Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-212

^^ 212 Az országgyűlés képviselőházának 212, értés lehessen közöttünk abban a tekintetben, hogy mit kell alkotmányos állam alatt értenünk, röviden idézem egyik legkompetensebb szaktekintélynek, a közigazgatási biróság egyik kiváló bírájának, Borsos Endre közigazgatási bírónak megállapítását, aki azt mondja, hogy (olvassa): »Alkotmányról csak alkotmányosan kormányzott államokban lehet beszélni, alkotmányos kormányzásról pedig csak ott lehet szó, ahol a közjogi törvények az állampolgároknak is befolyást biztosítanak a törvényhozásra és az ország kormányzására. Tulajdonképpeni alkotmánynak tehát azoknak a jogszabályoknak az összességét lehet nevezni, amelyek az állampolgároknak a törvényhozásban és a közhatalom érvényesítésében és gyakorlásában való részvételét szabályozzák. Az állampolgároknak a t törvényhozásban és a közhatalom irányításában való részvételét azok a jogszabályok határozzák meg, amelyeket gyűjtőnévvel politikai jogoknak szoktak nevezni. Ezek közé tartozik például a választójog is.« Ha mi törvényes rendről akarunk beszélni, akkor mindenekelőtt arra van szükség, hogy a •törvényhoizó testület, vagyis maga a parlament törvényszerűen jöjjön létre. Ahol maga a törvényhozó testület, vagyis maga a parlament nem törvényszerű módon választatik meg, nem törvényszerű eszközökkel, nem törvényszerű eszközök igénybevételével jön létre, (Gergely ff y András: Hol van ez?) ott a törvényeknek nincsen meg az az erkölcsi alapjuk, mint amilyen erkölcsi alappal minden törvénynek bírnia kellene. (Meskó Rudolf: Egy-két embernél ha előadódik, az nem az egész parlament. — Dinnyés Lajos: Sok esetben megállapította a közigazgatási bíróság! — Meskó Rudolf: Egykét ember nem az egész parlament!) Amikor itt törvényes rendről beszélünk, mindenekelőtt kénytelen vagyok azt a megállapítást tenni, hogy a gyakorlatban kétféle törvény van ebben az országban. (Gergelyffy András: Törvény csak egy van! — vitéz Tóth András: Magánjogi és 'büntetőjogi.) Vannak törvények, amelyeket feltétlenül mindenkinek be kell tartania, viszont ezzel szemben vannak olyan törvények, amelyeket — úgylátszik — nem kell komolyan venni, nem kell betartani ós ha ezeket a törvényeket megszegik ez, — amint látszik — semmiféle konzekvenciákkal nem jár. (Mózes Sándor: Kitüntetéseket kapnak! — Meskó Rudolf: Be kell tar tani minden törvényt. — Dinnyés Lajos: Mindjárt esetek lesznek felsorolva.) A kétféle törvény között az a különbség, hogy azokat a törvényeket, amelyek kötelezettséget rónak az állampolgárokra, he kell tartani mindenkinek és amennyiben ezeket a törvényeket bárki megszegi, a törvénysértéseket megtorolják, viszont azt látjuk, hogy a másik törvényeket, amelyek az állampolgárok részére jogokat állapítanak meg, nem kell feltétlenül betartani, ezeket a törvényeket meg lehet sérteni anélkül, hogy ezek a törvénysértések bármiféle módon büntetőjogi következményt is vonnának maguk után. (Ellenmondások a jobboldalon. — Dinnyés Lajos: Nem olvasták az ítéleteket!) T. Képviselőház! A törvényes rendnek legfontosabb előfeltétele az, hogy maga a törvényhozó testület és annak tagjai törvényszerűen választassanak meg, illetve a törvényhozó testület a törvény rendelkezéseinek megfelelően jöjjön létre. Amikor én itt a törvényekről beszélek és