Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-224

204 Az országgyűlés képviselőházának 22k. ülése 1937 június 3-án, csütörtökön. kizárólag eeak a szőlősgazda az, aki állandóan retteg, hogy mi lesz az ő terményével. Ilyen korlátozás a belföldi fogyasztásnál, különösen a borfogyasztási adó magas kulcsa, de legfőképpen — és ebben látom a legnagyobb akadályt — az italmérési engedélyek elavult jogrendszere. Amidőn tudjuk, hogy a borterme; lés az ország 4—500.000 családjának egyedüli megélhetési forrása, feltétlenül meg kell találnunk a módját, hogy ezek a korlátok valamiképpen lebontassanak, avagy pedig meg kell találnunk más irányban a lehetőségeket arra, hogy a bortermelők megélhetésüket meg is táplálhassák. Elismerem, hogy a borfogyasztási adó eltörlése, avagy bármilyen fokú mérséklése jelentékeny kiesést idézhetne elő különösen az autonómiák háztartásában, ezt a kiesést azonban esetleg más jövedelmi források megnyitásával kellene pótolnunk, ha azt látjuk, hogy ezáltal ennek a hatalmas gazdasági ágnak megélhetése biztosíttatnék. T. Képviselőház! Ugyanígy feltétlenül reformálásra szorul italmérési jogrendszerünk is. Meggyőződésem, hogy ha az italmérési engedélyek szabadabban kezeltetnének, illetve azok kiadása megkönnyíttetnék, ez már jelentékeny mértékben növelné borfogyasztásunkat. A borfogyasztás fejkvótája nálunk csodálatosképpen csak 36 liter évente, amikor azt látjuk, hogy a körülöttünk lévő államokban ennek kétszeres©, sőt háromszorosa, Franciaországban pedig 157 liter a fejkvóta. A belföldi fogyasztás e csekély voltának egyik jelentékeny tényezője az italmérési engedélyek korlátolt kiadása. A termelői kimérések engedélyezésének, valamint a korlátolt és a korlátlan italmérési engedélyek kiadásának ezerféle akadálya van. így nem is csodálkozunk azon, hogy a borértékesítés olyan lanyhán megy és borfogyasztásunk évről-évre csak visszaesik. Mióta a borfogyasztási adót a kormány 50%-kai mérsékelte, azóta azt látjuk, hogy a 27 literes fejadag felemelkedett 35 literre. Egészen bizonyos, hogy ha fel tudnók emelni a borfogyasztás fejadagját a mai 35 literről 50 literre, akkor egyáltalában nem volna többé probléma Magyarországon a borértékesítés, mert hiszen tudjuk, hogy 9 millió lakosnál 50 literes fejenkénti borfogyasztás (Propper Sándor: A borivók vállalják ezt a pluszt!) évi 4'5 millió hektolitert jelent, ennyi bor pedig Magyarországon még a legjobb termés idején sem termelhető. Szükséges lenne tehát, hogya kormányzat az italmérési engedélyek kiadását revízió alá vegye és arra törekedjék, hogy minél több helyen mérhessenek ki bort. Hiszen látjuk, hogy a körülöttünk lévő államokban is mindenütt a kávéházakban, étkezdékben meg van engedve a korlátlan borkimérés. Nálunk csodálatosképpen az ilyen helyeken nincs megengedve, hiszen a kávéházakban korlátolt italmérési engedéllyel dolgozik a kávéháztulajdonos és csak butéliás üvegekben, méregdrágán lehet bort kapni. Ennek következtében a közönség bizony leszokik a borfogyasztásról. De szükségesnek tartanám még a szesztörvény mielőbb való tető alá hozatalát is. Errenézve a tegnapi napon a pénzügyminiszter úr már volt szíves nyilatkozni, de arra kérem a pénzügyminiszter urat, hogy a szesztöryényben legalább a fogyasztási szesz termelését biztosítsa a szőlősgazdák részére. Bátor vagyok még a borkérdéssel kapcsolatban felhívni a pénzügyminiszter úr szíves figyelmét egy anomáliára. Tudjuk, hogy történelmi borterületeinktől eltekintve, az utóbbi években igen jelentékeny területeket ültettek be szőlővel, különösen szántóföldeket és homokterületeket, homokos legelőterületeket, amely földeknek természetesen igen alacsony volt a kataszteri tiszta jövedelme. Teljesen tisztában vagyok azzal, hogy a kormányzatnak nem úll ma rendelkezésére akkora összeg, hogy a kataszteri osztálybasorozást az egész országra kiterjessze. Szükséges lenne, egyelőre csak a borvidékeken, csak ott, ahol újabb szőlőültetések történtek, ha a kataszteri osztálybasorozást a pénzügyi kormányzat elrendelné, mert olyan kirívó aránytalanságok vannak egyes vidékek szőlőterületeinek kataszteri tiszta jövedelmei között, hogy míg például a történelmi borvidéken nem ritka a 60—80 koronás kataszteri tiszta jövedelmű szőlőterület, addig a homokterületeken némelyik helyen bizony 4—5 korona, de többnyire 10 korona a legmagasabb kataszteri tiszta jövedelem. Ha a pénzügyi kormány ezt elrendelné, ez az államkincstárra nézve is jelentékeny bevételi többletet idézne elő és kiegyenlítené azt az igazságtalanságot, amely ma fennáll egyes borvidékek szőlősgazdáinak terhei között. Nagyon kérem tehát a pénzügyminiszter urat, legyen szíves intézkedni ebben a kérdésben. Nem kerülne olyan jelentékeny összegbe az államnak, ha ezt az új osztálybasorozást keresztülvinné. Végül pedig melegen ajánlom a pénzügyminiszter úr szíves figyelmébe a Szőlőbirtokosok Országos Szövetségének most összeállított memorandumát, amelyben a szőlősgazdák felsorolják nemcsak sérelmeiket, hanem azok orvoslásának lehetőségét is. Kérem a pénzügyminiszter urat, hogy mindezeket szívlelje meg és a borkérdést szíveskedjék magáévá tenni, hogy ezt a nagy gazdatársadalmat ezzel is legalább annyira segítse, hogy megélhetése biztosíttassák. Egyébként a címet a pénzügyminiszter úr iránt érzett bizalmamnál fogva elfogadom. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 8. címet elfogadni? (Igen!) A Ház a 8-ik címet elfogadja. Következik a 9. cím. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a címet felolvasni. Esztergályos János jegyző (felolvassa a 9. címet, melyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad). Elnök: Következik a 10. cím. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a címet felolvasni. Esztergályos János jegyző (felolvassa a 10. címet). Báró Vay Miklós! Elnök: A képviselő úr nincs Itt, jelentkezése töröltetik. Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Szeder János! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentkezése töröltetik. A cím meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem ki. Következik a 11. cím. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a címet felolvasni. Esztergályos János jegyző (felolvassa a \ 11.—14. címeket, melyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad). Elnök: Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az állami költségvetés IV. fejezetének 1. címét felolvasni. Esztergályos János jegyző (felolvassa az állami költségvetés IV. fejezetének 1—5. címeit, melyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad). Elnök: Kérem az állami költségvetés V. fejezetének felolvasását. Esztergályos János jegyző (felolvassa az