Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-217

476 Az országgyűlés képviselőházának 21 annak ellenére, hogy Magyarország rendelkezik a legjobbminöségű bauxittal, az alumíniumgyártás meghonosítása nálunk (rendkívül nehéz, mert ahhoz az állandó olcsó víziero hiányzik. Hogy ezt a kérdést valamiképpen megoldiuk, ezért volt kénytelen az előző kormány ahhoz a módhoz fordulni, hogy .bizonyos pakura-szállítást engedélyezzen és azonkívül adókedvezményekkel igyekezett az alumíniumgyártást meghonosítani. Ha visszakapjuk vizier őinket, vagy más módon, a földgáz vagy az ú.i nversolajelőfordulások révén tudunk olcsó ós nagymennyiségű energiát termelni, egészen biztos, hogy ez a gyártás mindenféle kedvezmény nélkül is meg fogja állni a helyét. (Andaházi-Kasnya Béla: A gyárnak nincs rizikója? Mindig csak az államnak.) Állami támogatás nélkül az ilyesmit nem csinálják meg. Éppen onnan méltóztattak sürgetni, hogy mindent el kell követni, hogy ne bauxitként nagyja eí az értékes ásványi anyag az országot. (Andaházi-Kasnya Béla: Nem is kifogásolóin a bauxitügyet.) A bauxitot fel kell dolgozni timfölddé és a timföldet alumíniummá. Ezt a két processzust Magyarországon különben nem lehetne meghonosítani, mert ahhoz nem is mindenfajta vízierő, hanem csak a legolcsóbban dolgozó vízierők alkalmasak. . Rakovszky Tibor képviselő úr az előadó úrna.k beszédével foglalkozott. Már voltam bátor tegnap a mélyen t. Képviselőház előtt kifejezésre juttatni álláspontomat, hogy az én felfogásom is az, hogy az előadó úrnak a bizottság álláspontját, illetve amennyiben a bizottság azt elfogadta, a miniszter álláspontját kell a. Ház előtt ismertetnie és amennyiben ezen túlmegy, természetesen csak magánvéleményét képviselheti. A képviselő úr felhívta figyelmemet arra, hogy a menhelyi cipők elosztásánál a vidéki kisiparosságot megfelelően részesítsem. Ezt a legnagyobb készséggel megígérem, mert az ilyenfajta cikkek tekintetében elsősorban a kisiparosságot kell munkában részesíteni. Aimi a üsztíforgalmi adó problémáját illeti, mint méltóztatnak tudni, a lisztforgalmi adó majd csak a költségvetési év kezdetén fog tárgyalás alá kerülni. Itt a képviselő úr által felvetett probléma tulajdonképpen az, ' hogy a lisztforgalmi adó fizetése alól mentesítsük azo:fcat a vidéki kisiparosokat, per analogiam lelkészek és tanítók, akik munkájuk fejében kapják a. lisztet. De van itt egy nehézség. (Propper Sándor: El kell törölni az egészet. — Farkas István: Meg kell szüntetni. — Zaj.) Tessék megvárni, én is meghallgattam az urakat. Ez nem újkeletű kérdés, tavaly is felmerült ez a probléma és lépéseket is tettem a pénzügyminisztériumban, hogy mit lehetne tenni ezen a téren. A kérdés megoldását csak az akadályozza, hogy míg a tanítóknál és papoknál a terményjárandóság fixirozva van, tudomásom szerint egyházközségi határozatokkal és így tovább, évtizedek óta kialakult ennék mértéke, addig a kisiparosságnál ez nincs ilymódon rendezve és így ebből esetleg sok visszaélés származhatik. (Csoór Lajos: A saját szükségletét!) Arról van tehát szó, hogy a. lisztforgalmi adó újabb rendezése esetén esetleg találjunk valami módot, hogy korlátozott mennyiségben igyekezzük ezt a kérdést rendezni. De mint em. lítettem, a múltban a rendezésnek az volt az akadálya, hogy az egyik oldalon • meghatározott, előre megállapított mennyiségekről volt szó, itt pedig esetleg tág tere nyílik a visszaéléseknek, : í ; ' : .íiií'iii