különösen ha azt mérlegelem, hogy a ülése 1987 május 13-án, csütörtökön. törvényes rend mellett minden törvénynek egyformán szentnek és «érthetetlennek kell lennie, akkor nem tudom, hogy érvényben van-e például az 1925 : XXVI. te minden vonatkozásában. Ez a törvény, amelyet röviden választójogi törvénynek neveznek, megállapítja azokat az előfeltételeket, amelyek mellett a törvényhozás tagjait meg kell választani és amely szabályok szerint a törvényhozótestületnek meg kellene alakulnia. Például ez a választójogi törvény büntetőjogi rendelkezéseket tartalmaz arravonatkozóan, hogy a választópolgárokat nem szabad befolyásolni szavazati joguk gyakorlásában^ Ellenben úgylátszik, hogy ezek a rendelkezések nem avégből vannak a törvényben, hogy azokat meg kelljen tartani, hanem úgylátszik, hogy ezek a rendelkezések csak amiatt vannak a törvényben, hogy legyen mit megszegni. T. Képviselőház! Ha a választói gyakorlatot nézzük, akkor azt látjuk, hogy ennek a törvénynek jóformán egyetlen egy rendelkezése sincs betartva az időközben kifejlődött választási gyakorlat szerint. A törvény szavai szerint a választópolgárokat nem lenne szabad szavazati joguk gyakorlásában befolyásolni. Mégis mit látunk? Amikor^ választás van, az államhatalom, a közigazgatás jóformán megszállja a választókerületet, minden függő helyzetben levő egyént befolyásolnak, ilyenkor előveszik az adóhátralékosokat, az illetékhátralékosokat, a vendéglősöket, a trafikosokat, az iparosokat, a kereskedőket, a hadirokkantakat, a hadiözvegyeket, a reformföldeseket, a Faksz.kölcsönösöket, a közmunkáknál alkalmazottakat és másokat, nem is beszélve a közalkalmazottaltról. Egész rendszerré fejlődött ki az, hogy a törvényt lépten-nyomon intézményesen megszegik, anélkül, hogy az bármiféle büntetőjogi konzekvenciákat vonna maga után. (Zaj a jobboldalon. — Dinnyés Lajos: Kinevetik kérem?) T. Ház! Nem akarom részletesen ismertetni a törvény egyes rendelkezéseit és különösen a büntető rendelkezéseket, de ha a törvény egyes rendelkezéseit és a gyakorlatot szembeállítom egymással, azt látom, hogy a törvénynek jóformán egyetlen egy rendelkezését sem tartják be a választások során. Nem akarok arról beszélni, hogy például a gyülekezőhelyeket úgy jelölik ki, hogy az egyik párt részére a szavazóhelyiség közvetlen közelében, a másik párt részére pedig a község legszélén jelölik ki a gyülekezőhelyeket (Dinnyés Lajos: A dögtemetőben!) vagy pedig, hogy a sorshúzás feltűnő módon mindig az egyik párt részére kedvez; nem beszélek arról, hogy a turnusoknál milyen machinációk történnek, arról sem beszélek, t. KéDviselőhá'z. hogy például ahol &?. ellenzéki választópolgárok vannak^ többségben, ott a szavazást szándékosan húzzák, a törvény rendelkezései ellenére felfüggesztik a szavazást, holott a szavazás megkezdésétől kezdve legalább hét órán át egyfolytában kellene szavaztatni; nem beszélek arról, hogv a törvénv rendelkezései ellenére például az általános választás során, ha az ellenzéki képviselőjelölt kerülne többségbe, akkor azt a többséget, amelynek révén mandátumhoz juthatna, egyszerűen karhatalommal szétkergetik és így akadályozzák meg a választópolgárokat szavazati joguk gyakorlásában. Arról sein beszélek, t. Képviselőház, hogy ha mindez nem elegendő, akkor a végén leszavaztatják a temetőt, vagy pedig egyszerűen