Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.
Ülésnapok - 1935-215
390 Az országgyűlés képviselőházának 21 Knob Sándor előadó: Egyesek szóvátették (Czirják Antal: A magyar petróleumiparról tessék »beszélni! Hogy kell azt megfojtani, mert olcsóbban adja a benzint!) hogy ezeket a kedvezményeket r mielőbb revízió alá kellene venni. A revízió felvetése a legveszélyesebb gondolatok egyike, mert az adózással kapcsolatosan komoly erkölcsi sérelmeket jelent. Ebben az országban senkinek nem jutna eszébe, hogy például a házadómentességgel kapcsolatban a kedvezmények visszavonására gondoljon. (Czirják Antal: Mert nincs ilyen! Ez is csak számítás! — Farkas István: Arra is lehetne gondolni, mert itt is a bankoknak és a nagyvállalatoknak 'adnak kedvezményt, nem a kisembernek!) Nem lehet ennélfogva az ilyen kérdések felett azzal a könnyedséggel napirendre térni, mint amilyen könnyedséggel egyesek a kedvezmények visszavonásának gondolatát felvetették. (Czirják Antal: Most vége van a beszédnek? — Esztergályos János: Most egy szép virágos mondat és aztán vége! — Zaj balfelől) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Czirják Antal: Lehetetlen ezt türelemmel hallgatni! — Farkas István: Éljen a kisipar!) Knob Sándor előadó: Az általános vitában sok szó esett az ipari árak alakulásáról. (Czirják Antal: Ez a megenyhült atmoszféra, uraim, az ilyen beszéd! Nem lehet az ilyet türelemmel hallgatni! — Br. Berg Miksa: Ki akarna ezt máé hallgatni? Álljon fel!) Az ipari árak alakulásával kancsolatban volt, aki brachiális intézkedések kiadását és életbeléptetését követelte. (Propper Sándor: Ennek a beszédnek még a kormánypárt sem örül! — AndaháziKasnya Béla: Kérjük a teremőrt. vezesse el a vádlottat! — Elnök csenget) A t. Ház szíves figyelmét (Andaházi-Kasnya Béla: Nem vagyunk szívesek!) felhívom arra, hogy ha az ipari árak indexét az 1927. évi áralakulás alapján 100-zal mérjük, akkor azt látjuk* hogy ez az áralakulás 1934-ben érte el a legalacsonyabb pontját, (Czirják Antal: Megállapítjuk, hoffy a nyomorúság óriási a gyárak árdiktatúrája következtében!) mert ez az index az 1934. esztendőben 73 pontot tett ki, azóta viszont kétségtelenül emelkedőben van. (Czirják Antal: TTgy van! Emelkedőben van a nyomorúság is!) Az áralakulás kérdésének megítélésénél azonban a Ház szíves figyelmét kérem (Czirják Antal: De nem szíves! Tetszik látni!) a következő tények mérlegelésére. (Kun Béla: Hallink csak, mi ez?) Elsősorban annak mérlegelését kérem, (Czirják Antal: Eerész gyáriparellenes beszéd!) hogy a pengő külföldi értékelésében bekövetkezett változás az 50%-os felárat illetően nagyon súlyos terhet jelent az egész ipari termelésben, tekintet nélkül arra ; hogy gyáripari, vaerv kézművesipari termelésről van szó. A másik fontos momentum, amelyet mérlegelni kell, a nyersanyagok árának a világpiacon mutatkozó hirtelen és nagyarányú emelkedése. (Czirják Antal: Szállítsák le a vámokat, majd kapunk olcsó nyersanyagot! — Zaj.) A harmadik tényező, amelyet figyelembe kell venni, a következő. Nálunk az mari árak vizsgálatánál és az ipari áralakulás kérdésének megítélésénél (Czirják Antal: Legfontosabb az osztalék kérdése! — Zaj.) az emberek általában elfelejtkeznek arról, hogy az ipari árakban jut kifejezésre az ipar által közvetlenül beszedett adók koefficiense is. (Czirják Antal: Az áthárított adók