Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.
Ülésnapok - 1935-218
Az országgyűlés képviselőházának 2 hiszi, hogy az az útszakasz végig meg lesz hengerelve és csak később látja, hogy az a hengereié« egy ilyen rövid szakaszra szorítkozik. Feli kell még hívnom a miniszter úr figyelmét a tiszai kompokhoz levezető utakra, amelyeknek építése annakidején Szolnok megyében már megkezdődött, .sajnos, azonban a Tisza felső szakaszán ezek építése abbanmaradt és még mindig nincsen megoldás abban a tekintetben, hogy szisztematikusan hogyan lehetne megépíteni a kompokhoz vezető utakat» a Tiszához való lejárókhoz és feljárókhoz vezető utakat, hogy azok minden időben alkalmasak legyenek a közlekedésre. Ügylátszik, ezzel a kérdéssel technikailag nem foglalkozik senki sem, mert eltelt már egy párszáz esztendő, és ezek a Tiszához levezető utak még mindig olyan állapotban vannak, hogy a hidasok például éppen úgy közlekednek ma, mint valamikor az ősidőkben. Bizony ezek a rossz utak a téli időszakban egész vidékeket teljesen elszakítanak egymástól, különösen azért, mert ezek az utak nagy árterületeken haladnak keresztül. Mondom, igaz,, hogy árterületeken haladnak keresztül ezek az utak, és csak itt-ott próbálkoznak az árterületeken való kövesutak r megépítésével és azzal, hogy a hidasokhoz és kompösokhoz le lehessen menni. Ez a kérdés még egyáltalában megoldatlan és tisztázatlan. (Mózes Sándor: Egy pár jó hidat is lehetne építeni & Tiszán!) Ugyancsak a Tiszántúl helyzetével kapcsolatban hozom fel a következőt. A miniszter úr is járt arra és ígéretet is tett annakidején, hogy meg fogja építeni Tiszapolgárnál a Tiszahidat és Tiszadobnál a pontonhidat. En igenis nyomatékkal felkérem a miniszter urat most, hogy a következő költségvetési évben méltóztassék egy tiszai vashíd megépítésének költségeit előirányozni és a költségvetésbe felvenni, mert lehetetlen állapot az, hogy Tokaj és Tiszafüred között egy 200 kilométeres útszakaszon ne legyen összeköttetés, és például Miskolc és Debrecen,, két különböző országrész nincsen összekötve. (Bornemisza Géza a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott iparügyi miniszter: A tokaji híd semmi és a balsaif) Igaz, hogy a miniszter úr most megcsinálta a pontonhidat és ez enr nek a vidéknek egy jelentős közlekedési tényezőjévé vált, igen nagy forgalom bonyoló^ dik le rajta, ez azonban nem olyan biztonsági koefficiens, hogy ezen minden évszakban közlekedni lehetne. Igen lényeges kérdés tehát, hogy a Tiszán egy vashíd létesíttessék, mert igen rossz szemmel nézi az az alföldi közönség, ha feljön Pestre az állatvásárra vagy a mintavásárra, hogy itt az egyik hidat kiszélesítik* egy másik hidat pedig építenek, amikor -azt lehet mondani, kődobásnyira vannak a hidak egymás mellett. (Bornemisza Géza a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott iparügyi miniszter: Na, nem egészen így van! — Tóth Pál: Nagyot kell hajítani! — Derültség.) Méltóztassék megengedni, hogy a posta kérdésében szintén egy kérést terjesszek elő. Nevezetesen bevezették, hogy bizonyos időszakokban, az esti órákban, kedvezményesen, illetve 50%-os csökkentéssel lehet telefonbeszélgetéseket lebonyolítani. Ez a rendszer igen jól be is vált, sajnos, azonban az a helyzet, hogy nappal nem beszél senki sem, mindenki várja, hegy este 8 és 9 óra között beszélhessen és akkor nyakra-főre telefonál mindenki, a pos8. ülése 1937 május 2U-én, hétfőn. 