Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.
Ülésnapok - 1935-223
156 Az országgyűlés képviselőházénak lanítást és az 1921-es törvény igenis megint visszajuttatta nekik' a kontingenst. Erre mondotta gróf Károlyi Viktor, — még pedig jogosan — hogy ez nemzeti ajándék volt. (Kun Béla: A kisüstöket meg tönkretették! Mit szól ehhez a Nep.?) Ezek számok, megcáfolhatatlan tények.. Most következik az, hogy a képviselő úr azt mondja, hogy 1921-ben megcsonkíttatásunk folytán kellett valami módon rendezni a helyzetet és még mindig olyan keretet kaptak, amely keret mellett Csonka-Magyarországon tulajdonképpen fennmaradni nem tudnak, mert nem tudják kihasználni a gyárak kapacitását, amelyet Nagy-Magyarországra méreteztek, tehát tulajdonképpen csak két hónapra vannak ellátva munkával. Ezt akceptálom, de ugyanez vonatkozik akkor az ország más nagy iparaira, például a malomiparra is, hiszen egyik sem tudja 'kapacitását kihasználni. (Zaj a középen és a baloldalon.) Elnök: Képviselő urak, nem lehet párbeszéd formájában tárgyalni! (Fábián Béla: Én már rég a mentelmi bizottságnál lennék! — Drozdy Győző: A kis gyümölcstermelőkről beszéljenek!) Klein Antal: Rátérek arra is, igen t. Drozdy képviselőtársam. Láttam, hogy a képviselő úr előbbi közbeszólásában nagyon helyeselt Fellner Pálnak. (Drozdy Győző: Nem! Én a kisemberek pártján vagyok! A kisexisztenciák érdekét kell védeni! — Nagy zaj.) Majd rá fogok térni arra is, ami iránt szintén méltóztatott érdeklődni és ami t. képviselőtársamnak második érve a, nagy ipari szeszgyárak mellett. Első állításával kapcsolatban, mintha ez nem volna nemzeti ajándék, nem mondom annak, de az a tény, hogy kártalanított kontingensüket viszszakapták és az, hogy a múlt törvényeinek intenciójában igenis, egymásután benne volt az, hogy a szesztermelés mezőgazdasági ipar legyen, megcáfolhatatlanul áll az egész ország közvéleménye előtt. Most rátérek arra, amit méltóztatott mondani, hogy Magyarországon a nagyipari szeszgyárak nagy szociális missziót teljesítenek. (Zaj. — Felmer Pál: Ezt az egész iparra mondtam!) Ha nem is ezekkel a szavakkal méltóztatott mondani, de azt mindenesetre tetszett mondani, hogy 2000 kisemberrel kötöttek cukorrépatermelési szerződést. Ezt értem a szociális misszió alatt, amelvrc hivatkozott, ezt védte igen t. barátom. En egy 'szóval sem mondom azt, hogy ha ezeket a kontingenseket egymásután el fogják, vonni önöktől, ezektől a gyáraktól, — szerintem nagyon helyesen — ezeket adják oda egyik vagy másik szeszgyárnak. (Drozdy Győző: Hazaibeszél! Ne hazaibeszéljen!) Nem szoktam hazabeszélni. (Drozdy Győző: Szeszefőzdések ne beszél jen ék!) Visszautasítom. Sohasem szoktam a magam érdekében beszélni. (Drozdy Győző: Akinek szeszfőzdéje,van, ne beszéljen! — Nagy zaj.) Elnök : Drozdy képviselő urat figyelmeztetem, hogy tartózkodjék a közbeszólásoktól. Klein Antal: Tegnap sem értett hozzá, mint elismerte, most sem. Ha nem ért egy kérdéshez, legalább annyira szégyelje, hogy ne szóljon hozzá. (Zaj. — Drozdy Győző közbeszól.) Elnök: Drozdy képviselő urat rendreutasítom. (Br. Berg Miksa: Nagyon helyes!) Klein Antal: En tehát azt kívánom, hogy amennyiben - az új törvényben a nagyipari 23. ülése 