Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-216

Az országgyűlés képviselőházának 216, Feltétlenül helyes az a megállapítás, hogy egy közel százas népsűrűségű ország egyedül a mezőgazdaságból megélni nem tud. Erről a problémáról már különben is volt szó. (Kun Béla: Az árdiktatúrát le kell törni!) Már most, t. Képviselőház, éppen ezért rendkívül fontosnak és szükségesnek tartom, hogy ezeknek a problémáknak, amelyekkel a gyáriparral kapcsolatban méltóztatnak felvetni, nézzünk egyszer egészen őszintén a szemébe és sine ira et studio vizsgáljuk meg a kedvezményeket — vizsgáljuk meg a vámvédelmet — és vizsgáljuk meg azokat az egyéb vonalon való támogatásokat, amelyeket a gyáripar élvez és állapítjuk meg, hogy sok-e ez a kedvezmény vagy nem (Felkiáltások a baloldalon- Sok!) és ha sok, akkor mi a tennivaló, ha pedig nem sok, akkor hiszem, talán a magyar közvélemény meg fog nyugodni és ezt a. kérdést le fogja venni a napirendről. Ami a gyáriparnak nyújtott kedvezményeket illeti, itt meg kell mondanom azt, hogy Magyarországon 3400 dolgozó gyár van, amelyben^ kereken egynegyedmillió magyar munkás és — nem szabad elfelejteni — csaknem 25.000 tisztviselő talál foglalkoztatást. Szükségesnek tartom különösen a tisztviselők számát kiemelni, mert a kereskedelemtől eltekintve nincs olyan foglalkozási ág» amely aránylag ilyen sok tisztviselőnek, ilyen sok intelligens embernek tudna megélhetést adni. (Andaházi-Kasnya Béla: Majdnem egyharmada, mint a szőlőmívelésnél!) Már most. amint látjuk, a gyáripar az adókedvezményeket az iparfejlesztési törvény alapján kapta és a 3400 dolgozó vállalatból jelenleg 104 vállalatnak van adókedvezménye, 117 gyártási ágban. Szükségesnek tartom ezeknek az adókedvezményeknek az engedélyezési időpontját is felsorolni a Ház előtt. {Halljuk! Halljuk!) 1922-től 1926-ig 6 adókedvezmény, 1927-ben 20, 1928-ban 21, 1929-ben 18, 1930-ban 10, 1931-ben 5, 1932-ben 4, 1933-ban 13, 1934-ben 7, 1935-ben 9 és 1936-ban 4 végleges adókedvezmény adatott ki, 1937-ben pedig még egyetlenegy vállalat sem kapott adókedvezményt. (Andaházi-Kasnya Béla: De a meghosszabbításokról nem méltóztatott beszélni! — Mozgás a baloldalon.) Szükségesnek tartom azonban megjegyezni, hogy az előző években 13 adókedvezményre már igéret történt, úgyhogy a kormány csak effektuálta ezeket az előzetes Ígéreteket. (Meizler Károly: Számban nem sok, de súlyban sok.) Méltóztassék várni. Gondoltam, hogy az lesz az ellenvetés, hogy számban nem sok, de súlyban sok. Kérem, én ezeket az adatokat is vizsgálat alá vettem és megállapítottam, hogy a gyáriparba befektetett állótőke a Statisztikai Hivatal adatai szerint 2-4 milliárd pengő, ebből a kedvezményezett vállalatokra esik összesen 300 millió pengő, kereken tehát 12%. , , , Á gyáripari termelés a mnlt évben kereken 2 és félmilliárd körül mozgott, a kedvezményezett vállalatok termelése — amelyekről külön hen meg kell állapítani, hogy nem mindegyik élvez százszázalékos adókedvezményt, mert az adókedvezménynek küönböző kulcsai vannak, úgyhogy az olyan vállalatnál, ahol más termelési ágakkal van kapcsolatban az üzem. természetesen bizonyos arányszámok kiszámítása után illeti meg a vállalatot a kedvezmény, — mondom ebből a megállapított 2 és félmilliárdból a kedvezményezett vállalatok kereken 260 millió pengő értéket termelnek. Itt is körülboKÉPVISELŐHAZI NAPLÓ. XTII. ülése 1937 május 21-én, pénteken. 