1 7. ülése 1937 május 22-én, szombaton. Peyer Károly képviselő úr felszólalásában • az előadó úr levelével foglalkozott. Az a levél hozzám intéztetett, azonban ki kell jelentenem a képviselő úrnak, hogy azt nem én hoztam nyilvánosságra. A képviselő úr egy másik levélre is hivatkozott és ebben egy banyaigazgatóval szemben bizonyos állításokat kockáztatott meg. (Zaj.) Rá kell mutatnom arra, hogy a képviselő úr ezt a levelet nem olvasta fel a Ház előtt, csak hivatkozott erre a levélre. Nekem azonban betekintést nyújtott a levélbe és ebből megállapítom, hogy itt olyan körülményről van szó, hegy valaki tiltakozik — nem is tiltakozik, hanem csak tiltakozott — az ellenforradalmiság vádja ellen. (Peyer Károly: Es a vádaskodókat feljelentette!) Méltóztatnak azonban tudni, hogy abban az időben, ha valakire rásütötték az ellenforradalmiságot, annak milyen súlyos következményei voltak. Azt az eljárást, amelyet a képviselő úr kifogásolt nála, legalábbis a levélből kivehetőleg, maga a képviselő úr annakidején, mint termelési biztos ... (Peyer Károly: Nem voltam semmi sem ! — Zaj a szélsőbaloldalon) De valamire hivatkozik. Bocsánat, képviselő úr, nem akarok olyat állítani, ami nem való. (Peyer Károly: ö volt a termelési biztos! — Zaj a ház minden oldalán.) Elnök: Csendet kérek! Peyer Károly képviselő urat kérem, ne vitatkozzék a szónokkal. (Zaj.) Bornemisza Géza iparügyi miniszter: En nem akarok olyat állítani, ami nem való, én csak a címzésből azt láttam, hogy az illető bányaigazgató... (Zaj a szélsőbaloldalon. — Malasits Géza: A minisztériumokban ott maradtak a tisztviselők.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Az illető bányaigazgató levelének bevezető soraiban azt mondja, hogy azt az eljárást, amelynek következménye lett két egyén megbüntetése, tulajdonképpen Peyer képviselő úr rendelte el. A levél egyéb passzusai tulajdonképpen egyesegyedül a termelési rend fenntartását célozzák, amit, azt hiszem, Peyer képviselő úr is elismer, úgyhogy ebből a levélből arra az úrra semmi néven nevezendő hátrányos következtetést a magam részéről levonni nem tartok szükségesnek. (Esztergályos János: Hány egyszerű házibizalmit évekre elítéltek! — Peyer Károly: Idegen bányatelepen is termelőbiztos volt.) Méltóztassék megengedni, hogy ez a személyes vita talán mégsem való arra, hogy ezzel az ország közvéleménye esetleg óraszámra foglalkozzék. (Peyer Károly: Nem személyes vita ez!) Méltóztassék elintézni ezt a vitát a bányaigazgatóval és csak közérdekű kérdéseket méltóztassék idehozni. (Peyer Károly: Az egyesületről volt szól, a miniszter úr nagyon jól tudja!) A képviselő úr azt mondotta, hogy a Gyosz. mar is tiltakozik a családi munkabérek és a fizetéses szabadság ellen. Ilyen tiltakozás hozzám még be nem érkezett és éppen tegnapi beszédemben voltam bátor kifejezni, hogy a fizetéses szabadság megvalósítására szükséges lépésekhez felhatalmazást fogok kérni a költségvetés tárgyalása után a parlament elé kerülő törvényjavaslatban és remélem, hogy a Ház ezt a felhatalmazást meg is fogja nekem adni. A képviselő úr nagyon helyesen mutatott rá arra, hogy fokozatos haladás kell a bérek-