Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-222

Az országgyűlés képviselőházának 222. ülése 1937 június l-én, kedden. 109 nyában, ezzel a bizonyos négy családdal, vagy hogy nevén nevezzük a gyereket, a szeszkartel" lel, amelyik egyszer már egy magyar kabinetet a történelem színe előtt csúffá tett el tud bánni. (Kun Béla: Rossz sógorok ezek a szeszkartel­családok!) Csupán arra kérem a földmívelésügyi mi­niszter urat, hogy igyekezzék arányba hozni a védekezőszerek és a bor árát. A 3 filléres must, a 8—12 filléres bor árához képest a réz­gálic 66 filléres kartelára, a nyers nikotin 15 pengős ára aránytalanul nagy., (vitéz Kő Jó­zsef: 14 pengő!) Legyen 14 pengő, vagy .akár 13 pengő, ez most mindegy. Àzt hiszem, a mélyen t. miniszter úr teg­napi beszédében megfeledkezett a szőlővesszők árusításáról. Szeretnénk, ha a 'miniszter úr ezt a kérdést rendeletileg hatékonyan szabályozná, úgy, hogy a szőlővessző árusítás képesítéshez legyen kötve. Ma ugyanis mindenki árulhat szőlővesszőt és különösen a nagyértékű szőlő­fajtáknál 'borzasztó becsapódások, érik a szőlős­gazdát, Egy kis forró vízzel elintézik s azután azt mondják, nem értettek hozzá. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Itt van egy másik gondolat is, ami szintén új gondolatnak szá­mít: a hordódongák, a nordóanyag behozatalát legyen szíves a miniszter úr elősegíteni, mert a rossz borok részben a rossz hordók következ­ményei. Kérem a miniszter urat, hogy a kocs­mák ellenőrzése ne történjék kizárólag finánc­szempontból. Vannak nekünk megbízható gaz­dásági felügyelőségeink, talán ezek ^létszámá­nak szaporításával él lehetne intézni ezt a problémát. Ma a magyar bor a szeszraktárak ­ból kerül a kocsmákba, de ettől a pillanattól kezdve megszűnt nemzeti érdek lenni, kizáró­lag fináncérdek lett. Arra kérem^ a miniszter urat, hogy a magyar bor érdekében hatásos intézkedéseket méltóztassék tenni. Fel akarom még hívni a miniszter úr fi­gyelmét arra, hogy 1938-ban lesz Mathias Já­nos 100 éves évfordulója, annak a Mathias Jánosnak, aki az olasz, a francia, az angol és a német piacokon olyan nagy habért aratott, kiváló eredményeket ért el és világviszonylat­ban is nagy tekintélyt szerzett a magyar bor­nak. Ezt az embert és természetesen családját megfelelő kegyelettel kell kezelni. Több mint száz fajtát állított elő utolérhetetlen anyagot. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Ifj. Balogh István: Szinte a magyar talaj­hoz, a magyar éghajlatiig idomította a szőlő­fajtákat. Arra kérem még a miniszter urat, hogy annak a telepnek, amelyet a JMathias­családtól a földmívelésügyi kormány átváltott, jelenlegi vezetőit utasítsák arra, hogy a Ma­thias-szellemet vigye tovább a telepen, neme­sítsen és lássa el a szőlősgazdákat megfelelő anyaggal, ne pedig kizárólag üzLeti szempont­ból kezelje a telepet, mint ahogy ma is keze­lik. A szabolcsi homokdombokat is méltóztas­sanak tekintetbe venni a telepítésekkel kapcso­latban. Elnök: Szólásra következik? .Szeder János jegyző: Baross Endre! Baross Endre: Igen t. