Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-221

12 Az országgyűlés képviselőházának oktatási politikánkban nem szabad megállásnak lenni, szakiskolai rendszerünk kiépítése tekintetében annál kevésbbé, mert sok mulasztást is helyre kell hoznunk. Amíg^ minden járásnak meg nem lesz a téli gazdasági iskolája, addig nincs megállás és nem szabad megállásnak lenni. (Ügy van! bal felől.) A földmívelésügyi miniszter úr költségvetésében örömmel látom, hogy a 9 mezőgazdasági szakiskola és a 18 téli gazdasági iskola mellett öt új téli gazdasági iskolát kíván felállítani a jövő esztendőben. Méltóztassék .a földmívelésügyi miniszter úr meggyőződve lenni arról, hogy ha nem ! öt, hanem a következő költségvetésben 15 új téli gazdasági iskola felállítására vesz fel hi- \ telt, az- ország egész közvéleménye osztatlan tetszéssel fogja ezt a lépést kísérni. (Ügy van! jobbfelől.) A téli gazdasági iskolai rendszert kell előnyben részesíteni az úgynevezett felső mezőgazdasági iskolákkal és egyes önálló gazdasági népiskolákkal szemben is. Ezeknek költségeit is téli gazdasági iskolák felállítására fordítanám. A mezőgazdasági szakiskolákat fenntartanám, de ezek keretében is létesítenék téli gazdasági iskolákat. (Farkasfalvi Farkas Géza: Gyönyörű eredményeket értek el a téli gazdasági iskolák!) A téli gazdasági tanfolyamok terjesztése érdekében kérném, hogy amint a minisztérium ezek számát felemelte, éppen úgy méltóztassék a falusi népházak hitelét is a jövőben még inkább fokozni, hogy legyen alkalmas hely, ahol a téli gazdasági tanfolyamokat ' megtarthassák. (Helyeslés.) A. gazdasági szakoktatás és az egész agrár- j politika átszervezésiére nézve nagy könnyítést jelentene az, ha a

? földniívelésügyi kormányzat fokozatosan elhatározná magát a földmívelésügyii külső igazgatás átszervezésére. A magam részéről bátor vaigyok javasolni az egész (mezőgazdasági, borászati, kertészeti, halászati, háziipari és méhészeti felügyelet külső szolgálatainak' <&gy nevezőre hozását, az állatorvosi és erdészeti ^szakigazgatáson kívül. Ha ezeket egy nevezőre hozzuk, kisebíb körzetekre lehetne beosztani a gazdasági felügyeletet. Ha még a téli gazdasági iskolarendszer is ki lesz építve, akkor a téli gazdasági iskolák tanárai is belekapcsolódhatnak ebbe a rendszerbe, úgyhogy ha ezáltal csak 6—7 község tartozik majd j egy gazdasági felügyelőhöz, akkor a földmíve- ! lésügyi miniszter úr agrárpolitikája hatályo- j sabb lesz, mert a legkisebb gazdával is kap- , csőlátót nyer. t \ Befejezem beszédemet, t. Ház! A jövő év j ben nemesak a magyar kereszténység, hanem a magyar mezőgazdaság jubileumát is ünne- j peljük. mert Szent Istvén király hithirdető! j egyik kíezükíben a keresztet, másik (kezükben az j eke szarvát tartották. A földmívelésügyi inui- | niszter úr a költségvetési indokolásiban azt i mondja, hogy két szempontot tart szean előtt j politikájában, az együk a termelés fejlesz- j tése, a másiilk a földművelő <nép szociális

