Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.
Ülésnapok - 1935-223
Az országgyűlés képviselőházának 223. ülése 1937 június È-ân, szerdán. 195 Elnök: Az interpelláció kiadatik a belügyminiszter úrnak. Következik Horváth Ferenc képviselő úr interpellációja a földmívelésiigyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, hogy az interpelláció szövegét 'szíveskedjék felolvasni. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa): »A Rába ifolyó a vasmegyei Rum. község (határában évekkel ezelőtt régi^ medrét elhagyta, új medret vágott magának és ez által a község határának egy részét elm ocs árusította, miáltal az mezőgazdasági használatra alkalmatlanná vált. Hajlandó-e a miniszter úr intézkedni, hogy a Rába régi medrébe vis-szavezettessék, az el•mocsárosított területek vízteleníttessenek és mezőgazdasági használatra újból alkalmassá tétessenek.« Elrajök: Horváth Ferenc képviselő urat illeti a szó. ' Horváth JFerenc: fT. Ház! Tekintettel az előrehaladott időre, interpellációmat a lehető legrövidebben kívánom elmondani, egészen Stichwort-szerűen. (R&kovsafcy Tibor: Angol módszer!) Interpellációm tárgya tulajdonképpen az, hogy a vasmegyei Rum község határában a Rába 15 évvel ezelőtt egyenesvonalú medrét elhagyta lés egy széles kanyarulatot csinált, aminek következtében a régi meder és az új kanyarulat között cirka 50 hold föld került elmocsárosítás alá. Az éles kanyar következtében a tavaszi áradások alkalmával a Rába nagyon sűrűn önt ki, különösen olyan alkalmiakkor, mint az idén is, amikor árvizek vonulnak le a Rábán. Enniek a helyzetnek az a következménye, Ihogy Rum község határának ebben a részében az ottani földbirtokosokat 'meglehetősen tetemes kár éri, még pedig nemcsak azt az 50 holdat, amely a Rába régi medre és az új meder között fekszik, hanem a iközség ^határának azt a részét is, amely az új medernek jobb- 'és balpartján terül el. Ezek a te rületek sűrűn vannak áradásoknak kitéve és általában az ilyenek során ÖO—80—100%-os kárt szenvednek. Egy másik baj és (károsodás abból áll elő, •hogy a Rába balpartja ezn a helyen a föld leszakadása és eltolódása következtében gyára'podik, míg a jobbparton levő szántóföldek 'évről-évre kisebbek lesznek. Ezeknek a földeknek tulajdonosai ily módon kárt szenvednek, amellett azonban rendezetlen birtokviszonyok 'is állanak elő', tudniillik ezek a tulajdonosok 'adóadat a régi állapotnak megfelelően kénytelenek továbbra is fizetni, sokszor olyankor is, amikor az a kis földecske, iamelyről szó 1 van, már csak fele a tulajdonos eredeti birtokának. Arra kérem a kormányt, méltóztassék intézkedni, — tmem nagy befektetésről van iszó — hogy aORába eredeti medrébe visszavezettessék. Miután a medernek bizonyos részei íamúgy is megvannak, védőtöltéssel és aránylag nem túlságosan nagy befektetéssel meg lehetne ezt csinálni. Arra kérem a kormányt, vizsgáltassa "felül ezt a helyzetét, A folyó évben előállott különösen nagymérvű károk miatt, amennyiben mód van rá, lehetőleg részesítse segélyben az ottani károsultakat és rendezze a meder visszahelyezésével kapcsolatban az ottani birtokviszonyokat is abban az értelemben, hogy az eredeti birtokállapothoz képest az egyes tulajdonosok birtokrészei visszaállíttassanak és így az az adóhelyzet, amelyben ma vannak, — amikor sokszor fele terület után kell viselniök azt a teljes adót, amely az ártéri terület előtti időben volt megállapítva — szintén megszüntettessék. Mindenképpen kívánatos, hogy ezét a kisemberek, akik itt érdekelve vannak, végre hozzájuthassanak ahhoz, amihez tényleg joguk van: hogy a tényleges helyzet szerint adózzanak és visszajussanak eredeti birtokállományukhoz. Kérem ebben az ügyben a kormány intézkedését. (Helyeslés.) Elnök: A földmívelésügyi államtitkár úr kíván szólni. Marschall Ferenc földmívelésügyi államtitkár: T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy az elhangzott interpellációra a távollevő földmívelésügyi miniszter úr helyett válaszomat a következőkben adhassam meg. A.mélyen- t. képviselő úrnak teljesen igaza van. Valóban úgy áll a helyzet, ahogyan Ő ezt lefestette: a Rába folyó Sárvártól az országhatárig terjedő szakaszán folyton változtatja mederkanyarulatait és ezzel az ottani birtokosoknak igen érzékeny kárt okoz. Megállapítható az is, hogy a hurokszerű kanyarulatok átszakadása is megtörténik az árvizek alkalmával, — erre célzott a t. képviselő úr — amidőn is a folyó a kanyart elhagyja és az elhagyott kanyart föüszapolja. Azt hiszem, Rum község határában is nagyrészben ez a helyzet, ámbár — mint a legutóbbi napokban értesültünk az ottani helyzetről — meg volt állapítható, hogy a rumi határban nem súlyosabb a helyzet, mint a Rába-völgy egyéb részein. Mindenesetre az ottani gazdák a maguk baját érzik a legsúlyosabbnak. Miután a Rába állami szabályozás alá nem eső folyó, ennek kártételei ellen és a védekezés érdekében a költségvetésben csupán nagyon csekély összeg áll rendelkezésre, mert — mint méltóztatik tudni — csupán az 1931. évi XV. t.-cikkben szabályozott módon nyújtható állami támogatás, illetve az ezévi állami költségvetésbe felvett összeghez mérten csak ott ejtheti sorát az igen nagy költséget igénylő mederszabályozásnak, ahol a belsőség vagy a közlekedés biztosítása van veszélyeztetve. A magam részéről és a földmívelésügyi kormány részéről készségesen hajlandók vagyunk arra, — ahogyan a képviselő úr tőlünk kérte — hogy az ottani helyzetet sürgősen megvizsgáljuk. Ezt meg fogjuk tenni. Ami pedig az erre az évre vonatkozó segély kérdését illeti, valószínűleg nem az 1936/37. költségvetésre méltóztatott utalni, hanem a mostani új költségvetésre. Annak keretében módot fogunk keresni arra, hogy valami segítségben részesíthessük a községet. Egyébiránt az egész kérdés megoldása összefügg a Rába egész mederszabályozásával. Én nem tudom, hogy a képviselő úruaJk az a beállítása, hogy ez kis költséget igényel, honnan ered, mert az erre vonatkozó műszaki tervek és számítások azt mutatják, hogy igen jelentékeny összegről van szó, úgyhogy egy esztendő alatt a mostani költségvetési helyzetben ezt a kérdést megoldani nem tudjuk; hanem fokozatosan kell ennél a kérdésnél előrehaladni. Az adódó költségvetési lehetőségekhez képest a földmívelésügyi kormány a maga részérő^ nem fog késlekedni, hogy azoknak a fontos érdekeknek szem előtt tartásával, amelyek a képviselő urat interpellációja elmondására indították, annyit tegyünk, amenynyit tenni a gazdák érdekében lehetséges.