531 j tähivatalban, a telefonközpontnál pedig napközben ottülnek és nincsen beszélgetés. Méltóztassék tehát vagy leszállítani a tarifát, mert a tarifa leszállításával és a gazdasági helyzet javulásával én igenis többletbevételt mernék remélni vagy pedig ha ez nem történik meg, akkor ^kérném a miniszter urat, hogy ezt a 8 és 9 óra közötti kedvezményes beszélgetést a téli időszakokban méltóztassék 6 és 7 óra közé átteni, mert bizony a falun 8 és 9 óra között télen már éjszaka van és igen nagy nehézségükbe ütközik a postatisztviselőknek, hogy este 6 órakor abbahagyják a szolgálati időt, 8 és 9 óra között azután újból .megkezdjék. E helyett humánosabb is volna, ha 6 és 7 óra között lenne megállapítva az olcsóbb beszélgetéseknek az ideje, (Mózes Sándotr: Inkább 6 és 8 között!) nemcsak azért, mert a falusi emberek 8 és 9 óra között rendszerint már aludni szoktak, hanem azért is, hogy a postahivatalokat és á postaszemélyzetef ne állítsuk az elé a lehetetlen helyzet elé, hogy a tisztviselők 6 órakor kénytelenek legyenek hazamenni, esetleg a falu másik végébe, ahol sem világítás, sem jó út, járda nincs és 8 és 9 óra között megint kénytelenek legyenek ezeknek a beszélgetéseknek tartamára szolgálatra jelentkezni. Ezeket voltam bátor ebben az ügyben a miniszter úr figyelmébe ajánlani és^ kérem a miniszter urat, hogy ezekben a kérdésekben tegyen intézkedéseket. Vissza kell még térnem egy kérdésre, nevezetesen az útügyi kérdéssel kapcsolatban fel kell hívnom a miniszter úr figyelmét a közmunkával tság kérdésére. A közmunkaváltság tudniillik az az égető seb az országban, amely miatt a falu lakosai részint állattenyésztési szempontból, de különben is, a szociális terhek szempontjából is igen nehéz és súlyos helyzetben vannak, mert a közmunkaváltság sokszor olyan visszaélésekre is ad alkalmat, hogy nemcsak az ökrösgazdákat, a lovasgazdákat, hanem — már-már rendszerré vált — a tehéntartó gazdákat is közmunkaváltság alá vetik az egész országban, mert ezáltal a vármegyéknek éppen a közmunkaadóalapja emelkedik és ha ezek a kiesések megtörténnek, akkor ezáltal az útalapot nem tudják az ő bevételi forrásaikból fedezni. (Bornemisza Géza, a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott iparügyi miniszter: De a felét a .boléttaalap fizeti!) A felét a bolettaalap __ elengedte (Bornemisza Géza, a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott iparügyi miniszter: Illetve az fizeti!) és ezáltal könnyebbség áll elő, de azért még mindig ugyanolyan súlyos ez a teher. Bátor vagyok például egy tényre hivatkozni. Nevezetesen maga a törvény megállapítja, hogy a közmunkaváltság alá a fogatos erőt kell bevonni, szükségesnek tartanám azonban, hogy a mN niszter úr egy újabb szabályrendeletet dolgozzon ki, hogy a varmegyék a közmunkaváltság behajtását ne ebben a rideg állapotban és formában vigyék keresztül. Nevezetesen van olyan gazda, akinek, ha egy tehene is van, azért, mert a szomszédja tehenével összefogatja a tehenét és alkalomszerűen be kell hoznia a^ földjéről egy kis burgonyát < r vagy a terményét, közmunkaváltság alá vonják. :'".'. Nézetem szerint igen antiszociális -rendelkezés. De antiszociális igen sok vármegyének az a felfogása is, hogy a közmunka váltságot, amelyek összege egyïogatos erő l utáriyha a gazda