abban a biztonságérzetből fakadó lelkinyugalomban is, amelyben a szegényebb népesség ezentúl az ő jószágállományát nézheti. Sajnos, időm lejárt. A gazdasági szakoktatás kérdésével óhajtottam volna még röviden foglalkozni. (Elnök csenget.) Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt! Lossonezy István: A költségvetést elfogadom. (Élénk éljenzés és taps jobbfelől. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Rakovszky Tibor! Rakovszky Tibor: T. Képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy Lossonezy István igen t. képviselőtársam szóbeli indítványát én írásban is benyújthassam a t. Háznak és remélem, hogy az a konszenzus, amely ebben a kérdésben jobb- és baloldalról egyaránt megvan, termékeny tetté fog átalakulni és látni fogjuk KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XIV. 21. ülése 1937 május 31-én, hétfőn. 25 azt, vájjon a kormánypárt igen t. tagjai, amikor most olyan lelkesen gratulálnak igen t. képviselőtársamnak, ezt a javaslatomat meg fogják-e szavazni. Határozati javaslatom pedig a következő (olvassa): »Utasítsa a Ház a kormányt, hogy a mezőgazdasági cselédség és munkásság biztosításának kérdését Lossonezy István felszólalásának megfelelően átmenetileg oldja meg.« (Helyeslés és taps.) A földmívelésügyi tárca az ország legfontosabb tárcája. Hallottunk ennek a tárcának tárgyalásánál különböző szakikérdésekben felszólalásokat, de méltóztassanak nekem megengedni, hogy ezeken túl egy olyan problémával foglalkozzam, amely a magyar föld kérdéseinek legsajgóbb, legégetőbb problémája, mégpedig a föld megosztásának kérdésével. Az a meggyőződésem, hogy ha revízióról beszélünk, akkor meg sem tehetjük az első lépést addig, amíg egy belső revíziót nem hajtunk végre idebenn. (Ügy van!^ Ügy van! balfelől.) E belső revízió első lépésének a föld igazságosabb megoszlásának kell lennie. (Ügy van! Ugy van! half elől.) Már a földbirtokpolitikal kérdések tárgyalásánál annak a nézetemnek adtam kifejezést, hogy mind a telepítési, mind a hitbizományi törvény egyáltalában nem lesz kielégítő és most, amikor ennek gyakorlati megvalósítására megtörtént az első lépés, a jelek igazolják, hogy megnyugvás helyett a legnagyobb nyugtalanság kiváltója lesz. (Horváth Ferenc: Tegnap Kanizsán Bethlen is elismerte!) A múlt héten Sopron megyében — e héten pedig, úgy tudom, Tolna megyében — kint járt egy földmívelésügyi miniszteri megbizott, aki a községek képviselőtestületeit táviratilag összehívta és ott a hercegi hitbizomány problémájának megoldása tekintetében folytatott tárgyalásokat az; egyes képviselőtestületekkel, és a földár kérdésében, a leadandó földmennyiség kérdésében már szinte konkrét adatokat hoztak a képviselőtestületek tudomására. A nélkül, hogy a vármegye hivatalos képviseletet ebbe bekapcsolták volna, a képviselőtestületet az utolsó pillanatban táviratilag összehívták. Mi lesz ennek a következménye? Itt van a táskámban 15 levél ezekből a községekből és ezek a legnagyobb aggodalom hangján szólnak erről az akcióról. Miről volt itt szó? Egyik községemben, Kapuvár községben például, amelynek 10.000 lakosa van, ennek a 10.000 lakosnak 4000 hold föld áll rendelkezésére ugyanaKKOr, amikor az uradalomnak 14.C00 holdja van ugyanabban a községben. (Horváth Zoltán: Hallatlan! — Némethy Vilmos: És mennyit adózik az uradalom, mennyit adózik a falu?) Ebben a községben földbirtokpolitikai célokra mindössze ötszáz — mondd és írd: ötszáz — holdat óhajtanak igénybe venni, szóval a hitbizományi területnek nem egészen 3%-át. Most egy másik kisebb községet veszek, ahol az arány a következő: 5125 hold a hercegi hitbizomány birtokában, (Rajniss Ferenc: Ott is Esterházy birtokában? Érdekes!) 1679 hold a kisemberek birtokában, és ebben a községben állítólag 278 holdat óhajtanak földbirtokpolitikai célokra igénybevenni. Ezek az emberek eddig bizalommal és türelemmel várták, hogy majd az új telepítési és hitbizományi törvény tényleg enyhíteni fogja a feszültséget, hogy földhöz fognak jutni és a birtokmegoszlás aránya a kisemberek javára fog eltolódni. A legtragikusabb á dologban az, hogy a magyar föld népének megint akkor volna — 4