Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.
Ülésnapok - 1935-225
280 Az országgyűlés képviselőházának Lajos: Semmi bajuk sincs a nagyjövedelműeknek!) Rá fogok mutatni és ha ezt kívánják tőlem, akkor rátérek a bizalmi kérdésnek gazdasági szempontból való tárgyalására. Bethlen Xstván gróf legutóbb a nagykanizsai beszédében számos dolgot kifogásolt. így kifogásolta az iparügyi és kereskedelmi minisztérium kettéválasztását. Meg kívánom állapítani a kereskedelemügyi és az iparügyi minisztérium kettéválasztásával kapcsolatosan, hogy a szétválasztás óta eltelt három esztendő alatt ennél a két minisztériumnál 8*5 millió pengővei növekedtek a beruházások és ugyanakkor a személyzeti kiadásnál, tehát a rendszeres állaaidó illetmények, a tiszteletdijak és. a segélyek tételénél mindössze 234.000 pengő szaporodást tapasztalunk a két minisztériumnál, vagyis a beruházásoknak alig 2*8%-át. Ha méltóztatnak összehasonlítani ezt azzal a személyzeti kiadásemelkedéssel, amely általánosan tapasztalható költségvetésünkben, akkor meg kell állapítani, hogy költségvetési szempontból a két minisztérium # kettéválasztása semmiféle hátránnyal nem járt. Ha pedig más szempontból teszem ezt bírálat tárgyává, akkor meg kell állapítanom 1 , legalábbis a magam részéről, hogy igenis, helyes volt a két minisztérium kettéválasztása. (Rassay Károly: De ha helyes, akkor miért. nincs kettéválasztva? — Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Bizonyítékul elég a kisiparosokhoz fordulni, bizonyítékul elég utalni arra, hogy azok a szociális intézkedések, amelyeket az iparügyi minisztérium ezalatt az. idő alatt meghozott, teljesen kétségtelenné teszik azt, hogy igenis» szükséges és helyes volt a kettéválasztás és szerintem továbbra is változatlanul fenn kell maradnia a két -minisztérium kettéválasztásának. (Za,j a baloldalon. •— Rassay Károly: Válasszuk szét!) Ami pedig Bethlen István gróf t. képviselőtársam egyéb kijelentéseit illeti, ne essünk, t. Ház. a feledékenység hibájába. (Rassay Károly: Ne ám, annál inkább, mert sokan együtt ültek ott Bethlen Istvánnal 17, vagy 15 évig!) En nem csodálkozom azon, hogy egyesek elfelejtkeznek arról a bizonyos 17 évről, amelyet Rassay t. képviselőtársaim említett, azonban a közelmúlt mégis csak emlékezetünkben maradhatott és ha emlékezetünkben van, akkor állapítsuk meg, hogy abban az_ időben, annak a leócsárolt Gömbös-érának elején 15—20% kamat mellett és ugyanakkor 8—10 pengős búzaár mellett vált lehetővé a mezőgazdaságnak az a leromlása és az a kifosztása, amely valójában megtörtént. Hol vagyunk mi kamat dolgában és hol vagyunk mi a termények ára dolgában attól az állapottól, amely az ezt megelőző időben volt? (Rassay Károly: Bethlen alatt volt 36 pengő is a búza ára! — Dinnyés Lajos : Nem a kormánytól függ a búza ára!) Ha veszem 1 az ipafri munkanélküliséget, akkor meg kell állapítanom, hogy 1931-ben még 35.000 Volt a munkanélküli és 1936-ra lecsökkent 14.000 főre. Es ha figyelembe veszem, hogy mennyivel csökkent a magyar mezőgazdaságnak — éppen a kamatláb csökkenésével kapcsolatban — a kamattartozása, ha megállapítom azt, hogy mégis csak komoly lépés volt, mert 250 évig nem történt semmi; a hitbizományi törvény, hiszen addig: egyáltalán nem csinálta'k semmit, (Rassay Károly: Nem sok történt!) ha megállapítom, hogy az egyszobakonyfhas lakások! ad'ójának elengedése mégis csak koimoly szociális intézkedés volt, ha az 225. Ülése 1937 június U-én, pénteken. iparji törvénnyel ikapesolatban azt látjuk, hogy a régi állapottal szemben ma) már a kisiparosok legalább 50%-ban részesednek a szállításokból, ha a minimális, búzaár jóságát és szükségességét leszögezem, (Dinnyés Lajos: Nem a ikortmány állapít ja meg, képviselő úr, a búzaárakat, hanem a/ világpiaci árak), ha azt a segítséget nézem, amit a Fiaksz. útján a házhelyesekkel kapcsolatban és az Ofb.