Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-222

Az országgyűlés képviselőházának 222. ülése 1937 június 1-én, kedden. 101 is inkább, mert hiszen éppen a napokban olvastuk azt a szomorú hírt, hogy az országban olyan nagyszámú földmunkásfelesleg van, hogy a közigazgatási hatóságok földmunkásokat toboroznak abból a célból, hogy őket Franciaországban és Németországban elhelyezzék. Azt tapasztaljuk, hogy az országban a konyhakertészeti mívelési ág teljesen elhanyagolt állapotban van, amit bizonyít az a körülmény is, hogy a bolgárok évenként most is ezerszámra lepik el a nagyobb városok határait és sikeresen tudják a ikonyhakertészetet mívelni, jól meg tudnak élni a konyhakerténzet jövedelméből és meglehetős tőkét gyűjtve tudnak ismét hazájukba visszatérni. Fontos volna tehát, hogy a mezőgazdasági szakoktatást ezen a téren is kiterjesszük és a földmunkásság . egy részét átképezzük konyhakertészekké, akik a vensenyt feltétlenül és minden körülmények között fel tudják venni a bolgár kertészekkel. Fontos ez pénzügyi szempontból is, mert igen nagy összeg tudna az országban évenként megmaradni és nem vándorolna külföldre, ha belföldi földmunkásokat képeznénk át konyhakertészekké. A konyhakertészethez tartozik a paprikatermelés is. Kalocsa és Szeged környékén nagyon elégedetlenek a legutóbb kiadott paprikarendelettel és a paprikaértékesítő szövetkezettel is. mert azt tapasztalják, hogy bizonyos mértékben ki vannak szolgáltatva a hites vegyész működésének. A paprikatermelők legújabban a nyerspapríka eladása helyett a félkészgyártmányok eladására tértek át. Ezeket a félkészgyártmányokat a rendelet értelmében a paprikaőrlő malmok veszik át. A paprikatermelő gazdák a legnagyobb figyelemmel igyekeznék eleget tenni a paprikaőrlő malmok kívánságainak és a legnagyobb figyelemmel igyökeznek az első- és másodrendű paprikát úgy osztályozni, ahogy azt a malmok előírása megköveteli. Mégis azt tapasztalják, hogy amikor ezeket a félkészgyártmányokat kikészítik s az elsőrendű paprikát, a csemegepaprikát íkülön osztályozzák és külön az édesnemes oaprikát és a rózsapaprikát, akkor annak ellenére, hogy előzetesen a szedésnél kellene a naprikát osztályozni, a malom nem ezt teszi, hanem amikor a kiőrölt paprika kikerül a malomból, utólagosan minősíti és osztályozza a paprikát. Ebből kifolyólag azután igen nagy kár éri a paprikatermelőket. Fontos volna tehát elrendelni iazt, hogy a félkészgyártmányokra előírt osztályozásnak megfelelően fizessék: meg a termelőnek a paprika ellenértékét. Előfordult, hogy például a termelő leszállított elsőrendű csemegepaprikát, amelynek beváltási ára 1 pengő 80 fillér, és amikor megőrölve^ utólag osztályozta a hites vegyész, 45 fillért szolgáltattak ki neki a paprikáért. Ennek következtében több paprikatermelőgazda teljesen tönkrement a kalocsai járásban. Pontos volna tehát egy szervet felállítani, amely a hites vegyész működését Kalocsán és Szegeden ellenőrizze. Nem akarom a hites vegyészt működésében meggyanúsítani, de lehetetlenség, hogy ne legyen az országban olyan szerv, amely a hites vegyész működését ellenőrizhesse; mert sokszor aggályai vannak a termelőnek a hites vegyész minősítésével szemben és nincs olyan^ hatóság az országban, amelyhez a hites vegyész minősítésével szemben folyamodni lehetne. Arra kérem a földmívelésügyi