Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-213

282 Az országgyűlés képviselőházának 21 míg az esztergomi vár, királyi palota és ká- 1 polna feltárása és biztosítására — miként az előző költségvetésben — ezúttal is 100.000 pengő irány oztatott elő és remélhető, hogy ezzel az összeggel ezek a munkálatok és ;az azokkal kapcsolatos tereprendezés is most már befejezhető lesz. Az átmeneti kiadások között szereplő többi összegek talán nem is érdeklik annyira a t. Házat, (Halljuk! Halljuk!) hogy azokat szükségesnek tartanám előadni. Méltóztassanak megengedni, hogy még a beruházásokról is pár szót szóljak. A beruházások címén rendelkezésre álló hitelből ja legnagyobb ö

ssaeg, 1,200.000 pengő, tehát majdnem az egész beruházás címén rendelkezésre álló Összegnek ;a fele és az egész többletnek, amely ebben az évben előirányoztatik, majdnem a harmada a népoktatás címére esik és immár 1,200.000 pengő áll rendelkezésre az elemi iskolai építkezések folytatására. Erre a nagyobb beruházási hitelre égetően szükség van, mert mint^ tudjuk, az elemi iskolai építkezésekben az állam nehéz pénzügyi helyzete folytán 1932-ben szünet állott be és ezek az építkezések csak az 1935/36. évi költségvetésben előirányzott 900.000 pengővel indulhattak meg újra. Éppen emiatt a kényszerszünet miatt vált szükségessé az építkezés tempójának fokozása. Ebből a most előirányzott 1,200.000 pengőből a miniszter úr 200 új tanterem létesítését vette tervbe s ezenkívül ebből az összegből óhajt 100.000 pengőt fordítani a kisebbségi iskolák építésére is. A beruházásoknál rendelkezésre álló 1,200.000 pengőn felül a népoktatási címnél a rendes kiadások között is szerep?] még 100.000 pengő az elemi iskolai épületek tatarozására és építkezési segélyezésére. Ebből az összegből történik azoknak az összeomlással fenyegető iskolaépületeknek a helyreállítása, amelyeknél a költségeket az iskolafenntartók, vagy a helyi érdekeltségek nem képesek viselni. Tekintélyes emelkedést, 300.000 pengőt látunk a testnevelés címmel a beruházásokra előirányzott hitelnél. Ez az összeg fog szolgálni a Nemzeti Sportcsarnok építésének • megkezdésére, mint annak első részlete. Az építési költségek cea 3 millió pengőt fognak kitenni. Ezt az állami vállalta magára, míg a székes fő váró s a Sportcsarnok céljára megfelelő telket fog rendelkezésre bocsátani. A .Sportcsarnok létesítésével a sporttársadalomnak^ régi kívánsága fog teljesülni és annak létesítése a berlini olimpián elért kiváló magyar teljesítmények után, valóban mindenképen indokolt. Az eddigi tervek szerint a létesítendő sportosa ruck, amely a korszerű sportigényeket mindenképen ki fogja elégíteni, cca 6—8000 néző befogadására lesz alkalmas. A testnevelésnél^ változatlan összegben 70.000 pengőben van előirányozva a vidéki egyetemek tornacsarnokainak építési költsége is.

