Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-209

Az országgyűlés képviselőházának 20 úr az alkotmányjogi javaslatok megvalósítása, illetőleg beterjesztése terén kijelölt, mondván, hogy először jön a kormányzói jogkör kiterjesztése, azután a felsőházi jogkör újabb szabályozása, majd végül a titkos választójog. Nem vagyok azon a véleményen és hibásnak tartom azt az álláspontot, amely a kormányzói jogkörre és a felsőházra vonatkozó javaslatokat mint a titkos választójog korrektív.umait tekinti. Ne méltóztassanak a kormányzót, az államfőt, vagy akár a törvényhozás másik faktorát, a felsőházat, már eleve úgy beállítani, 'hogy te leszel a mumus a titkos választójoggal szemben. (Rátz Kálmán: Nem is lehet!) Rendben van, nem lehet. De méltóztassanak velem egyszer kijönni a faluba és nem a szolgabíró úr és nem a jegyző úr jelenlétében, hanem egymásközt, familialiter beszélgetni a kérdésről; akkor azt mondják az emberek: uram, több lesz a korrektívum, mint a titkos választójog. (Rátz Kálmán: Mi sohasem hallottunk ilyenekről beszélni, de a kenyérkérdésről igen! Erről nèm is beszélnek ! — Mózes Sándor: Akkor miért nem adunk kenyeret a munkanélkülieknek?!) Nem óhajtok rá kitérni, mert számtalanszor elmondottuk már, hogy mi a titkos választójogot kenyérkérdésnek tekintjük, mert új gazdaságpolitikát, új szociális rendszert a titkos választójog megvalósítása nélkül, tehát a nép uralma nélkül elképzelni nem tudunk. (Rátz Kálmán: Mi is készek vagyunk erre!) Ha a kenyérkérdést előtérbe állítják, akkor tessék parallel megcsinálni, semmi akadálya nincs ennek, legkevésbbé az ellenzéken, mert minden olyan javaslatot, amely a legsúlyosabb áldozatot is kívánhatja a magyar köztől, megszavazunk lelkiismeretünk tudatában, így semmi akadálya nincs annak, hogy parallel megoldjuk ezeket a kérdéseket, de azt mondani, hogy aki a titkos választójogot követeli, az nem a kenyérkérdés elsőbbségét ismeri eL nem lehet. Ezt tagadom és innen ívissza kell utasítanom. (Br. Berg Miksa: Ez így van!) Arról beszélünk tehát, hogy nem szabad beállítani a másik két alkotmányjogi javaslatot úgy, mintha ezek csupán azért hozatnának, hogy korrektívumai legyenek a titkos választójognak, nehogy a nép azt érezze, hogy amikor az ő akaratának kell érvényesülnie, ennek az akaratérvényesítésnek már elébe vágnak ilyen <korr aktívumokkal. De még ha korrektívumként fogná is fel ezeket a közjogi javaslatokat valaki, akkor is azt mondom, hogy először a titkos választójognak kell jönnie, mert előbb a kabátot kell megcsinálni, azután rávarrni a gombokat. (Rátz Kálmán: Mi a becsületes titkosság mellett vagyunk!) Ha nem tudjuk, hogy mit kell korrigálni és hogyan kell korrigálni, akkor nem tudjuk előre megcsinálni a fékeket és csak azután a mozdonyt. (Bulin Jenő: A korrektívum prejudikál esetleg a választójognak! — Rátz Kálmán: Az nem lehet! — Dalin Jenő: Dehogy nem!) Ha már közjogi kérdéseknél tartunk, nem is tartom teljesnek ezt az egész rendszert, amely csupán ezt a három javaslatot teszi a közjogi kérdések középpontjává^ mert hiszen van ott egy másik probléma is, éppen a népképviselettel kapcsolatban i

