Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.
Ülésnapok - 1935-216
422 Az országgyűlés képviselőházának 216. ülése 1937 május 21-én, pénteken. Kasnya Béla: Az utakat megnyitni. Most zárják el, főszezonban!) T. Ház! Legyen szabad a (miniszter ár és a t. Ház engedelmével előadnom, hogy a független kisgazdapárt számos kisipari gyűlésén a következő kívánságokat terjesztették .elő, amelyek, ha talán nem is tartoznak szorosan ide, de a miniszter úr közbenjárásával előbbre vihetők lennének. Legfontosabb kérés a vidéken a kétszoba-konyhás családi házak adómentessége. Kívánják a kisiparosok a létminimum megállapítását, a közmunkákban való fokozottabb részesedést és az egyes ipartestületek körzetéhez tartozó rendőrség, csendőrség és oiinden állami intézmény kisipari munkaszükségletének akként való kiosztását, hogy mindig ugyanaz a körzet kapja a munkálatokat. Az adósságrendezés is általános, és állandóan napirenden tartott kívánsága a kisiparosságnak; kérik továbbá a 60 éven felüli kézmuiparosok és hadirokkantak ellátását, az adóés illetékhátralékoknak az Oti. hátralékokhoz hasonló rendezését és kérik az, ipari költségvetés dotációjának felemelését. A kisipari hitel-, export- és munkaszövetkezetek létesítése — amint azt Esztergályos igen t. képviselőtársam is mondotta — az országban általában kívánság. Én ennek a kisipari kérdésnek jó megoldásánál — eltekintve az itt a Házban is állandóan napirenden tartott telepítéstől — sürgősebb feladatot nem ifi vélek. Csak egy példát említek. Ha a telepítés csak olyan mértékben rendezné a földbirtokot, amint az Baranyában és Tolnában van, — ahol ugyan szintén nem ideális a birtokmegoszlás — akkor nemcsak 30.000 földmíves, 2000 diplomás és 400 kereskedő,^ hanem 4000 iparos is munkához jutna, számításba véve a báránya-, tolna-, somogy- és fejérmegyei ipari, illetve telepítési viszonyokat. T. Ház!* Ezekben voltam bátor röviden előadni mindazokat a kéréseket, amelyek pártunkat különösképpen érdeklik; minthogy azonban ezek megvalósítására szándékot sem látok, de különösen, mert az egységes párt oldaláról bizonyos tagozatban — mondjuk, szélsőbaloldali tagozatban — határozott ellenkezést találok, (Propper Sándor: Szélsőbaloldali tagozat az egységes pártban?) sajnálatomra az iparügyi tárca költségvetését nines módomban elfogadni, (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Brandt Vümos jegyző: Szeder János! Szeder János: T. Ház! Czirják igen tisztelt képviselőtársam a szénbenzin, a műbenzin kérdését említette és ezzel olyan témát érintett, amellyel magam is foglalkozni kívánok. (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) T. Ház! A jövedelemnek a mai helytelen, a munkásság szempontjából különösen súlyosan igazságtalan eloszlása idejében szerintem az iparnak három főkötelessége van. Ez a három főkötelesség: új munkaterületeknek a megnyitása, a meglévő munkaterületeknek jobb hasznosítása és a mai jogos emberi életszínvonalhoz mért családi bérnek a juttatása. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) t ; , Ami az új munkaterületek megnyitását illeti, azt hiszem, én, aki nem vagyok a Gyosz. érdekkörébe tartozó (Egy hang a jobboldalon: Elhisszük!) és akit inkább a szélsőjobboldalhoz számítanak, nyugodtan állapíthatom meg azt, hogy az új munkaterületek megnyitása terén a magyar ipar a múlt esztendőben elismerésreméltó módon tette meg a maga. kötelességét. (Czirják Antal: Ez igaz! — Ügy van! Ügy van! a jobb- és a baloldalon.) Bővebben nem beszélek ezirányú munkájáról, remélem azonban, hogy az ipar által vállalt atomkutató és cholorkémiai tanszéknek is meglesz a maga eredménye: új munkaterületek megnyitása tekintetében. Beszélni akarok ellenben arról a programmról, amelyeket új munkaterületeknek megnyitása szempontjából a hivatalos iparügyi minisztérium végez. Az 1929. esztendőben 13.623 tonna ásványolajat hoztunk be és ez a behozatal évről-évre emelkedik!, a múlt esztendőben már közel kétszer annyit, 23.828 tonnát tett ki 13,200.000 pengő értékben. Énnek a behozatalnak 30 százalékát vagyunk kötelesek nemes valutában fizetni, miután ehhez Románia ragaszkodik. Ha ezt az egyetlen számadatot nézem, akkor világosan áll előttünk annak a munkának jelentősége, amelyet a pénzügyminisztérium annakidején, majd újabban az iparügyi minisztérium a nyersolajkutatások terén végez. Emlékeztetem a t. Házat ebből a munkából arra, ami most közvetlenül végeztetik az European Gas Company newyorki vállalat révén a Dunántúlon, amelynek munkálatai az ismeretes mihályi, inkei és lispei fúrások és emlékeztetem a t. Házat, az European Gas Company-nak közel 7"5 millió pengős ilyen irányú beruházásai mellett arra a beruházási munkára, amelyet az iparügyi minisztérium, illetőleg megelőzőleg a pénzügyminisztérium végzett, amelyekre együtt közel 12 millió pengőt fordítottak hasonló célra, amely munkáknak eredményei a hajdúszoboszlói, a karcagi és a debreceni fúrásoki és amelyeknek eredménye legújabban a parádkörnyéki olajkutak. Ezeknek a munkáknak eredményességére mint új munkaterületekre csak két példát leszek bátor felhozni. Az egyik példa a mihályi fúrás, amely naponta 500.000 köbméter szénsavat ad és amelyből 3 tonna száraz jeget fognak termelni azoknak a containereknek ellátására, amelyek a magyar mezőgazdaság, a magyar gyümölcs- és állattenyésztés produktumait lesznek hivatva messze külföldre szállítani. A másik ilyen említésre méltó fúrás az a bizonyos bükkszéki, amely egy hét alatt egyet» len kútból 6000 kilogramm olajat szolgáltatott. Bemélem a magyar közgazdaság, a magyar munkásság érdekében, hogy ez a nagyértékű és nagyérdemű kutatómunka eredménnyel fog végződni olyan értelemben, hogy száz és száz más kútnak lemélyítésével olyan mennyiségben fogunk olajat s ezen keresztül benzint nyerni, amely jórészt feleslegessé teszi a külföldi nyersanyagbehozatalt, hiszen ez a nyersanyagbehozatali szükséglet mindenkor hátrányos és káros a magyar közgazdaságra, de válságos időkben — nem beszélek háborúról — különösen veszélyes lehet. (Ügy van! Úgy van!) Az a kérésem az iparügyi miniszter úrhoz, hogy ezt a munkát, ezt az új munkaterületet megnyitó munkát az iparügyi minisztérium úgj; ahogyan egyéb képviselőtársaim is kívánták, ahogyan Czirják és Schandl képviselőtársaim kívánták, folytassa az eddigi ütemben, hogy igenis, valósuljon meg ebben az országban a szénbenzingyártás, a kaolingyártás, használjuk ki a hevesmegyei ötmillió tonna wehrlit-et, mint ahogyan ki kellene használni azt a bauxitot, amely Európában legnagyobb mértékben Magyarországon áll rendelkezésre és valósítsuk meg a lanolingyártást, valósítsunk meg ebben az országban mindent, ami új munkaterületet jelent.