miniszter urat, hogy a hites- vegyészek mellé méltóztassék Szegeden és Kalocsán ellenőrző vegyészi állást rendszeresíteni és lehetővé tenni, hogy akár előzetesen minősíti a hites vegyész a paprikát, mielőtt a malmok nyersen vagy félkész állapotban átvennék, akár utólag minő' siti a paprikát, legyen a magyar paprikatermelő kisgazdáknak olyan fórumuk, amelynek minősítési véleménye egyenrangú a hites vegyész véleményével. A paprika őrlőmalmoknak módjukban van ezt a minősítést előzetesen megejtetni, ;mert hiszen a paprikamalmok átvételi és kiadási ára között igen nagy a differencia. Amíg az elsőrendű csemegepaprika beváltási ára 1 pengő 80 fillér, addig kiadási ára 3 pengő 66 fillér; amíg az édes nemespaprika beváltási ára 1 pengő 55 fillér, kiadási ára 3 pengő 26 fillér, amíg az elsőrendű rózsapaprika beváltási ára 95 fillér, kiadási ára 1 pengő

1 86 fillér, amig a másodrendű paprika — amely közé a hulladék, a csutka, a magvak is tartoznak — beváltási ára 45 fillér, kiadási ára 86 fillér. A beváltási árak és ' a kiadási árak között tehát olyan nagy differencia, olyan nagy spannung van, hogy a malmok úgyszólván minden anyagi veszteség nélkül tudnák megfizetni azokat az Összegeket, amelyeket a paprikarendelet értelmében az előzetes minősítésnek megfelelően a paprikatermelőgazdáknak fizetni kell. Igen fontos volna a paprikarendeletnek azt a részét is módosítani, amely Szeged- és Kalocsa-vidéke számára nem engedélyezi több paprikamalom felállítását. Ennek az a következménye, hogy a meglevő paprikamalmok ma a legjobb akarat mellett ^sem tudják felvenni az ottani nyers és félkész paprikamenynyiségeket. Kerületemben, a kiskőrösi kerületben, amelyhez négy, a kalocsai járás déli részén fekvő község is tartozik, x2í ci helyzet, hogy két paprikatermő községben, Sükösdön és Ersekcsanádin 3—4 év óta eladatlanul fekszenek a termelt paprikamennyiségek. Annak dacára, hogy itt ilyen nagy paprikakészletek vannak, abban az esetben, ha Szegedről kereskedők jönnek őrlés céljából összevásárolni a kalocsai járás déli részén fekvő községekben a paprikát, a kalocsai malmok ezt kifogásolják és ebből hatásköri összeütközést akarnak provokálni. Tekintettel arra, hogy például Sükösdön már három éve eladatlanul fekszik a paprika, kérem az igen t. miniszter urat, hogy méltóztassék legalább egy malmot engedélyezni azzal a rendeltetéssel, hogy a kalocsai járás déli részén fekvő négy községnek paprikatermelése őrölhető legyen. Ezek a községek 40 kilométernyire fekszenek Kalocsától, nincs vasúti öszszeköttetésük és így érthető, hogy a kalocsai malmok azoknak a községeknek a termékeit veszik át. amelyek 10 kilométer távolságban vannak és vasútjuk is van. Még a méhészet kérdésével kívánok^ röviden foglalkozni. Ha a méhészet fejlődését a történelem során vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy az évszázadokkal ezelőtt sokkal magasabb fokon állott, mint ma. Már pedig a népegészségügy szempontjából fontos volna a méznek minél nagyobb mértékben való _ fogyasztása. Orvosi szempontok is azt kívánják, hogy a serdülő korban lévő gyermekek minél több mézet fogyasszanak, mert a test • egészséges felépítéséhez feltétlenül szükséges a méz, és sokkal egészségesebb mézet fogyasztani, mint cukrot. Sőt van olyan orvosi vélemény is, amely az?t mondja, hogy a méznek bizonyos