1 védelímie. Én a földmívelésügyi miniszter úrnak ezt az elhatározását örömmel veszem, támogatóim ezt az agrárpolitikát és elfogadóin Iköltsíégivetéslét, mert mean tévesztette szem. elől a századoknak Magyarországon Ssét réigi és örökkel tartó instrumientumait: az ekét és a keresztet. (Élénk éljenzés és taps. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásxa következik Petro Kálmán képviselő úr. Petro Kálmán: Igen t. Ház! (Sálijuk! Eall221. ülése 1937 május 31-én, hétfőn. juk!) Sehandl Károly t. képváiselőtársuiníktól a megszokott, alapos, átgondolt és gazdasági tudással átszőtt beszédet hallottuk. Azt hiszem., valamennyien egyetértünk vele abban, amit ma elmondott, és köztünk semnni néven nevezendő differencia nemi lehet. Én azon kezdem, amivel Sehandl igen t. képviselőtársam végezte: a gazdasági szakoktatással Ezelőtt éveken keresztül élesen támadtam a földmívelésügyi kormányzatot a gazdasági szakoktatás hiánya miatt és éveken keresztül az volt a véleményem, mind a kultusztárca, mind a földmívelésügyi tárca költségvetésének tárgyalása során, hogy az a minisztérium, amely nem törődik intenzíven a gazdasági szakoktatással, ïiem érdemli meg, hogy a gazdasági szakoktatás ügye az ő reszszortjában maradjon. Az. volt a véleményem, hogy ha ilyen elmaradottságban van a gazdasági szakoktatás, mint amilyenben volt, akkor annak sokkal jobb helye van a kultusztárca ke; rétében és hogy a kultusztárcának kell átadni a gazdasági szakoktatást. Ha átnézem az 1935. évi statisztikai évkönyvet, azt látom benne, hogy a gazdasági szakoktatási intézmények száma 46-ról 45-re csökkent s hogy a tanerők száma 394-ről 308-ra esett vissza — tehát az apadás 11*7 százalék volt — és hogy a tanárok közül 37*8 százalék mint rendes tanár működött, a többi pedig mint óraadó és előadó. Azt látom továbbá ebből a statisztikai évkönyvből, hogy a növendékek száma az 1935. év végén 2146 volt, közülök 1874 fiú, 272 pedig leány. Ez azt jelenti, hogy az 1874 fiútanulót véve alapul, a 850.000 kisgazdacsalád közül — vagyis ha ezt a számot néggyel, a családtagok számával megszorzom — körülbelül 3,000.000 ember közül csak 6 ezreléknek volt módjában gazdasági szakiskolába járni. Nem értek egyet az előadó úrral, aki azt mondja, hogy most nagyot fejlődött a gazdasági szakoktatás. A téli gazdasági iskolákkal és egyéb gazdasági iskolákkal együtt 22 iskola fog rendelkezésre állani és ez a 22 iskola az egész ország területéhez viszonyítva rendkívül kevés; ha nem is hasonlítom össze az itteni viszonyokat a német gazdasági szakoktatási viszonyokkal, mégis kénytelen vagyok megállapítani, hogy sokkal lejebb vagyunk e téren, mint a szomszédos megszállt területek. Ha ezt így megállapítom, akkor kötelességemnek tartom azt, hogy a földmívelésügyi miniszter úrral szemben elismerésemet fejezzem ki azért, hogy a költségvetésbe öt új téli gazdasági iskolát állított be. A gazdasági szakoktatás problémáját én is úgy látom megoldhatónak, amint Sehandl Károly t. képviselőtársam előadta. A gazdasági szakoktatás mellett mellékesnek tartok minden más oktatási intézetet. Fontosnak tartom a téli gazdasági iskolákat, a háromhónapos téli gazdasági szaktanfolyamokat és az ingyenes gazdasági szaktanácsadást. A gazdasági szakiskolába 16—21 éves ifjak kerülnek be, csak olyanok, akiknek birtokuk van, mert ezt igazolni kell. A kétesztendős tan; folyam téli és nyári félévre oszlik. A téli félévben iskolába járnak a fiúk, nyáron pedig mindegyik a saját gazdaságában dolgozik. Kiválóan szervezett iskola ez, mert amit télen bent tanul a fiú az iskolában, azt nyáron gyaI korlatilag tudja alkalmazni saját gazdaságáI ban s ezt a gyakorlati alkalmzást a^gazdasági j iskolák szaktanítói és tanárai ellenőrzik, még | pedig kiválóan. Ezt elismerem, mert magam is megszemléltem. Össszegyüjtik a gyermeke-