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy a földmívelésügyi miniszter úr tegnapi költségvetési beszédéért a leghálá­sabb köszönetemnek adjak kifejezést. (Éljenzés a jobboldalon.) Köszönetemet fejezem ki azért is, mert végre olyan irányzat alakult ki a föld­mívelésügyi minisztériumban, mely íköré tény­leg stabilan ki lehet formálni a magyar szőlő­és borgazdaság érdekeit. Azok az apró-cseprő, évenkint visszatérő intézkedések valóban nem voltak alkalmasak arra, hogy egy ilyen na­gyon fontos nemzetgazdasági ágat megment­hessünk vele. Az a generális rendezés, amelyre a földmívelésügyi miniszter úr most elhatá­rozta magát, reményt nyújt nekünk arra, hogy a magyar szőlőművelést tényleg meg fogjuk tudni menteni. Nem osztozom Klein Antal képviselőtársam nézetében, aki a szeszkérdés­sel nem kívánja összekapcsolni a borkérdést. (Horváth Zoltán: Sőt erősen kívánja!— Mózes Sándor: Szoros összefüggésben van!) Nagyon régen együtt dolgozom vele, együtt foglalko­zunk ezekkel a kérdésekkel. 0 állandóan ellen­tétben volt velem s meg kell állapítanom, hogy sem az események nem igazolják az ő nézetét, sem pedig azok, akik ezzel a kérdéssel behatób­ban foglalkoznak,, nem osztoznak az ő nézeté­ben. Örülök annak, hogy a földmívelésügyi mi­niszter • úr költségvetési beszédében a borpárlat intézményes bekapcsolását hirdette. Ezzel olyan rést ütöttünk azon a szeszuralmon, amely első­sorban a kisexiszteneiák tönkretételét jelentette, amely résen keresztül tovább menve, meg va­gyok győződve, teljesen birtokunkba tudjuk venni az élvezeti szesz teljes uralmát. A szesz­kérdésben való intézkedés kiinduló pontja mindannak,, amit a magyar szőlő- és borgazda­ságban továbbra is cselekedni kell. Méltóztassanak megengedni, hogy kitérjek arra is, hogy abban a pillanatban, amikor a nagy szesztömegekbe a megfelelő bortermés bele fog kerülni, a kérdést tehát intézménye­sen elintéztük, meg kell reformálnunk a ma­gyar szőlőgazdaság egész struktúráját. Ami­kor a földmívelésügyi miniszter úr azt mondta, hogy először az egészségtelen kínálat csökken­tése érdekében szükségesnek látszik a szőlőte­lepítéseknek és a meglévő szőlők felújításának erős kormányzati kézbevétele, akkor én ez alatt azt értem és azt remélem, hogy igenis a kormány erélyesen bele fog nyúlni majd ezekbe a kérdésekbe. A mai helyzet ugyanis az, hogy bizonyos szőlőterületek számára ál­landóan olyan előnyöket biztosítanak, amelye­ket a nemes bortermő vidékek nem fognak ki­bírni s ha nem történik intézkedés, meg lehet jósolni közeli elpusztulásukat. Igen t. Ház! Akkor, amikor a szőlő- és .borkérdésben felszólalok, nem. a kerületem felé beszélek, tehát megvan a módom arra, hogy teljes oh jekti vitással nézzem ennek a gazda­sági ágnak mai és jövő sorsát. Éppen ebből kifolyólag méltóztassék megengedni, hegy még egy-két kérdést érintsek annak ellenére, hogy az idő annyira előrehaladt. (Halljuk! Halljuk!) Már szóltam arról, hogy a szeszkérdés al­fája a borkérdésnek. Ugyanakkor a szeszkér­dést is érintettem. A miniszterelnök úr szólott a csemegeszőlő kérdéséről is, A csemegeszőlő további telepítése feltétlenül hasznos közgaz­dasági tevékenység. Kötelességem azonban fel­hívni a miniszter úr figyelmét arra, hogy a kísérleti állomásokat behatóbb vizsgálatra uta­sítsa, mert — mint több szakember is megmon­dotta — az Afus Ali nem válik be úgy, amint reméltük. (Ügy wan! a baloldalon.) Ebb'ől_ igen nagy károk származhatnak éppen a kivitel szempontjából, hiszen a bolgárok .minket mint­egy két héttel meg fognak előzni. (Felkiáltások bal felől: A »szőlőskertek királynője« jobb!) Ügy van, a »szőlőskertek királynője« valamivel jobjb és azt hiszem, hogyha ezt a fajtát -na-

Next

/
Oldalképek
Tartalom