Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.
Ülésnapok - 1935-224
'238 Az országgyűlés képviselőházának 2í közének tekintik. Nézetein szerint el nem döntött kérdés, vájjon gazdasági motívumokból tekintve, egy módosított birtokelósztás több embernek jobb kenyeret fog-e adni az országban vagy nem. Én ezt a kérdést inkább politikai, mint gazdasági kérdésnek tekintem s itt is azt az óvatosságot ajánlom fenntartani, amely az elmúlt évben alkotott törvényben is megnyilvánul. A nagybirtok elaprózódásának kérdésével foglalkozott Bud .képviselőtársam is. Ez történelmi folyamat; az elmúlt 25 évben több nagybirtok aprózódott el, mint az azelőtti évszázadban. Az államnak itt tulajdonképpen csak segítenie kell. A kényszer eszközére csak igen kevés esetben van] szükség. Az államnak segítenie kell abban az irányban, hogy a szociális nyugalom szempontjából legkívánatosabb elemek legyenek azok, amelyek földhöz jutnak, mert az azután politikai és szociális érdek, hogy ebben az országban minél több független és önálló kereső exisztencia tudjon •megélni. Persze nem szabad a birtokpolitikának sem egyoldalúnak lennie, mert ebben az országban a középbirtokra igen' fontos nemzeti és nevelőszerep, a nagybirtokra pedig a termelés szempontjából szintén igen fontos szerep vár. T. Képviselőház! Be is készülök fejezni hosszúra nyúlt felszólalásomat a következő reflexióval, (Halljuk! Halljuk!) Jogállamban reformokat csak & törvényes haladás rendjén •lehet megvalósítani s amikor a törvényességről beszélek, -ennek à kifejezésinek nem formai, rle lényegi értelmet tulajdonítok, mert hiszen elvégre törvényes minden, amit a parlament megszavaz és törvényerőre emel. Vannak azonban törvények, amelyek esetleg ellentétben lehetnek az ország társadalmának jogi és erkölcsi felfogásával. Amikor tehát törvényességről beszélek, ezt abban az értelemben mondom, hogy ennek az országnak a reformok útján kell haladnia, azonban eddigi törvényeink szellemének érteimébem E törvények szelleméből egyrészt a magántulajdon tiszteletét, másrészt a szerzett jogok megbecsülését és harmadszor minden magyar állampolgár törvény előtti egyenlőségét ragadom ki. A kormány ezeket az elveket vallja a maga Programm jában, s én azt hiszem, ezért számíthatott eddig és számíthat ezentúl is az ország túlnyomó részének bizalmára. A törvényeink szellemében' való haladás követelményei közé tartozik még az alkotmány is. Egyetlen alkotmány sem megkövesült alakulat; annak fejlődnie kell, a fejlődés azonban hagyja meg annak az alkotmánynak fundamentumait. A magyar alkotmánynak két fundamentuma van: egyrészt a királyság, másrészt a parlament intézménye. A királyságra vonatkozólag nem hoztunk és nem is fogunk hozni átmeneti állapotunk ellenére sem olyan törvényeket, amelyek a királyság gondolatát, alkotmányunk királysági természetének gondolatát elhomályosítanák. A parlament ellen azonban bizonyos tekintetben dívát hangulatot csinálni. A parlamentarizmüéna% bizonnyal vannak hibái, ezek azonban a parlamentarizmus útján gyógyíthatók, mert hiszen a parlament fejlődésképes intézmény. Mindenekelőtt a parlament etikáját kell olyan nívón fenntartani, hogy minden kritikával szemben mindenkor és .a közvélemény'minden tényezője^előtt megvédhető legyen. Ezért a magam részéről híve vagyok annak, hogy ha a jelenlegi összeférhetlenségi törvényezen etikai kritika szempontjából, . ülése 1937 június 3-án, csütörtökön. amint azt mondják, nem elegendő, : akkor csináljunk olyan szigorú összeférhetlenségi törvényt, amely az egész ország közvéleménye előtt dokumentálja ennek a parlamentnek tökéletes erkölcsi intaktságát. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Nézetem szerint ez ugyan: megvan összeférhetlenségi törvény nélkül is, de egy új összeférhetlenségi törvény minden kritika fölé fogja helyezni. -. Másrészről a parlamentarizmussal szemben főleg két vádat hoztak fel. Az egyik a szakszerűség hiánya, a másik pedig a végrehajtó hatalom labilitásának a hibája. A szakszerűség hiánya ellen való védekezésre sok mód •van s a külföldi alkotmányok különböző módon védekeznek is. Nem> akarok ' ezekre mind kitérni; mindenki, aki'alkotmánykérdésekkel foglalkozik, ezekről bőven olvashat. Ami a végrehajtó hatalom erejét illeti, az a nézetem, hogy a magyar parlamentarizmus eddig még sohasem veszélyeztette a végrehajtó hatalom erejét. Az a helyzet, amely egyes nyugati _ demokráciákban fennáll, ott, hogy a végrehajtó hatalom működése a parlamenti frakcióktól túlságosan labilissá, túlságosan függővé vált, Magyarországon nem állott fenn, legfőképpen azért nem, mert Magyarországon eddig a modern időkben mindig erős kormányzópárti rendszer volt. Állítom tehát: nem helyes az a nézet, hogy a paranesuralom — szembeállítva a parlamentarizmussal — tudná csak az ország erőit nagyobb önértékben felfokozni is azokat a maximumra vinni. Éppen a • nagy nemzetek történelme mutatja azt, hogy azokban az országokban, ahol a parlament iránt bizalommal voltak, ahol a parlament helyesen 'szelektálta ki az ország vezetőit, a maguk tevékenységével az ország erőinek maximumát tudták összefogni és a nemzetek versenyében érvényesíteni. A nagy Gavournak van egy mondása, amely nagyon jellemző. Először franciául citálom: Je préfère la pire des Chambres á la meilleure des Antichambres. Azt mondja Cavour, hogy: »Jobban szeretem még a legrosszabb Házat — parlamentet — is, mint a legjobb előszobát« — tudniillik , (Az elnöki széket Sztranyavszky Sándor foglalja el.) a diktatúra antisamíbrírozására gondol. En is azt hiszem, hogy a meggörnyedt gerincek és az elnémított kritikák rendszere nem méltó egy olyan ország fiaihoz, amely ország az évszázados küzdelemiben ellenséges nemzetközi tasztító erők küzdelmében éppen azért tudta talán fennállását biztosítani, mert gerinces akarata volt és mert tudott nemet is mondani. Szükségesnek tartottam erről a helyről az alkotmányosság kérdéseiről megemlékezni; erről nem beszélhetünk eleget* nem hangsúlyozhatjuk eléggé, hogy ezt mennyire az ország egyik legnagyobb és fenntartandó értékének tekintjük. Minthogy a kormány az alkotmányjogi javaslatok, tekintetében leszögezte magát olyan irányban, amely a magyar alkotmánv szellemének teljes mértékben megfelel s minthogy egyébként is- bizalommal vagyok a kormány iránt, a felhatalmazási javaslatot elfogadom. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Mnökr Szólásra következik' .Bucíhinger Manó képviselő úr,
