Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.
Ülésnapok - 1935-224
Az országgyűlés képviselöházúnak 2%h. ülése 1937 június 3-án, csütörtökön. 205 állami költségvetés V. fejezetét, melyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad). Elnök: Kérem az állami költségvetés VI. fejezete 1. címének felolvasását. Esztergályos János (felolvassa az állami költségvetés VI. fejezete 1—li. címeit, melyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad). Elnök: Kérem az állami költségvetés XXVI., fejezetének felolvasását. Esztergályos János jegyző (felolvassa az állami költségvetés XXVI. fejezetét, melyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad). Elnök: Kérem az állami költségvetés XXVII. fejezete 1. címének felolvasását. Esztergályos János jegyző (felolvassa az állami költségvetés XXVII. fejezete 1—8. címeit, melyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a Ház a pénzügyi tárca, valamint az állami költségvetés IV., V., VI., XXVI. és XXVII. fejezetének költségvetését részleteiben is letárgyalta s így az 1937/38. évi állami költségvetés tárgyalását is 'befejezte. Ezzel egyidsjüleg elintézést nyert a Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének Homonnay Tivadar képviselő úr által benyújtott kérvénye is. Napirend szerint következik az 1937/38. évi állami ^költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. : Zsindely Ferenc képviselő urat, mint előadót illeti a szó. Zsindely Ferenc: T. Képviselőház! Az 1876 óta állandóan követett gyakorlatnak megfelelően iá kormány ezúttal is külön törvényjavaslatban kér felhatalmazást a törvényhozástól arra, hogy a költségvetésben részletesen megjelölt bevételek felhasználásával az ott ugyancsak részletesen felsorolt kiadásokat teljesíthesse.Ez az appropriációs javaslat, amelyet most ismertetni szerencsém, van, a kiadásokra és a bevtéelekre vonatkozó részében ugyanazokat altételeket tartalmazza, amelyeket a t. Képviselőház által egy perccel ezelőtt részleteiben is f elfogadott költségvetés tartalmaz és szerkezetében, valamint rendelkezéseiben a legnagyobb szigorúsággal ragaszkodik az utóbbi idők szinte dogmatikussá vált jogszokásához. A törvényjavaslat 1. §-a a kiadásokat, 2. §-a a ^bevételeket sorolja fel fejezetenként, címenként és rovatonként, a 3. § pedig első bekezdésében a mérleget tartalmazza, második bekezdésében felhatalmazást ad a kormány számára, hogy a kiadások és bevételek mérlege alapján mutatkozó 68 millió pengős hiányt hitelművelet útján fedezhesse. A 4. § a tulajdonképpeni megajánlási szakasz. Az 5. § a hitelátruházási jog szabályozására vonatkozik, amely jogot a törvényjavaslat ugyanolyan szigorú feltételek mellett ad meg a kormány számaira, mint az 1932/33. évi költségvetési törvénytől kezdve állandóan tette; nevezetesen a virement-jog gyakorlását a költségvetésnek csupán azok között a tagozatai között teszi elvileg lehetővé, amelyeket a törvényjavaslat 5. §-a részletesen felsorolt s az elvileg ekként engedélyezett virement-jog tényleges gyakorlását a minisztertanács engedélyétől teszi függővé, amely engedélyhez viszont a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulása szükséges. A 6. § a hitelátvitelt tilalmazza az egymást követő költségvetési évek között, még pedig azzal az utóbbi években állandósult szigorúsággal, hogy még a beruházási összegek felhasználását sem engedi meg a költségvetési éven túl. A javaslat 7. §-a életbeléptetési és végrehajtási rendelkezéseket tartalmaz. Ebből az előző évek gyakorlatához szövegezésében is a leggondosabban ragaszkodó hét szakaszból áll az appropriációs javaslat, amelynek indokolásához a kormány ezúttal is csatolta azoknak az állami ingatlanoknak kimutatását, amelyeknek elidegenítését a legutolsó appropriáció megadása óta tette folyamatba. A költségvetési törvényjavaslat ismertetését ezzel be is fejeztem. Előadásomban _ lelkiismeretesen iparkodtam arra a tárgyilagosságra, amelyet a törvényhozás legfontosabb jogának ... (Propper Sándor: Nagyon nagy előnye volt a beszédnek, hogy rövid volt! — Zaj.) — olyan előny ez, amelyet éppen arról az oldalról, ahonnan a képviselő úr ezt a dicséretet hozzám intézte, nem mindig szoktak az urak kihasználni — csorbítatlan megóvása, az r állami gazdálkodás ellenőrzésében rejlő alkotmánybiztosíték maradéktalan érvényesítése valamenynyiünk számára kötelességgé tesz. A költségvetési törvény elfogadása természetesen a politikai (bizalom kérdése és ilyenformán az előadó szerepét természetszerűleg szűkre szorítja. Mégis azt gondolom, hogy mint a pénzügyi bizottság előadója, mulasztást követnék el, ha nem említeném meg^ azt az örvendetes tényt, hogy ezt az appropriációs javaslatot a pénzügyi bizottság hozzászólás nélkül fogadta el, egyhangúlag adta meg a kormánynak az alkotmányos kormányzás eme legelső alapfeltételét. Minthogy az 1937—1938-ik költségvetési törvényjavaslat csupán azokat a rendelkezéseket tartalmazza, amelyek a költségvetés végrehajtásának okszerű következményei és annak felhasználásához okvetlenül szükségesek, kérem a t.^ Házat, ; kövesse a pénzügyi bizottságnak egészen kivételes megértéséről tanúskodó példáját és a megajánlási javaslatot, amely az eddigi gyakorlatnak, valamint a törvényi rendelkezéseknek mindenben megfelel, általánosságban és részleteiben elfogadni méltóztassék. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Dulin Jenő képviselő úr következik szólásra. Dulin Jenő: T. Képviselőház! Mint az elfogadási javaslat első ellenzéki szónoka, mindenekelőtt hivatkozom a miniszterelnök úrnak a költségvetési vitát bezáró beszédében tett ama megállapítására, hogy az elhangzott ellenzéki felszólalások nemcsak a nívó, de az objektivitási szempontjából is megfelelők voltak. Amint az objektivitás területén maradtunk akkor, amikor a kormány gazdasági gestióit bíráltuk, úgy most is arra törekszünk, hogy az objektivitás terén maradjunk és komoly érvekkel támasszuk alá, hogy miért nem fogadjuk el az appropriációs törvényjavaslatot, és miért vagyunk a kormánnyal szemben ellenzéki állásponton. Mi nem ^ támadni, nem gyöngíteni akarjuk a kormányzatot, hanem erősíteni. Fel szeretnénk hívni a kormány figyelmét bizonyos jelenségekre, tényekre, amelyek még mindig fertőző gócokként jelentkeznek a magyar közéletben. Lehetetlennek tartom azt, hogy egészséges fejlődés kezdődhessék, amikor ezek a gócok állandóan újabb és újabb fertőzések kiindulási alapjai. Első kifogásunk az„ hogy a politika és pedig, sajnos, a pártpolitika olyan helyekre is beivódik, ahol romboló hatást vált ki. ' A pártpolitikát vissza kell szorítani azok közé a