r az összeférhetlenségi kérdés végleges rendezése. (Rátz Kálmán: Nagyon helyes! Régen kellett volna!) Ez egyike a legfontosabb problémáknak, mert ha mi a parlamentarizmust fenn akarjuk tartani . ülése 1937 május 10-én, hétfőn. 43 és különösen akkor akarjuk fenntartani, amikor végre maga a nép fogja saját akaratából és meggyőződéséből titkosn beküldeni a parlamentbe a maga képviselőit, ezeket a képviselőket fel kell ruházni nemcsak immunitással, hanem azzal az erkölcsi alappal is., hogy senki még csak kétséget se táplálhasson valakinek egyéni, sőt még gazdasági korrektségével szemben sem. (Gr. Festetics Domonkos: Nagyon helyes!) Okvetlenül szükségesnek tartom azt, — és nem is volna másra szükség — hogy a Károlyi Gyula kormánya által annakidején beterjesztett, általunk meg is szavazott törvényjavaslatot, ismét hozzák elő, küldjék át a felsőházba és ezekkel a problémákkal együtt közösen tárgyaljuk le. Ha így tennénk, akkor az egész rendszer ki volna építve. Ez vclna a közjogi javaslatokkal kapcsolatban szerény felfogásom. Van itt még egy probléma, amely szintén előtérben áll és amelyről beszéltek itt is, de beszélnek különösen odakint: a világnézet kérdése. (Rátz Kálmán: Tessék definiálni!) Megmondom egészen őszintén: a világnézet a magasabb lelkiségű ember meggyőződése a lét nagy problémáiról. (Fábián Béla: Néha egy alacsonyabb lelkiségű ember demagógiája!) En az értelmiségre gondolok. Az az egyszerű ember — akár kisparaszt, akár munkás, akár napszámos — azt sem tudja, mi fán terem a világnézet, azt sem tudja, mi a jobboldal és a baloldal. Ö csak egyet lát, még pedig azt. hogy az, aki az ő érvényesülését gazdasági vagy szociális téren megakasztja, melyik oldalon van. Ha a jobboldalon van, akkor — méltóztassék nekem elhinni — nincs az a hatalom, amely őt a jobboldalra elhúzza. Egy konkrét példát mondok. Ha van valahol egy nagybirtok, amely a község fejlődését akadályozza és annak a nagybirtoknak a tulajdonosa jobboldali ember, akkor abból az egyszerű emberből, aki abban a községben él, soha Jobboldali nem lesz. Vagy nézzük most a másik oldalát. Ha van egy gyár, amelynek igazgatója, elnöke vagy nem tudom micsodája a baloldalon áll világnézeti szempontból, akkor annak a munkása olyan nyilas lesz, hogy csak úgy zuppan bele. (Derültség.) A világnézeti kérdés odakinn nem olyan probléma, mint amilyen azoknak az uraknak számára akik ezt a kérdést egyrészt jóhiszeműen — de vannak olyanok is, akik rosszhiállítják a problémák élére. (Gr. Festetics Domonkos: Ez igaz! — Rátz Kálmán: Ez negatívum!) Ma nálunk a zsidókérdés a lényege a jobb- vagy baloldaliságnak. Belgiumban egészen másként áll a jobb- és baloldal kérdése, nálunk azonban ez determinálja a jobb- vagy baloldaliság kérdését. Nézzünk ezzel szembe. Nem akarok pártkérdésekről beszélni mert ez talán inkább házi ügy, (Felkiáltások jobbfelől: Na! Na!) de utóvégre is: a független kisgazdapárt, amely a választáskor körülbelül 500.000-es tömeget látott maga mögött, (Zsindely Ferenc eloado: Es amely teljesen homogén! — Fábián Béla: Legalább olyan, mint a kormánypárt!) megérdemli, hogy belső kérdéseivel is foglalkozzunk néhány szóval. TTgy vagyunk beállítva, mint egy baloldali vagy liberális vagy nem tudom milyen párt. Miért? (Gr. Festetics Domonkos: Sajtótok miatt!) Azért, mert nem vagyunk hajlandók nagy létkérdéseinket, problémáinkat csak a zsidókérdés vékony vágáfí*