Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-223

Az országgyűlés képviselőházának 2 Mindezek után kérdem a) hajlandó-e a belügyminiszter úr kormánybiztos \ kiküldésiének elrendelése érdekéb en közbeni árnl ? b) a károsultakat, akik országos körlevélben felhívandók, tanuként kihallgattatni? c) az Egyesület vezetőségének tagjai felől politikai magatartásukat illetőleg pontos adatokat beszerezni? d) az Egyesület feloszlásának kimondását hajlandó-e nem jóváhagyni addig, amíg fentiek kiderítve nincsenek és amíg az érdekeltek pénzei biztosítva nincsenek és végül a bűnösökkel szemben a legszigorúbb büntetést alkalmazni? Baross Endre s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Baross Endre: T. Ház! Méltóztassanak megengedni, hogy a szokás ellenére interpellációmmal Dinnyés képviselőtársam interpellációjába kapcsolódjam bele, aki egy 1200 holdas birtokos teljes kifosztásáról beszélt. Méltóztassanak megengedni, hogy én mosit ezer és ezer kisember kifosztásáról beszéljek. (Zaj. — Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Felkértek kerületemben, hogy a Magyar Munkás és Rokkantsegélyző Egylet ügyében a belügyminiszter úrhoz kérdést intézzek. Annak ellenére, hogy a belügyminiszter úr ma nincs itt, (Fábián Béla: Hol van? — Br. Berg Miksa: Telefonon ide lehetne hivatni! — Zaj.) megtalálom a módját annak, hogy interpellációm a legerélyesebb fellépéssel, megfelelő elintézésben részesüljön. Hozzám az első panasz Remetekertvárosból érkezett. De azt hiszem, hogy nemcsak én, hanem t.

r képviselőtársaim is kaptak az ország minden részéből elkeseredett hangú panaszosleveleket, így szabad legyen talán többi képviselőtársam nevében is szólanom. Kezeim között van az Egyesület elődjének, a Magyarországi Munkások Rokkant és Nyugdíj egyesületének 25 éves története, amely, mondhatom, egy szép és fejlődő egyesületnek történetét mutatja be. A magyar ipar — mert hiszen az is támogatta az egyesületet — és azok a munkásvezérek, akik annakidején működtek, a legönzetlenebb módon, csekély fizetéssel kezelték a befizetett összegnek a sorsát, gondoskodtak ezeknek a kisembereknek exisztenciájaról, a rokkantsegélyről, az árvasági segélyről, stlb., mígnem egyszerre beütött a háború, Ibeütött a devalváció is-. De még előíbb, 19164ban vezetőségi változás is történt, imég pedig úgy tudom, hogy a vas- és fémmunkások egyik titkára, vagy elnöke vette át ennek az egyletnek vezetését. (Felkiáltások a jobboldalon: Ki asf) Méltóztassanak megengedni, hogy személyeskedéseiktől, amennyire lehet, ebiben a, kérdésiben tartózkodjam. (Fábián Béla közbeszól.) Az új vezetőség ellen maga a nyomdászszakszervezet is annakidején tiltakozott és 1916-ban, amikor átvették a vezetést, úgy látszott, hogy ez a tiltakozás teljesen jogos volt, mert hiszen rövidesen hatósági biztost kellett kérni és fel kellett függeszteni az egylet működéstét. Felfüggesztették az autonómiát. (Farkas István: Sohasem volt felfüggesztve!) f Ha jól tudom, 1919-ben feloldották az autonómiát és akkor kezdődött megint egy bizalmatlansági éra, amely nem: jelentett egyebet, mint azt, hogy a vállalat háaspekulációba kezdett. Igen t. Ház! Mielőtt azonban erre a kérdésre kitérnék, méltóztassiék megengedni, hogy rámutassak arra, (hogy ennek az egyletnek 3, ülése 1937 június 2-án, szerdán. 