Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-218

Ai országgyűlés képviselőházának 2 hogy az export bizonyos irányításával foglalkozzunk, mégpedig azért, mert a környező államokban történő eladásaink révén nem tudunk nyersanyagokat beszerezni. Magyarország gazdasági helyzetét általában az jellemzi, hogy hitelezőink és nyersanyagszállítóink nem esnek össze felvevőinkkel, vásárlóinkkal. Aki tőlünk vásárol, nem tud olyan mértékben rendelkezésünkre állani a nyersanyagellátás tekintetében, ahogyan azt a mi gazdasági életünk megkívánja. Amíg tehát a középeurópai devizális kérdés nincs úgy megoldva, hogy mindegy legyen, mely országban helyezzük el termésfeleslegeinket és melyik ország devizáját használjuk fel nyersanyagbeszerzésre, ez a kérdés rendkívül nehezen oldható meg. A magyar kormány nem maga akarta az autarchiát, nekünk nem az autarchia iránt érzett előszeretetünk diktálta és kényszerített bennünket az iparosodásra, hanem népsűrűségünk és a magyar nép foglalkoztatási lehetőségének megteremtése. Meggyőződésem, hogy ezt a mi külföldi partnereinknek el kell majd ismerniök, ahogyan viszont mi is látjuk és tisztában vagyunk azzal, 'hogy külföldi partnereinknél és elsősorban az eddigi ipari államokban igen erős agrárprotekcionizmus van, (Zaj.) amelynek lebontása most már belpolitikai okokból kétségkívül nagy nehézségekbe ütközik. (Fábián Béla: Megbolondult a világ! Mondjuk egyszerűen!) Bízom abban, hogy a gazdasági közeledés, ha a középeurópai országok közt a politikai kérdésekben is bizonyos enyhülés fog bekövetkezni, rendkívül üdvös és megvalósítható lesz. Szeretnék azonban minden túlzott optimizmusnak elébe vágni, mert legyünk tisztában azzal, hogy olyan nagy koncepciók, amelyek esetleg vámuniókban bontakoznának ki, a mai politikai és gazdasági viszonyok között alig képzelhetők el. Ezek ugyanis olyan megrázkódtatást jelentenének az egyes országok gazdasági életére, hogy azt elviselni nem tudnák. A történelem ismer már példát arra, hogy azonos nemzeti célokat követő, de külön államhatárokon belül élő népek közt a vámuniós megoldás megfelelő volt, méltóztassanak azonban meggyőződve lenni arról

K hogy itt a legtöbbször az játszott közre, hogyha egyes vidékek gazdasági hátrányt voltak kénytelenek a vámunió folytán szenvedni, akkor az egész nagy terület egyéb erejével, akár céltudatos iskolapolitikával, akár megfelelő létszámú helyőrségeknek ezekre a vidékekre való helyezésével, akár újabb hivataloknak felállításával tudtak segíteni ezeknek a vidékeknek gazdasági életén. Különböző nemzeti célok felé haladó államok közt a mai politikai viszonyok mellett a kérdés ilyen megoldása rendkívül nehéz. Nem szabad elfelejtenünk még egy dolgot, — erre különben Bethlen képviselő úr nagyon világosan rámutatott felszólalásában. Ma már legyünk tisztában azzal, hogy az osztrák-magyar monarchiában Magyarország helyzete a mezőgazdasági értékesítés szempontjából igen kedvező volt. (Fábián Béla: Hát persze!) Az ország centrálisán feküdt az osztrák felvevőpiac szempontjából s a legkisebb szállítási távolságokkal rendelkezett, majdnem minden komoly felvevőpiac felé. Ha ennek analógiájaképpen az utódállamok közt gondolnánk el egy ilyen vámuniós megoldást, abban az esetben már nem ugyanaz a konstrukció , jönne létre, mert ezek