Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-212

1Ö2 Âz országgyűlés képviselőházának 212, hány egyszerű reflexiót tegyek különösen az 1867 utáni korszak 70-es, 90-es esztendeinek gazdasági és hitelpolitikai jelentőségű kodifikációjára, amely felfogásom szerint intő példája és prototípusa annak, (Rajniss Ferenc: Tönkretették a magyar népet!) hogy hogyan lehet más viszonyokról, a mieinkkel fejlettség dolgában össze nem hasonlítható viszonyokról egyszerűen lekopírózott gazdaságpolitikai és hitelpolitikai törvényhozással, amelyet jóhiszeműen rákényszerí tettek egy sokkal fejletlenebb gazdasági és társadalmi struktúrára, olyan beláthatatlan károkat és veszedelmeket előidézni, amelyeknek konzekvenciáit még ma is szenvedjük és szenvedi különösen az agrárnépesség. (Horváth Zoltán: Igaz!) T. Képviselőház! Az 1867 utáni törvényhozók és kodifikátorok. akiknek nemes és tiszta intenciói előtt különben kegyelettel kell meghajolnia az utókornak, abban a téves hitben éltek, 'hogy, ha a nyugateurópai fejlettebb, nagyobb stílű gazdasági és hiteljogi intézményeket egyszerűen ráhúzzák a jóval kezdetlegesebb és primitívebb magyar viszonyokra, akkor egyszersmind a nyugateurópai magasabb gazdasági és társadalmi fejlődés eredményeit is előidézzük ebben az országban. (Rupert Rezső: Ügyis történt, jól számítottak!) (Az elnöki saséket Kornis Gyula foglalja el.) T. Képviselőház! A kiegyezést követő nagy nemzeti felbuzdulás optimista és lelkes hangulatában ezek az akkori kodifikátorok a külföldi, főleg a német merkantil, indusztriális, kapitalista gazdasági szerkezetre szabott jogszabályok egyszerű lekopírozásával és a primitív őstermelés állapotát feltüntető miagyar társadalmi és gazdasági viszonyokra alkalmazásával súlyos krízis elé állították az egész magyar földmívesnépet, az egész magyar agrártermelést, (Ügy van! jobb felöl.) aminek az lett az eredménye, hogy ez a földmívesnép, ez az agrártermelés egyenlőtlen fegyverekkel volt kénytelen egy olyan gazdasági harcot megvívni, amely gazdasági harc következménye számára az elbukás és elvérzés volt. (Ügy van! Ügy van! Taps a jobboldalon és a középen.) Az ebből az időből származó kereskedelmi és váltótörvényeink, a polgári perrendtartás egyes fejezetei, amint említettem, egyszerű lemásolásai az ekkor hatályban levő (külföldi, főleg német jogszabályoknak és az akkori törvényalkotók abban a téves hitben élve, hogy a jogegyenlőség helyes értelmezése azt jelenti, hogy ugyanolyan szigorú, ugyanolyan formalisztikus alakjogi szabályok gondos és pontos betartását lehet megkövetelni az egyszerű földmívesembertől, mint a hivatásos kereskedőtől, ezzel a tendenciával fáz alaki jogszabályok túltengését idézte elő az anyagi igazság rovására., (Ügy van! Ügy wan! jobbfelöl és a középen. — Vitéz Árpád: Kitűnő meglátás! — Rupert Rezső: Ma sem akarják a váltójogot megváltoztatni, mert nem lehet a nemzetközi összeköttetések .miatt! Már százszor megcsinálták volna, ha lehetne!) T. Képviselőház! Azok a jogszabályok, amelyek például a határidőben való kifogásolás nehéz és bonyolult procedúráját, a rendelkezésre bocsátás, a könyvkivonati illetékesség egyszerű emberek számára érthetetlen jogszabályait — átmenet nélkül — tették kötelezővé földimívesnépünlkre is és kimondották, hogy