193 ügyében mázsaszámra feküsznek a belügyminisztériumban elintézetlen iratok és az a sok kisember még ma sem tudott igazságához jutni. (Meizler Károly: Ugy-e, ilyen eset is előfordul?) Közgyűlési fellebbezések és egyéb beadványok vannak a belügyminisztériumban. Nem akarom most az időt ezzel igénybe vonni, mert még itt is van egy csomag adat. Ezek a beadványok ma még mind nem intéződtek el, sőt bizonyos^ félreértések tapasztalhatók az egylet vezetősége részéről, nemcsak a belügyminisztériuim, hanem a bíróság felé is. (Meizler Károly,: Hiába fellebbeztek!) r Itt más ok van. A spekulációk tulajdonképpen 1922-ben kezdődtek, amikor megvették a József-körút^ 21. számú házat, amely tulajdonképpen már egy részvénytársasági keret volt a Józsefvárosi Kör Rt. Nem tudom menynyiért vették meg, az ár nem éondekel, egy azonban bizonyos: hogy ennek az egyletnek nénzéből proviziókat és ügyvédi költségeket fizettek ki a ház vételére. (Propper: Sándor: 22 millió aranykorona hadikölcsönt jegyeztek! — Egy hang a jobboldalon: Most nem hadikölcsönről van szó!) Állítom és ez igaz is, hOgy 22 millió koronát vesztettek hadikölcsönt ben. (Propper Sándor: Ott a pénz az államnál! — vitéz Bánsághy György: Es a többi?) Igen t. uraim, nem az államnál van az! (Farkas István: Levegőbe lőtték a pénzt!) A legközelebbi visszalépés a Palatínus Rt. vételénél történt, amely után a Hermes Biztosító Rt. került megvásárlásra. Objektíve megjegyezni kívánom, hogy 1922-ben, illetőleg 1925-ben, mielőtt a devalváció megállt, ez az egylet az által, hogy ingatlanokat vett, feltétlenül helyesen spekulált. Ezeknél a spekulációknál azonban olyan pénzeket is kifizettek ügyvédi költség és provízió címén, amilyeneket egy altruista intézetnek nem lett volna szabad kifizetnie. Hogy pedig ez altruista intézet, azt maga a Rokkantsegélyző Egylet is megmondja 1930. évi füzetében. (Folytonos zaj a ssélsőbaloldalon.) Nem tudom, az urak miért izgulnak ezen. Megmondja, hogy az egylet nem nyerészkedésre alakult vállalkozás, nem biztosító intézet. Az a sokezer ember tehát feltétlenül megkövetelhette volna . . . (Propper Sándor: 22 és félmillió értékű hadikölcsönt jegyeztek!) Mi lesz azzal a 22 millióval, ha esetleg valorizálják? Ezt tessék megmondani! (Farkas István: Adják vissza aranyban! Aranyban adták!) Tessék megmondani: ha feloszlatják az egyletet, kié lesz az a pénz? (Propper Sándor: A rokkantaké! — Fábián Béla: Nem fenyeget ez a veszély! — Farkas István: Nem lehet másé, csak a rokkantaké! — Fábián Béla: Majd megnézzük az álmoskönyvben!) Feltétlenül elvártam volna ettől az egylettől és az a sok tízezer ember is elvárta volna, hogy a ház- és ingatlanbiztosítást nem üzletszerűen csinálják. Mi történt azután ezzel az egylettel? Amikor ezek a spekulációk kitudódtak, akkor a tagok zöme bizalmatlanságot szavazott a vezetőcégnek s az országban is teljes bizalmatlanság következett be. CBr. Berg Miksa: Csak a vidékiek szavaztak bizalmatlanságot!) A_ vidékiek. A központ mindig megtalálta a módját annak, hogy a gyűlésein előhozott javaslatait meg is szavaztassa. (Meizlar Károly: Itt is tudtak többséget produkálni. Tetszik látni, hova vezet ez? — vite/ Bánsághy Gvörgy: Egészen érdekes!) A Hermes é* a Palatínus tulajdonképpen csak névleg a Rokkantegyleté, mert a részvénypakett, a részvények ma is a Rokkantegylet vezetőségének kezében és nevén van* 26*