az utódállamok megszaporodva agrárjellegű területekkel, legnagyobb részt 8. ülése 1937 május 2U-én, hétfőn, 567 kétségkívül ugyanazokkal az agrárkiviteli nehézségekkel küzdenek, mint Magyarország. Ez az összetétel tehát, már nem lenne egyenértékű a magyar mezőgazdaság számára a régi Osztrák-Magyar Monarchia idejében volt állapotokkal. (Zaj.) Meggyőződésem azonban az, hogy Magyarország a római paktum alapján állva igyekezzék és a jövőben igyekezni is fog — kereskedelmi kapcsolatait a szomszéd államokkkal kiépíteni s meggyőződésem, hogy ebben a kérdésben a római paktum a legfontosabb kijegecesedési pont marad a jövőben is. (Fábián Béla: Adja Isten! — Rupert Rezső: Kössünk hozzá egy londoni paktumot is!) Ezzel a külkereskedelmi kérdések tárgyalását, azt hiszem, elintézettnek tekinthetem. Méltóztassanak megengedni, hogy a kereskedelmi problémával rendkívül szorosan kapcsolatos idegenforgalmi kérdésről is beszéljek. (Br Berg Miksa: Halljuk! Halljuk! Nagyon fontos!) Meizler képviselő úr különösen a Balaton problémáját vetette fel itt a Ház előtt. Idegenforgalmi ténykedésünk legfontosabb problémája most az, hogy az egyes külföldi államokban bekövetkezett ' pénzleértékelési folyamat következtében megváltozott viszonyokhoz megfelelően alkalmazkodjunk. Nem akarok most arra rámutatni, milyen intézkedéseket tettünk és tervezünk a jövőben, de méltóztassanak meggyőződve lenni arról, hogy az idegenforgalom egységes irányítása, amely az Országos Idegenforgalmi Hivatalban van, a legnagyobb részben azt a célt szolgálja, hogy ezeket a várható fenyegető kieséseket pótolni tudjuk. Éppen ebből a szempontból rendkívül nagyjelentőségűnek tartom azt, hogy 1938-ban az eucharisztikus kongresszus Magyarországon rendeztetik meg. Mint méltóztatik tudni, a kormány a költségvetésbe megfeleleőn felvett hitelekkel igyekszik ennek az akciónak sikerét támogatni. Ami már most a Balaton problémáját illeti, a képviselő úr nagy szeretettel és tényleg nagy hozzáértéssel foglalkozott a Balaton problémájával s azokat a kérdéseket tárta a Ház elé, amelyeket a Balatoni Szövetséggel és egyéb illetékes tényezőkkel hónapokon keresztül volt alkalmam megtárgyalni. Itt szükségesnek tartom nyilvánosságra hozni, hogy nagyon sok kérdést sikerült az érdekeltek megelégedésére megoldani, — természetesen a lehetőségek határain belül — és különösen, amit a képviselő úr kifogásolt, a forgalmi tarifális könnyítések tekintetében ebben az évben egészen új rendszert vezettünk be, amennyiben a nagyon sokféle, szétágazó kedvezményt egyesítettük és ami a legfontosabb, idejében jelentettük meg ezeket a kedvezményeket, nehogy úgy járjunk, mint tavaly, amikor a szezon közepén kellett ilyen rendkívüli kedvezményekkel á Balaton fürdőéletébe egy kis életelixirt belevinni. Meggyőződésem, hogy ezen az úton haladva el fogunk tudni jutni a Balaton Öszszes problémáinak megoldásához, amiben terI mészetesen nagyon kérem mélyen t. képviselőtársaim segítségét. (Andaházi-Kasnya Béla: A balatoni utak!) A most megnyitott balatoni úttal, azt hiszem, olyan közlekedési eszköze van a Balatonnak, amely minden tekintetben megfelel minden technikai követelménynek. (Andaházi-Kasnya Béla: TTt van, csak el van zárva! Pedig már főszezon van!) Ha tavaly csinálta volna meg a főváros és ha a feltöl79*