alakszerűséghez kötött jogügyletnek számít az ülése 1937 május la-án, csütörkokön. a kereskedelmi ügylet is, amelyben csak az egyik fél kereskedő, a másik nem az, beláthatatlan gazdasági, társadalmi és szociális következményeket idéztek fel. (Ügy van! jobbfelől. — Fábián Béla: Megváltoztatni. — Felkiáltások jobbfelöl: Ezt akarjuk!) Felfogásom Szerint még a szenvedő váltóképesség kétes értékű adományának megadása is súlyos krízist idézett elő. Vegyük hozzá ehhez büntetőjogszabályaink hiányosságát, (Zaj a jobboldalon és a baloldalon.) vegyük hozzá azt, hogy büntetőtörvényünk egyáltalán nem definiálta az uzsora mibenlétét és a reáluzsorát mint önálló deliktumot eredetileg nem is ismerte, (Ügy van! jobbfelöl ) mert az volt a hivatalos liberális jogi felfogás, hogy usura definiri non potest, amivel "szemben állott Károlyi Sándor és Darányi Ignác hatalmas gondolata, hogy usuram definire oportet. És ha ez a két nagy agrárvezér és szociálpolitikus, akiknek munkájához még Grünwald Bélának csodálatos irodalmi munkássága párosul, nem lépett volna fel a magyar életben és a maga nagyszabású propagandájával, maradandó szociális alkotásaival nem kiált, nem parancsol megálljt a liberális törvényhozásnak (Rupert Rezső: Megcsinálták!) a földmívesnép érdekeire káros és veszélyt hozó tendenciájával szemben, akkor még a mainál is sokkal súlyosabb helyzet állott volna elő az agrárnépesség szociális viszonyai tekintetében. (Horváth Zoltán: Ki mulasztott? Miért nem csinálják meg? — Fábián Béla: Ki mulasztotta el? — Horváth Zoltán: Ki van a kormányon? — Fábián Béla: Piszok van a szobában és nem takarítják ki a piszkot! — Zaj. — Elnök csenget.) Sajnos, nagyon kevés időm van hátra, bár az elmondottakat is csak azért említettem meg, hogy indokát szolgáltassam három olyan kodifikációs munkálatnak, amelynek az ismertetett tanulságok alapján való megalkotása a mai gazdasági, szociális és politikai helyzetben nélkülözhetetlen. Ez a három törvényalkotás: a részvény jog reformja, (Élénk helyeslés és taps. — Felkiáltások a baloldalon: Meg kell csinálni! — Horváth Zoltán: Gyerünk! — Zaj.) a modern kor színvonalán álló magyar banktörvény (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon és balfelöl. — Mocsáry Dániel: Azt is meg kell csinálni! —Zaj.) és a szövetkezeti jog korszerű revíziója. (Horváth Zoltán: Miért nem léptetik életbe? — Rupert Rezső: Ki a vezérigazgatója az Okh.-nak, meg a többinek? — Peyer Károly: Az összeférhetlenségi törvényt csinálják meg! — Horváth Zoltán: Meg kell csinálni! — Propper Sándor: Készen van! Tessék életbeléptetni! — Zaj. — Elnök csenget.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni! (Rupert Rezső: Megreformáljuk a szövetkezeteket, hogy ott ne legyenek képviselők! — Egy hang jobbfelöl: Ott is zsidókat akar? — Rupert Rezső: Minden szövetkezetnél van egy kormánypárti képviselő! — Mocsáry Dániel: Például a Hangya élén, az Omtk. élén mindenki kormánypárti képviselő? — Fábián Béla: Tessék benyújtani a törvényjavaslatokat, meg fogja a képviselőház szavazni! — Zaj. — Elnök csenget.) Antal István: Lehetetlenségnek tartom, hogy olyan részvényjogunk legyen, amely a külföldi részvényjogokkal egybevetve nélkülözi még az elemi biztosítékait is a részvénytársaságokba fektetett tőke jogvédelmének