Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-212

214 Az országgyűlés képviselőházának 212. lamentarizmus ellen izgattak és a parlament eltörlését tűzték programúiul — mint hirdették, azért, mert a parlamentarizmus a legnagyobb népbolondítás. T. Ház! Ha mi a parlamentellenes hangulatnak és izgatásnak kútfejét, forrását kutatjuk és tisztába akarunk lenni azzal, hogy mi az oka a parlamentellenes hangulatnak, akkor elegendő, ha figyelembe vesszük azt a megállapítást, amelyet Antal István t. képviselőtársam tett, — ha jól emlékszem — a költségvetési vita során, hogy ebben az országban ma az ^a helyzet, hogy- a lakosság 80%-a kénytelen beérni a nemzeti jövedelem 20%-ával, viszont a lakosság 20%-a elviszi a nemzeti jövedelem 80%-át'. Ugyancsak kormánypárti oldalról hangzott el az a megállapítás is, — amelyet egyébként különféle statisztikai, szociográfiai adatok is megerősítenek — hogy vannak milliós nagy néptömegek ebiben az országban, amelyeknek a keresete nem több fejenként, mint napi 14— 16 fillér és ebből aneg kell élniök. Amikor arról tárgyalunk, hogy vájjon a jog, vagy a kenyér-e a fontos abb, akkor elegendő erre a jelenségre rámutatnom, annak a bizonyítására, hogy amely néptömegeknek komoly és becsületes politikai jogai nincsenek, azoknak a néptömegeknek nincs biztosítva a megélhetésük sem. Az a parlament, amelyet nyiltszavazásos választójog útján hoztak létre, évek során át nem tudott a magyar népnek sem becsületes, komoly politikai jogokat adni, sem pedig nem tudta biztosítani ennek a népnek a megélhetését, amint azt a túloldalról elhangzott egyes felszólalók is megállapították. r Arra nézve, hogy milyen volt itt az alkotmányos jogok gyakorlásának a módja, elegendő, ha utalok arra, hogy például az 1935. évi választások után általános amnesztiát kellett adni a választási bűncselekményekre. Ha valaki a parlamentellenes hangulat forrásával akar tisztába jönni, annak nem kell egyebet tennie, mint el kell olvasnia a közigazgatási bíróság ítéleteit, amelyekből megállapíthatja, hogy nyílt szavazás mellett a törvényhozás nem a népakaratnak köszönheti létezését, hanem elsősorban a választási gőzhengernek és a népakarat kisemmizésének. Ilyen módon nem lehet különbséget tenni törvény és törvény között, hogy betartjuk azokat a törvényeket, amelyek az állampolgárokra kötelezettségeket rónak, viszont azokat a törvényeket nem tartjuk be, vagy nem ^tartatjuk be, amelyek az állampolgárok részére jogokat biztosítanak. A mai választási gyakorlat szerint nem a népakarat hozza létre a törvényhozó testületet, haneni azt a végrehajtó hatalom, a kormány kreálja a maga apparátusának, a közigazgatásnak a segítségével és igénybevételével., Ne csodálkozzunk azon, hogy ilyen körülmények között parlamentellenes hangulat van és hogy annak a parlamentnek, és parlamentarizmusnak, amely nem a nép akaratának és nem az alkotmányos jogok érvényesülésének köszönheti a maga létezését, hanem a népakarat eltiiprásának és kijátszásának, nincs komoly tekintélye és hogy ettől a parlamenttől, illetőleg az ilyen módon létrejött parlamenttől senki komoly eredményeket nem vár. Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy nem lehet a magyar népképviseletet úgy beállítani, hogy annak nincs tekintélye. Ezt nem lehet megtenni sem itt, sem másutt. Mojzes János: T. Képviselőház! Csupán arra akartam utalni, hogy ha tisztába akarunk ülése 1937 május 13-án, csütörtökön. jönni azzal, hogy miért van parlamentellenes hangulat, vagy miért vannak parlamentellenes mozgolódások, vagy szervezkedések ebben az országban... (Bertelendy Miklós: Hol vannak?) tessék elolvasni a Közigazgatási Bíróság ítéleteit, (vitéz Tóth András: Sohasem volt Magyarországon parlamentellenes hangulat!) Ne az ellen méltóztassanak tiltakozni, hogy az ilyen jelenségeket szóvátesszük, hanem inkább az ellen, hogy ilyen visszaélések vannak és ilyen dolgok megtörténhetnek, (vitéz Tóth András: Ha valaki azt mondja, hogy a törvény kétféle, ez ellen kell tiltakozni! Miért mondja valaki azt, hogy kétféle törvény van, amikor nincs kétféle törvény, csak kétféle ember van! Büntessék azt, aki a törvényt nem tartja be!) Mutasson képviselőtársam egyetlenegy olyan bűnöst, aki választási visszaélést követett el a hatalom érdekében és meg lett volna büntetve. (vitéz Tóth András: Ha akarja kolléga úr, mutatok kormánypárti oldalon is jogerős ítéleteket! Csak ismerni kell a dolgokat!) Ha a parlamentellenes hangulat forrásaival akarunk tisztában lenni, akkor rá kell mutatnom egyúttal az összeférhetlenség kérdésére is. Szükség van az Összeférhetlenség kérdésének szabályozására is, bogy a törvényhozásnak és a törvényhozás tagjainak függetlenségét biztosítsuk egyrészt a kormányhatalommal szemben, másrészt pedig bizonyos gazdasági érdekeltségekkel, szervezkedésekkel és szervezetekkel szemben, amelyek a törvényhozás egyes tagjain keresztül ugyancsak befolyást akarnak maguknak biztosítani a törvényhozás munkájára, amidőn bizonyos vállalatokkal való kapcsolataik révén egyes törvényhozók abba a helyzqtbe jutnak, hogy nem tudják minden egyes esetben a közérdeket érvényrejuttatni a magánérdekkel szemben. T. Képviselőház! Nem akarok most arról beszélni, hogy az ezidőszerint érvényben lévő összeférhetlenségi törvény bizonyos tekintetben elavult, bizonyos tekintetben módosításra szorul, más tekintetben pedig nem hajtják azt végre elég szigorral. -Ha ,a kormánytól nagy szubvenciókban részesülő lapvállalatok felelős és egyéb szerkesztői és az államü pénzzel dolgozó altruista pénzintézetek vezérigazgatói, akik többszörösét kapják a miniszterelnöki, vagy a miniszteri fizetésnek, — amint az köztudomású — tagjai lehetnek a törvényhozásnak, akkor az ilyen képviselők nem lehetnek teljesen függetlenek a kormánnyal szemben. De összeférhetlen a törvényhozói függetlenséggel az is, hogy ha a törvényhozás tagjai olyan vállalatok igazgatóságában foglalnak helyet, amely vállalatok anyagi vonatkozású egyes ügyeinek mikénti elintézése részben a törvényhozástól, részben egyes minisztériumok jóakaratától és diszkrecionális jogától függ. Nem akarok arról beszélni, hogy vannak a törvényhozásnak tagjai, akik azon összeférhetlenség alól, hogy állami intézeteknek, vagy közületeknek szállítanak, néhány pengő különbözet révén vagy címén bújnak ki, azzal a megokolással, hogy az általuk eszközölt szállítás értéke pár pengővel alatta marad az Összeférhetlenséget megállapító értékhatárnak. A parlamentellenes hangulatnak tehát másik fontos oka az, hogy az összeférhetlenség kérdése nincs megfelelően szabályozva. Károlyi Gyula kormányának igazságügyminisztere, Zsitvay Tibor, az összeférhetlenség szabályozásáról törvényjavaslatot terjesztett a Ház elé, amelyet a képviselőház s a felsőház is letárgyalt s az utóbbi