Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-221

20 Az országgyűlés képviselőházának alakul. Az előbb már mondtam,, hogy ,a kisbirtokosok is olyan kevéis földdel rendelkeznek az ország különböző részeiben és olyan elmaradottak a mívelési formáik, a mívelési ágaik, mert nem tudnak tőke hiányában némileg megfelelőbb mívelési formára áttérni, vagy pedig — sajnos — nem rendelkeznek a kellő intelligenciával,, amely ebhez szükséges volna — később rá fogok térni a szakoktatás kérdésére is — és így azután a 'kisbirtokosok sem tudnak megfelelő heréket adni. Most tavasszal, amikor a mezőgazdasági napszámbérek a munkának torlódása következtében a multévihez viszonyítva lényeges emelkedést mutatnak, az a helyzet állott elő» hogy a kisebb 'birtokosok egyáltalában nem tudtak munkásokat fogadni, mert egyszerűen nincs, .amiből fizessék őket. Ennek a helyzetnek következtéiben ádáz küzdelem folyik olyan embereik között, akiknek gazdasági helyzete nagyjából azonos, mezőgazdasági munkások és törpebirtokosok, illetőleg kisbirtokosok (között,, és sokszor ellenségként állanak egymással szemben azok az emberek, akiknek tulajdonképpen a legteljesebb testvéries együttműködésre volna szükségük. Gazdasági helyzetük következtében áll elő ez a helyzet, és éppen azért szükséges, hogy a kormányzat olyan intézkedéseket hozzon,, olyan különböző mélyreható kormányzati intézkedéseket, amelyek alkalmasak ennek az állapotnak megváltoztatására. Életképesebbé kell tenni a törpebirtokokat és teljesítőképesebbé kell tenni a ^kisbirtokokat. A földmívesek — meg kell állapítani — az az ország különböző részein meglehetősen sokat tettek saját erejükből is ezen a téren. Ha a baromfineveléis terén előállott fejlődést vizsgáljuk meg, vagy az állattenyésztés fejlődését a tejtermeléssel kapcsolatban és egyéb vonatkozásokban, akkor azt látjuk, hogy az emberek saját erejükből is igyekeznek. A helyzet azonban az, hogy nincs meg a kellő tervszerűség és nincsenek meg a lehetőségek és azok az adottságok, amelyek szükségesek volnának ahhoz, hogy fokozottabb mértékben térhessenek át olyan területekre ezek a (kisebb üzemtulajdonosok, amelyeken azután megfelelő életre és boldogulásra tehetnének szert. A (költségvetés indokolásában a versenyképességről beszél a miniszter úr. Meg ikell állapítanom, hogy más országoik mezőgazdasága a háború óta sokkal nagyobb léptekkel fejlődött, — (messze magamögött hagyva Magyarországot — mint ahogy a magyar mezőgazdaság fejlődött. Ha csak Bulgária példáját veszem, akkor is azt látjuk, hogy egyes mívelési ágak ebben a kis országban is olyan mértékben ^fejlődtek, hogy az szinte fantasztikusnak tűnik fel. De ha nyugatra megyek példáért, f yagy északra megyek és Dániát veszem például, akikor, is azt látjuk, hogy a mi mezőgazdaságunk helyzete végtelenül elszomorító, pedig Dániában, ebben a kis országban a mezőgazdasági népesség nem 50%-át teszi a lakosságnak, mint Magyarországon, hanem csak 30%-át. En abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy saját tapasztalataimat mondhatom el Dániával kapcsolatosan. {Halljuk! Halljuk! balfelől.) Az ottani magas mezőgazdasági kultúrának személyes tapasztalataim szerint a szövetkezetek az alapjai, továbbá a hatalmas, nagy, magas nívón álló mezőgazdasági műveltség. A dán szövetkezetek nagyszerűen fogják össze és gyümölcsöztetik az egyének kiválóságait és szorgalmát. Nem falusi boltosokat 221. ülése 1937 május 31-én, hétfőn. igyekeztek Dániában a fogyasztási szövetkezetek tönkre tenni, mint ahogy Magyarországon ez egy időben sajnálatos irányzat és törekvés volt, hanem termelő szövetkezeteket alakítottak,, és ezek a szövetkezetek azután támogatására vannak az ott élő lakosságnak, A szövetkezeteket alulról építették ki» nem felülről, ereszkedett le az egykéz pókként, hogy kizsákmányolja éppen úgy, mint a nagykereskedelem tette, a termelőket, hanem azok, akik részeseik a termelésnek, részesei a szövetkezet megalakításának és részesei a szövetkezet által produkált haszonnak is. A híres dán vajtermelés például 90*%-ban a szövetkezetek kezén van. Ennek a kis országnak — felényi országnak, mint Magyarország — mezőgazdasági kivitele olyan hatalmas, ami fantasztikusnak tűnik fel a mi szemeinkkel vizsgálva, hogy a sertéskivitelből 448 millió* a vajkivitelből 277 millió, a tojáskivitelből 83 millió pengő, összesen 808 millió pengője van és ugyanakkor Dánia állami költségvetése 393 "1 millió. Magyarország mezőgazdasági összkivitele ezzel szemben 308 millió pengő, költségvetésének alig 25%-a. (vitéz br. Roszner István: Iparosítva van a mezőgazdaság, nem lehet összehasonlítani!) A termények feldolgozott állapotban mennek ki. A szakoktatást» amelyre szükségük volt a mezőgazdasági termelőknek, a mezőgazdasági népességnek, maguk teremtették meg. A mezőgazdasági népesség saját erejéből termelte ki és saját erejéből hozta létre azokat az intézményeket, amelyek szükségesek a szakoktatás ellátására. Elég, ha csak a híres dán népfőiskolákra utalok, amelyekben a legfontosabb tantárgyak a mezőgazdasági ismeretekkel kapkacsolatosak. Dánia intelligenciájának is egészen más szerepe van ebben,, mint amit sajnálattal tapasztalunk Magyarországon. A dán intelligencia a legteljesebb erejével támogatására van a mezőgazdasági népességnek, jfözt szintén a dán népfőiskolákon keresztül leh^t a legjobban tanasztalni Nálunk, az én megítélésem szerint, már elmúlt az az idő, amikor csak a saját erejére lehetett utalni a mezőgazdasági népességet. Annyira elhaladt Magyarország fölött az idő és annyira el van maradva Magyarország mezőgazdasági téren,, hogy ha azt várjuk, hogy a magyar földmívesek is saját erejükből építsék fel azokat a szervezeteket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy itt is intenzívebb mezőgazdasági termelés keletkezzék, akkor minden várakozás meddő marad. De nálunk is megvannak már bizonyos mértékig azok a szervezetek, amelyeket megfelelően fel lehet használni. Csak a mezőgazdasági kamarákra utalok, amelyeknek szerepe egyre inkább domináló lesz a mezőgazdaságban. A mezőgazdasági kamarákkal kapcsola tosan nekem az a véleményem, hogy a mezőgazdaság vidéki irányítását — a központi irányítástól eltekintve — teljesen a mezőgazdasági kamarákra kell bízni. Itt van a kezeim közt a kecskeméti mezőgazdasági kamara 15 esztendős működéséről szóló jelentése és ebből a jelentésből azt látom, hogy nyugodtan rá lehet bízni a mezőgazdasági kamarákra a mezőgazdaság irányítását. A gazdasági felügyelők és minden ezzel kapcsolatos állami szervezet tartozzanak a mezőgazdasági kamarák közvetlen felügyelete alá. T. Képviselőház! A gyakorlati mezőgazdasági szakoktatásról különböző dicsérő jelzők