1937 június 2-án, szerdán. szeszgyáraktól a kontingenst megvonjak* az ne a már meglévő, hanem az újonnan létesítendő mezőgazdasági szeszgyáraknak legyen juttatandó, elsősorban a kisemberekből álló szövetkezeteknek. (Zaj. — Helyeslés és taps.) Olyan szövetkezeti szeszgyáraknak kell ezt juttatni, amelyeket az a. 2000 cukorrépát termelő kisember alkot összeállva, aki ma a Fellner, Leipziger, Lederer és egyéb gyáraknak termelnek, a jövőiben azonban a saját maguk által felállított szövetkezeti szeszfőzdéknek fognak termelni., (Taps a jobb- és a baloldalon.) iiotsjy az a 2000 kis cukorrépatermelő így maga vágja zsebre a hasznot és ne kelljen nekik a nagyipari szeszgyáraknak szállítaniuk. (Elénk helyeslés a jobb- es a baloldalon.) Azt hiszem, ezzel megcáfoltam minden vádat s most isimét hangoztatom, hogy azt a 'kontingenst újonnan létesítendő szeszgyáraknak kellene juttatni. Most rátérek arra a legrettenetesebb állításra, amelyet képviselőtársam ellenmondás nélkül merészelt állítani, amikor tudniillik azt mondta, hogy a nagyipari szeszgyárak éppen olyan drágán termelnek, mint a mezőgazdasági szeszgyárak. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Ezt tetszett mondani! Hallatlan bátorság ilyet állítani! (Derültség.) A mezőgazdasági szeszgyáraknál a napi termelést kontingentálták, nem termelhetnek többet 7 hektóliternél. Önöknél, a nagyipari szeszgyáraknál, ilyen korlátozás nincs, önök termelnek annyit, amennyit akarnak, tehát a rezsi felosztásánál nem kell úgy eljárniok, mint a mezőgazdasági szeszgyáraknak. (Zaj. — Drozdy Győző: Elmondjuk majd odakint a népnek!) Elnök: Drozdy Győző képviselő urat másodszor is rendreutasítom. (Fábián Béla: Károlyi Viktor is odatartozik! — Patacsi Dénes: Csak Fábián Béla nem, hála Istennek! — Fábián Béla: Akkor közös az örömünk, hogy nem tartozom önnel egy pártba! — Zaj.) Klein Antal: Ugyanakkor, amikor a mezőgazdasági szeszgyárak korlátozva vannak a napi 7 hektoliterre, a ma fennálló szeszértékesítő rendszer szerint önök kitermelhetik egész kontingensüket, többet mint 30 hektolitert, a pénzt egyszerre kapják meg, nem 6—8 hónán múlva, nincs kamatköltségük, a rezsiköltségük sokkal kevesebb, (Fellner Pál: Sokkal kevesebb!) egy harmadába sem kerül. Igen t. képviselő úr, ön is elismeri, hogy önök 17 éven keresztül — a biztos számokat nem tudom most megmondani — éveken keresztül vámmentesen kapták a melaszt. (Fellner Pál: Kétszer kisegítésként, a_ mezőgazdasági szeszgyártás érdekében! — Zaj.) Elnök: Fellner Pál képviselő urat rendreutasítom. Klein Antal: Ezt a képviselő úr nem tudja megcáfolni, ez tény. (Fellner Pál: Önök állandóan vámmentesen kapják a melaszt!) Elnök: Fellner Pál képviselő urat másodszor rendreutasítom. (Egy hang balfelől: Nemzeti ajándékot kaptak ezzel!) Klein Antal: Lehet, hogy a mezőgazdasági szeszgyárak, a krumplit vámmentesen kapták, de a cukorrépa után fizetik az adót. Vámmentesen kapták önök a melaszt és ugyanakkor — ezt a miniszter úr is elismeri — két évvel ezelőtt megkapták a 300 vágón nyers cukrot, szintén vámmentesen. (Zaj.) Arra is hivatkozott a- képviselő úr, hogy drágábban termelik a cukorrépát, mint anienynyi fuvart kell fizetni. A múlt évben éppen az