koefficiense!) Az ipari áraknak valóságos uszályuk van, amely ezekből az adótételekből áll. (Czirják Antal: Ezt mindig át. ülése 1937 május 20-án, csütörtökön. hárítják! — Zaj.) Számításaim szerint az ipari termelés áraiban (Meizler Károly: A Gyosz. ezt mind előírta Önnek?) közvetlenül 245—250 millió P olyan adóteher jut kifejezésre (Czirják Antal: Amelyet a kereskedők hajtanak be.) amely adóterhet ezek a vállalatok a kincstár megbízásából inkasszálnak. (Folytonos zaj.) Lassúk, minő adóterhek ezek. Idetartozik elsősorban a forgalmi adó, amely termelési adóvá alakult át. Azután a fogyasztási adók ... (Zaj. — Czirják Antal: Áthárítják a fogyasztóra! — Propper Sándor: Mind a fogyasztó fizeti! — Zri.) Nem az áthárítás kérdéséről van szó, tessék megérteni, ez egészen külön probléma. (Zaj.) Az ipar ilyen körülmények között nem kér egyebet ennek a kérdésnek megítélésénél, csak elfogulatlanságot és méltán vosságot. (Zaj. — Felkiáltások a baloldalon: Szólásszabadságot! — Czirják Antal (a jobboldal felé): Miért nem szólnak közbe? — Esztergályos János: Az előadó úr ne hagyja maerát zavartatni, fejezze be ! — Elnök csenget. — Felkiáltások a baloldalon: Fejezze be! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Az előadó urat is megilleti a szólásszabadság iosra Méltóztassanak az előadói beszédet meghallgatni. (Czirják Antal: Nem lehet! — Br. Berg Miksa: Hallgatási szabadság is van! — Zaj. — Elnök csenget.) K^nb Sándor «lőadA; \z egész ipari termelés kéri annak belátását, hogy az áralakulásba brachiális eszközökkel belenyúlni nem lehet, az áralakulást ilyen eszközökkel megakadályozni, (Zaj.) ahogyan ezt a legutóbbi hónanok olasz példája mutatja, nem lehetséges. (Kun Béla: Bele kell nyúlni! Le kell törni a karteleket, mindjárt más árak lesznek! — Czirják Antal: Az indokolatlan kartelék megszüntetéséről tessék beszélni! — Zaj.) Nagyon fontos és súlyos ellenvetés hangzott el azután az általános vita során a kisgazdapárt részéről is. (Czirják Antal: Az ilyen beszédet nyugodtan hallgatják a jobboldalon? — Zaj. — Elnök csenlget.) Elnök: Czirják képviselő urat többszöri figyelmeztetés után rendreutasítom. Knob Sándor előadó: Azt méltóztattak mondani, hogy nemcsak falsum, hanem bizonyos mértékig hamisítás az a beállítás, amely az iparosítás fontosságát népesedéspolitikai okokkal, a népfeleslegek elhelyezéséhez fűződő fontos érdekekkel próbálja megmagyarázni. (Gaal Olivér: Tessék megvonni a szót, elnök úr! — Kun Béla: Iparosítsunk, de ne a kisipar rovására! — Zaj.) Arra kell kérnem a Ház t. tagjait, hogy amikor az iparosításról van szó, ne méltóztassanak egyedül és kizárólag a gyáriparra gondolni, (Kun Béla: Helyes!) mert a vámok oltalma oltalmat jelent nagyon fontos kisipari ágazatok részére is. (Zaj. — Br. Berg Miksa: Kár a villanyért!) Egyébként pedig nem lehet 4—5 esztendő adatainak összehasonlítása alapján helyesen és tisztán megítélni ezt a kérdést. Végül a harmadik szempont, amely ennél a kérdésnél fontos és mértékadó, az, hogy amikor a kérdés népesedéspolitikai vonatkozásait vizsgáljuk, akkor nem egyedül a munkáslétszámra vonatkozó adatokat kell összehasonlítanunk, hanem figyelembe kell vennünk az iparban foglalkoztatott legkülönfélébb kategóriák adatait is. Ha ezeket az adatokat nézzük és összevetjük az 1935-ös állapotot az 1921. évivel, akkor a következő rendkívül érdekes megállapítások