r Azonfelül láthatjuk, hogy az egyetemeknél és a tanárképzőknél van egy tekintélyes emelkedés a beruházási összegeknél és pedig 200.000 pengő és immár 325.000 pengő a rendelkezésre álló hitel, amelyből 125.000 pengő, mint az előző évben, lesz felhasználva a debreceni Tisza István egyetem központi épületének építésére. Uj tételek: 90.000 pengő, illetőleg 110.00 pengő. Az előbbi a szegedi Ferenc József Egyetem elme- és idegklinikájával kapcsolatos elhelyezések' költségeire sízüfeséges, a másik, a 110.000 pengő pedig a pécsi egyetemnél új mosóhonyha 3. ülése 1937 május 14-én, pénteken. építésére, berendezésére és felszerelésére irányoztatott elő, miután ott a jelenlegi épület teljesen tarthatatlan állapotban van, nem felel meg a közegészségügyi követelményeknek és a gépek teljesen tönkrementek. Tekintélyese beruházásokra előirányzott hitelemelkedés a szakoiktatásuál. 126.000 pengővel nagyobb ez iaz össz3g, mint az előző évi. 173.000 pengő lesz ekként fordítható ennél a címnél különféle beruházásokra, még pedig 38.000 pengő a kecskeméti felső mezőgazdasági gazdasági iskola gazdasági épületének felépítésére és 120.000 pengőaz állami önálló gazdasági népiskolák beruházására, amely összegből elsősorban a Kecskeméten létesülő önálló gazdasági népiskola építése fog megtörténni. Végül 90.000 pengővel magyolbb a beruházási hitel r a középfokú tanintézetek címnél az előző évivel s'zamfben és ezáltal rendelkezésre áll 570.000 pengő (Br. Berg Miksa: Nagyon helyes!) Ebből a 90.000 pengő többletből 40.000 új téitel a székesfehérvári állami Yibl Miklós gimnáziumépületnek a kibővítésére és új tornaterem építésére irányoztatik elő. Erre azért van szükség, uiert az eredetileg csupán 240 tanuló befogadására épített gimnáziumban azóta a tanulók létszáma megháromszorozódott. A további 50.000 pengő pedig az állami polgári iskolák építésére van szánva és erre a oélra iimmár 200.000 pengő lesz ebben a költségvetésbein előirányozva. A költségvetés megmondja, hogy mely polgári iskolák építése fedeztetik ebből az öszszegből. Az előző évben 300.000 pengő ^ olt előirányozva a budapesti III. ker. Árpád-gimnázium építési költségeire, ugyancsak ebben az előttünk fekvő költségvetésben is 3Ö0.ÖU0 pengő irányoztatik elő második részletként ennek a gimnáziumnak tervbevett építkezésére. T. Képviselőiház! Legyein szabad még megemlítenem azt, hogy az állami színházak szubvenciójának előirányzása (Halljuk! Halljuk!) ugyanolyan, összegiben történik ebben a költség vetésben , mint az, elmúlt évben és az állaimi színházak tételénél legyen szabad néhány percre megállnom (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) és ha talán vissza is élek a mélyen t. Képviselőház türelmével és idejével, méltóztassék megengedni, hogy felhívjam a t. Ház figyelmét arra a ritka szép közelgő jubileumra, amely ennek a mi nagy kultúrintézetünknek, a Nemzeti Színháznak történetében rövidesen be fog következni. A Nemzeti Színház ugyanis ezidén fogja ünnepelni fennállásának 100 éves fordulóját és a magyar törvényhozást, amely a Nemzeti Színház iránt mindenkor megértő és szerető támogatást tanúsított, e centenáriumot ünneplök között előkelő szerep és előkelő hely illeti meg, mert hogy a Nemzeti Színház az elmúlt évszázad alatt valóban a nemzet színháza lett és a nemzet színházává lehetett, azt elsősorban az országgyűlés _ képviselőházának köszönheti, mert a képviselőházon keresztül jutott mindenkor kifejezésre a nemzetnek e műintézet iránti szeretete, megbecsülése, erkölcsi és anyagi alátámasztása. Néhány hónap választ csak^ el minket attól a 100 esztendős évfordulótól, hogy megnyílt az vigynevezett Pesti Magyar Színház, amelyet a törvényhozás már »a Pesten országos költségen felállítandó nemzeti játékszínnel« foglalkozó 1836 :XLI. te.-kel hívott életre és amiből ugyancsak a törvényhozás alkotta meg a Nemzeti Színházat, kimondván az 1840. évi XLIV. tc.-beu, hogy a színház mint nem-