-fÖldesekkel kapcsolatiban tett a kormány, ha a legkisebb munkabérek rendszerét itt előtérbe hozom, amivel az iparügyi^ tárca vitájánál foglalkoztam, azután a 48 órás munkahét bevezetését, és azt a tervezett intézkedést, amely a magán alkalmazottakkal kapcsolatban fog megtörténni, ha idehozomi a családi bér kérdését, amely egy következő szociális: célkitűzés: akkor meg kell állapi tanom, hogy mégis történt valami ez alatt a méhány esztendő alatt, imég pedig olyan komoly dolgok történtek, amely elyeket nem lehet olyan fölényesen lesajnálni, mint ahogy az történt Nagykanizsán. (Baross Endre: Neki sokat szabadD Ha figyelembe vesszük a nemzeti jövedelem fluktuálását, hogy egy személyre mennyi esik ebből a nemzeti jövedelemiből, akkor is kétségtelenül javulást állapíthatunk: meg. Megállapíthatjuk továbbá, hogy kiadásunk például a most elfogadott költségvetés szerint 55/2 millióval növekszik, ibevételüník pedig 66*2 millió^ pengővel, teJhát kétségtelenül erőteljesebb vérkeringés és a vérkeringés folytán egy általános jövedelememelkedés fog bekövetkezni. Ha mindezt nézem, akkor kénytelen vagyok azt mondani, hogy az a nagykanizsai föléinyes, és amellett lesajnáló beszéd nem volt egészen helyes, nem volt egészen méltó és egészen illetékes bírálat a négy vagy öt esztendőnek azzal a tevékenységével és eredményeivel, amely igenis a Gömbös-éra alatt és azóta tapasztalható. T. Ház! Amikor én a magam részéről mindezeket megállapítom, hangsúlyozni kívánom azt, amit valamennyien hangsúlyoznak itt a Ház minden oldalán, hogy legfőbb törekvésünk csak az lehet, hogy szociális népi politika útján igyekezzünk a legelesettebb néprétegeken segíteni. A szélsőségek miatt annyit támadnak s a politikai koncentráció érdekében, amit annyira hangsúlyoznak, és minden egyéb, az ország érdekében való ügy szolgálata szempontjából ez a leghelyesebb, a legszükségesebb kormányzati tevékenység. (Rassay Károly: Helyes! Csináljuk!) Én az elmondottakban igazolva látom azt, hogy igenis ebben az irányban haladunk, igenis a jelenlegi kormányzat úgy politikai, mint gazdasági téren igyekszik megteremteni azt az atmoszférát és azokat a lehetőségeket, amelyek az ország boldogulását, ha nem is máról-holnapra, de határozottan szolgálják. (Rassay Károly: Tizenhét éve mindig így vannak megelégedve azon az oldalon a^ kormányokkal.) Nem tudom, hogy Rassay t. képviselőtársam mióta nincsen ugyanolyan mértékben megelégedve a kormánnyal, mint mostan. Hány éve áll fenn ez az ellenzéki különállás? (Rassay Károly: Tizenhat éve!) Tehát tizenhat éve úgy ellenzi a kormányzat politikáját, mint ahogy itt 17 éve helyesük! (Rassay Károly: Mindig változtak a kormányok — Baross Endre közbeszól. — Rassay Károly (Baross Endre felé): Megvárom, amíg olyan kormány lesz, amelynek ön lesz a miniszterelnöke, az egy vidám kormány lesz! — Dinnyés Lajos: Danolós kormány lesz! — Derültség.) . ; \, IN
