Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-221

Az országgyűlés képviselőházának vannak és — sajnos — életképtelenek is. Mos­tani formájukban, mostani termelési módsze­rük mellett teljesen életképtelenek, nem szol­gálják az ország érdekeit, de nem elégségesek arra sem, hogy legalább azoknak az érdekeit megfelelően szolgálják, akiknek tulajdonában vannak. A magyar mezőgazdaság és a mezőgazda­sági népesség helyzetét és boldogulását rendkí­vül megnehezítik a túltengő nagybirtokok. Elég, ha csak arra utalok, hogy az az ezidő­szerinti sajnálatos körülmény is, hogy Ma­gyarországot el kell hagyniok mezőgazdasági munkásoknak, éppen a nagybirtok partján ját­szódik le. (Ügy van! a szélsőbatoldalon.) Bé­késnek éppen azokból a részeiből kell elmen­niök magyar munkásoknak a hitlerista Német­országba, ahol nagybirtokok terülnek el, szinte korlátlanul és hatalmas területeken. (Ügy tvan! a szélsobalólralonJ A törpebirtokok mai állapota is megnehe­zíti a mezőgazdasági népesség helyzetét. A Központi Statisztikai Hivatal legújabb üzem­statisztikai felvételei most már meglehetősen tiszta képet nyújtanak ezen a téren, csak egy sajnálatos körülmény van, amelyet talán ké­sőbb pótolnák, nevezetesen az, hogy az 50 hol­don aluli birtoktesteket nem mutatják ki rész­letesen. Csak 5 holdig és 50 holdon felül törté­nik meg a birtoktestek részletes kimutatása, de hogy az 5—50 holdas birtoktestek között milyen a magyar föld megoszlása, azt egyáltalán nem mutatja ki a Statisztikai Hivatal. (Farkas Ist­ván: Elég rossz!) T. Képviselőház! Amikor ez alkalommal a mezőgazdasági kisüzemeik sorsával és helyzeté­vel foglalkozom, akkor egy tipikusan kisbir­tokos és tipikusan törpebirtokos területet ve­szek, Hódmezővásárhelyt, az én városomat, mert annak a helyzete tulajdonképpen példázza és magábanfoglalja az ország más területén levő törpe- és kisbirtokok helyzetét is. Egyéb­ként ezt a területet ismerem legjobban. 11.489 birtokos van Hódmezővásárhelyen 132.000 katasztrális holdon és 6294-nek a birtoka — tehát több mint a felének — 5 holdon aluli törpebirtok, 10.332 katasztrális holddal, átlag 1-64 katasztrális hold területtel. Különben a törpebirtoknál ez azután az országos átlag is. Ezek a kis területek, ezek a kis parcellák egy­általában nem alkalmasak arra, hogy egy csa­lád eltartásáról gondoskodjanak, már pedig a törpebirtoknál legalább annak kellene lennie a törekvésnek, — mint ahogyan én azt Dániá­ban láttam — hogy egy család eltartására ele­gendő birtok álljon a törpebirtokos rendelke­zésére. A nagyszámú törpebirtokoson túl még ott vannak azután a mezőgazdaságban azok az emberek, akiknek egyáltalában nincs egy talpalatnyi földjük sem. A törekvésnek tehát annak kellene lennie, hogy legalább a törpe­birtokosokat olyan helyzetbe juttassa az ország megfelelő intézkedéssel, hogy megélhetésük biztosítva legyen. Ahol megvan ennek a lehető­sége, ott történjék ez a földek kiegészítésével, ahol pedig erre nincs mód, mint ahogy Hód­mezővásárhelyen erre már nincs mód, — mind­járt rámutatok arra is, hogy miért nincs mód — ott pedig olyan üzemformát kell adni ezeknek a törpebirtokoknak, amelyek mellett azután megtalálják a megélhetésüket azon a kis terü­leten is. A továbbiakban rá kívánok mutatni arra, hogy 4768 kisbirtokos van Hódmezővásárhelyen, M. ülése 1937 május 31-én, hétfőn. 