Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.
Ülésnapok - 1935-217
478 Az országgyűlés képviselőházának 217. ülése 1937 május 22-én, szombaton. magyar munkásság egyetemét képviselné és nem pártpolitikai szempontból igyekeznék működni, (helyeslés a jobboldalon. — Peyer Károly: Nálunk nincs pártpolitika! Még a Nep.tagok is beléphetnek! Senkitől sem kérdezzük, hogy mi a vallása és a politikája! Holnap a miniszter úr is beiratkozhatik, ha akar! Jöhet ő is tagnak! — Propper Sándor: JDe csak minr egyszerű tag! — Zaj a jobb- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Az egyedüli kifogás a szociáldemokrata szakszervezetekkel szemben főként csak az, hogy miután köztudomású, hogy a szociáldemokrata szakszervezetek vezetőségében kizárólag csak szociáldemokrata t párttagok érvényesülnek, (Kéthly Anna: IMsztaggá nem választhatjuk a miniszter urat! — Zaj a szélsőbaloldalon.; ezért egy ilyen szakszervezet nem mondhatja magáról, hogy a magyar, munkásság egyetemét képviseli. (Ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Én meg vagyok róla győződve, hogy el fog jönni az idő, amikor a szakszervezetek a ma; gyár munkásságnak politikamentes gazdasági szervezetei lesznek és erre nézve nyilatkoztam, hogy készséggel fogom azokat támogatni; ha meglesizüek, akkor én leszek az első, aki támogatom. (Peyer Károly: Mi az a politikámén^ tesség?) Majd meg fogom mondani a képviselő úrnak. (Propper Sándor: A Gyosz. nem politizál 1 ? — Malasits Géza: Mind politizál! — Felkiáltások a baloldalon: És az Omge.í — B. Berg Miksa: Az Omge. az hatalom! — Farkas István: Az hatalom? A munkás ne legyen az? — Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Méltóztassék nyugalmat tanúsítani a miniszter úr beszéde alatt. Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Természetesen ezeknek a szervezeteknek készséggel fogok segítségükre lenni a szociálpolitikai rendeletek és törvények tekintetében. (Peyer Károly: Ez is politika! — Zaj a szélsőbaloldalon.) T. Képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy röviden még a tegnapi mulasztásomat pótoljam és azoknak a képviselő uraknak, akiknek tegnap az idő előrehaladottsága folytán már nem volt alkalmam választ adni, most válaszoljak. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Fábián képviselő úr a szövetkezetek ós a közüzemek konkurrenciájáról beszélt és ugyanazt az állítást kockáztatta meg, amelyet Éber Antal képviselő úr is tett, hogy a budapesti hentesiparban bekövetkezett dekonjunktúra a szövetkezetek és a Községi Élelmiszerüzem kon kurrenciája folytán következett be. Már voltam bátor Éber képviselő úrnak is azt a választ adni, hogy általában az egész hentesiparban bekövetkezett hanyatlás tulajdonképpen a magas húsáraknak a következménye, ami természetesen egyaránt sújtotta a Községi Élelmiszerüzemet ^ és a henteseket is. (Zaj a középen.) A képviselő úr ismét említette az Oti. problémáját és hivatkozott arra, hogy amikor az Oti.-t annakidején megvalósították, akkor ő előre megjósolta, hogy az a kisiparnak a köztemetője lesz. (Peyer Károlyt Hát ezek olyan fábiánidák!) Éppen azt akartam mondani, t. Képviselőház, hogy könnyű ezeket megjósolni. Lehet, hogy ha a mai szemüvegen át néznők a problémát, talán nem ezt a rendszert alkalmaznék a társadalombiztosításnál, a társadalombiztosítási járulékok kivetésénél talán részben alkalmazkodnánk a momentán terhekhez és nem a minden áron való tőkegyűjtés^ rendszer álláspontjára helyezkednénk. Ma azonban erről a kérdésről meddő vitatkozni. A probléma az, amit Éber képviselő úr felszólalásával kapcsolatosan kifejezésre juttattam, hogyan találjuk meg a mai rendszer s a mai intézmény mellett azt a megoldást, amely a kisiparosságnak ezt a jogos igényét valamiképpen kielégítheti. (Peyer Károly: Tessék megnézni, mennyi a hátralék!) Somogyváry képviselő úr figyelmembe ajánlotta a bokrétamozgalniiat és elsősorban arra hívta fel figyelmemet, hogy ne engedjük a magyar népművészetet üzleti kezekbe jutni. Az volt a kérése, hogy az Iparművészeti Társulat lehetőleg maradjon távol a népművészeti cikkek irányítása és általában forgalomban ozataba tekintetében. Kétségtelenül roppant nehéz határvonalat húzni iparművészet, népművészet és [háziipar között. Éppen ezért, azt hiszem, a képviselő úr sem ' úgy értette felszólalását, hogy az Iparművészeti Társulatot teljesen kapcsoljuk ki a népművészet propagálásából, (An 1daházi-Kasnya Béla: Sőt nem is helyes! Etnográfiai ismeretek is szükségesek!) — úgy van — hanem — azt hiszem, helyesen értettem így a képviselő úr felszólalását — az Iparművészeti Társulat ne r gyakoroljon túlságosan irányító 'befolyást a népművészetre, mindamellett gondoskodjék arról, hogy a népművészet konzerváltassék és 1 a népiművészeti cikkek piacot Is találjanak. (Ügy van!) Ebben az elgondolásban a legnagyobb készséggel magamévá teszem a képviselő úr felszólalását. Peyer képviselő úr a munkahérek csökkenéséről beszélt, kifogásolta a munkabérmegállapító bizottságok összetételét és szóvátette a textilipari munkabérmegállapító bizottságok (működését. Azt hiszem, hogy az előzőkben mindezekre a kérdésiekre választ adtaim. Schmidt Lajos képviselő úr a kézműitparoöok aggkori (biztosítását sürgette. Ezt a kívánságot fmár tötob képviselő úr felszólalásából is tudomásul vettem és a képviselő úrnak is csak azt válaszolhatoim, hogy ehhem a kérdésiben tárgyalások folynak és remélhetőleg fogunk is valamely megoldást találni. Vázsonyi képviselő úr az ipari munkáknál az alvállalkozók kérdésiét tette szóvá, illetve az alvállalkozók követelésiéinek biztosításáról beszélt. Amint méltóztatnak tudni, a városrendezési törvényben van rendelkezés, amsly lehetővé teszi bizonyos keretek! közt a vállalkozói követeléseknek az eddiginél jobb 'biztosítását. A rendelet most van tárgyalás alatt, a törvény végrehajtásával kapcsolatban életbe is fogjuk léptetni. Tóth Pál képviselő úr a ibékésszentandrási szőnyegipar támogatását sürgette, amit a magunk részéről a legnagyobb mértékben helyeslünk. Sürgette az ipartestületi vagyonok felosztásával kapcsolatos rendelkezések kiadását is. Itt a helyzet az, hogy az ipartestületi hálózat új kiépítésével kapcsolatban bizonyos ipartestületek felszámolása, beolvasztása folytán ezek a vagyonjogi problémák kétségtelenül felmerülnek. Ezeknek a problémáknak elintézése most van folyamatban • és ^ kamarai területenkint fogjuk ezeket a kérdéseket megoldani. Meizler képviselő úr felszólalásában, ha jól értettem, a villamosítással kapcsolatban csak azt kifogásolta, hogy ne a mindenáron való villamosítás programmjával haladjunk előre. Rá kell mutatnom arra, hogy villamosítási programmunk rendkívül szerény és a követelményeknek, véleményem szerint, még