451 lül 10 százalékra lehet tehát venni a kedvezményezett gyáriparnak a nemzeti termelésben való részesedését, (Gaál Olivér: Es az egyéni haszon? — Zaj.) Még egy dolgot szeretnék megmondani, és pedig azt, hogy ezek az adókedvezmények lassanként megszűnnek. 1937-ben 22, 1938-ban 24, 1939-ben 14, 1940-ben 16, 1941-hen 10, 1942-ben 3, 1943-ban 10, 19444)en 10 és 1945-ben 2 adókedvezmény jár le. Ezekből a számokból tárgyilagosan meg kell állapítanom azt, hogy ez az állítás, hogy a magyar ipar 'adókedvezményekkel termel, nem áll. De nem áll meg az sem, hogy indokolatlanul nagy adókedvezménnyel termel. (Meizler Károly: Egész adórendszerünk kedvez a gyáriparnak!) Bocsánatot kérek, én nem akarok összehasonlítást tenni abban a tekintetben, hogy a mezőgazdaság milyen védelemben részesül, de állítom, hogy alig van olyan mezőgazdasági cikk, amely valami alátámasztásban, akár egy kényszerintézkedésben, akár valami exporttámogatásban, vagy más^ kedvezményben nem részesülne, ami szembeállítva az ipari támogatással, legalábbis egyenértékű ezzel. (Farkas István: A borértékesítés!) Szükségesnek tartom a mélyen t. Ház előtt az obejktív, tényleges adatokat előadni. (Halljuk! Halljuk!) őszintén megmondom, hogy szükségesnek tartom az adókedvezményekre vonatkozó rendelkezések megfelelő revízió alá vonását. (Zaj. — Elnök csenget.) Mégpedig abból a szempontból, hogy az adókedvezmények ellenértéke necsak egy üzem létesítése, többé-kevésbé jól elvezetése, néhányszáz vagy ezer munkásnak, ha nem is minden tekintetben kielégítő foglalkoztatási lehetőségnyujtása legyen, hanem az én véleményem szerint adókedvezményeket a jövőben csak abban az esetben szabad engedélyezni, ha egyéb más nemzeti szempontból fontos célokat is fog az illető szeme előtt tartani. (Elénk helyeslés.) Szükségesnek tartom tehát elsősorban a foglalkoztatási szempont kiemelését, azután az ipar decentralizálását és egyáltalán olyan nemzeti problémák szem előtt tartását, amelyeknek megoldása szorosan összefügg a nemzeti jövővel. De szükségesnek tartom, hogy egy kicsit a vámvédelemről is (beszéljek, (Hulljuk! Halljuk! a jobb- és a baloldalon.) mert a vita során de a költségvetés általános tárgyalása alkalmával is ismételten elhangzott az a vád, hogy a magyar gyáripar túlzott vámvédelemben részesül. (Zaj.) Elsősorban szükségesnek tartom megállapítani, hogy az úgynevezett felárrendszer bevezetésié óta ez a vámvédelem tulajdonképpen önmagában csökkent, mert, mint méltóztatnak tudni, a külföldről beszerzett anyagoknak a hivatalos árfolyamon '•' számított pengő árához hozzászámíttatik a felár, viszont ugyanakkor a vámtételek a hivatalos árfolvamon kerülnek átszámításra. (Müller Antal: Viszont az alaptételek emelkedtek!) Vannak, amelyek emelkedtek, vannak, amelyek a külföldi kereskedelempolitikai megállapodások kapcsán csökkentek. (Andaházi-Kasnya Béla: A vámtarifa díjszabása aranypengőben van megállapítva!) Aranypengőben van megállapítva, az aranypengő átszámítási kulcsa azonban nem változott, s hivatalos árfolyamon történik a?, átszámítás. Ha viszont külföldről, példán] Svájcból, vagy teszem azt. Franciaországból valamilyen árucikket behoznak, akkor az árucikk ellenértékének megállapításánál nem a, hivatalos árfolyam az irányadó, hanem ahhoz 63