19 74.991 katasztrális holddal, átlag 15-7 kataszt­rális hold területtel. 50 holdig terülnek el ezek a birtokok, 50 holdon felül mindössze 400 ós egynéhány birtok van Hódmezővásárhelyen. Ott tehát már olyan a birtokmegoszlás, hogy egyáltalában nincs mód és lehetőség arra, hogy a rendkívüli nagyszámú törpebirtokokat kiegé­szítsék, tehát csak arra lehet gondolni, amit én az előbb bátor voltam említeni. A kisbirtokosoknál is igen alacsony az átlag. Ez különben az egész országban is így van. Nagyon kevés kivételtől eltekintve, — ameny­nyiben az ország különböző részein vannak egyes kivételes helyek, ahol jobb a helyzet — országos átlagban azt mondhatjuk, hogy ilyen alacsony a kisbirtokosoknál is a birtoktestnek átlaga. Ezek a kisbirtokok is bizonyos mérték­ben — különösen egyes talajnemek mellett, — életképtelenek és még ezek sem. nyújtanak megfelelő, tisztességes megélhetést azoknak, akik rajtuk munkálkodnak. A törpebirtokosok helyzete kétségbeejtő. Elmondhatom, semmivel sem jobb, mint a me­zőgazdasági munkásoknál, (vitéz br. Roszner István: Rosszabb!) sőt bizonyos vonatkozások­ban még rosszabb, mert mégis csak időt kell fordítaniuk saját földjük megmunkálására is, és amíg 1 például a földmunkásoknál a kor­mány legutóbb az egyszoba-konyhás lakást adómentessé tette, addig, ha akárcsak egy­néhány négyszögöl földjük is van ezeknek az embereknek, már nem vonatkozik családi há­zukra az adómentesség kedvezménye. Nines semmiféle szociális biztosításuk; sem beteg ségre, sem Öregség esetére. Az országos beteg­ápolási alapot nem vehetik igénybe, mert ép­pen a belügyi tárca költségvetésének tárgya­lásánál láttuk, hogy a több mint egymilliár­dos költségvetésből mindössze 200.000 pengőt szánnak arra, hogy a kisebb birtokkal, házzal vagy kevés földdel rendelkező mezőgazdasági foglalkozásúaknál az országos betegápolási alap terhére megtérítik a gyógykezeltetési költséget. Ez csak egy csepp a tengerben. Mondhatom, hogy még Csongrád vármegyére sem elegendő (IZ ci 200.000 pengő, — ismerem annyira a helyzetet. Tudom, hogy milyen óriási számban vannak már ezek az apró kis­birtokosok betegápolásból eredő kórházi költ­ségekkel megterhelve. Ezt a kérdést előbb-utóbb rendezni kell, mint ahogyan leltétlenül rendezni kell ezeknél a törpebirtokosoknál az adózási kérdéseket is. Lehetetlen az, hogy egy ember, aki nem tudja megkeresni a magának és családjának szükséges javakat, nem tudja sem a saját földjén, sem máshol munkaalkalmak hiányában előterem­teni, az államnak fenntartásához egyenes adók formájában hozzájáruljon. Ugyanakkor, ami­kor — mint az iparügyi költségvetés tárgya­lásánál hallottuk — hatalmas nagy vállalato­kat óriási adókedvezményekben részesítenek, és erre van az. országnak pénze és lehetősége, azt latjuk a másik oldalon, hogy ezeknek a sze­gény embereknek tehermentesítésére nincs pénz. (vitéz br. Roszner István:, A törpebirto­kosok nem fizetnek földadót!) De fizetik a pótlékait. A politikai jogok tekintetében szin­tén az a helyzet, hogy ez a társadalmi réteg egyike a legelhagyottabbaknak. Ha falukon megnézzük a választók névjegyzékét, azt lát­juk, hogy még a mai nyiltszavazásos rendszer mellett is igen nagy előszeretettel hagyják ki ezeket a szegény embereket a politikai jogok­iból ési elveszik tőlük a törvény által biztosí­tott jogokat is. A kisbirtokosok helyzete is igen érdekesen 3*

Next

/
Oldalképek
Tartalom