Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-212

1Ö2 Âz országgyűlés képviselőházának 212, hány egyszerű reflexiót tegyek különösen az 1867 utáni korszak 70-es, 90-es esztendeinek gaz­dasági és hitelpolitikai jelentőségű kodifiká­ciójára, amely felfogásom szerint intő példája és prototípusa annak, (Rajniss Ferenc: Tönkre­tették a magyar népet!) hogy hogyan lehet más viszonyokról, a mieinkkel fejlettség dolgában össze nem hasonlítható viszonyokról egyszerűen lekopírózott gazdaságpolitikai és hitelpolitikai törvényhozással, amelyet jóhiszeműen rákény­szerí tettek egy sokkal fejletlenebb gazdasági és társadalmi struktúrára, olyan beláthatatlan károkat és veszedelmeket előidézni, amelyek­nek konzekvenciáit még ma is szenvedjük és szenvedi különösen az agrárnépesség. (Hor­váth Zoltán: Igaz!) T. Képviselőház! Az 1867 utáni törvényho­zók és kodifikátorok. akiknek nemes és tiszta intenciói előtt különben kegyelettel kell meg­hajolnia az utókornak, abban a téves hitben éltek, 'hogy, ha a nyugateurópai fejlettebb, na­gyobb stílű gazdasági és hiteljogi intézménye­ket egyszerűen ráhúzzák a jóval kezdetlegesebb és primitívebb magyar viszonyokra, akkor egyszersmind a nyugateurópai magasabb gaz­dasági és társadalmi fejlődés eredményeit is előidézzük ebben az országban. (Rupert Re­zső: Ügyis történt, jól számítottak!) (Az elnöki saséket Kornis Gyula foglalja el.) T. Képviselőház! A kiegyezést követő nagy nemzeti felbuzdulás optimista és lelkes han­gulatában ezek az akkori kodifikátorok a kül­földi, főleg a német merkantil, indusztriális, kapitalista gazdasági szerkezetre szabott jog­szabályok egyszerű lekopírozásával és a primi­tív őstermelés állapotát feltüntető miagyar tár­sadalmi és gazdasági viszonyokra alkalmazá­sával súlyos krízis elé állították az egész ma­gyar földmívesnépet, az egész magyar agrár­termelést, (Ügy van! jobb felöl.) aminek az lett az eredménye, hogy ez a földmívesnép, ez az agrártermelés egyenlőtlen fegyverekkel volt kénytelen egy olyan gazdasági harcot meg­vívni, amely gazdasági harc következménye számára az elbukás és elvérzés volt. (Ügy van! Ügy van! Taps a jobboldalon és a közé­pen.) Az ebből az időből származó kereske­delmi és váltótörvényeink, a polgári perrend­tartás egyes fejezetei, amint említettem, egy­szerű lemásolásai az ekkor hatályban levő (kül­földi, főleg német jogszabályoknak és az ak­kori törvényalkotók abban a téves hitben élve, hogy a jogegyenlőség helyes értelmezése azt jelenti, hogy ugyanolyan szigorú, ugyanolyan formalisztikus alakjogi szabályok gondos és pontos betartását lehet megkövetelni az egy­szerű földmívesembertől, mint a hivatásos ke­reskedőtől, ezzel a tendenciával fáz alaki jog­szabályok túltengését idézte elő az anyagi igazság rovására., (Ügy van! Ügy wan! jobb­felöl és a középen. — Vitéz Árpád: Kitűnő meg­látás! — Rupert Rezső: Ma sem akarják a vál­tójogot megváltoztatni, mert nem lehet a nem­zetközi összeköttetések .miatt! Már százszor megcsinálták volna, ha lehetne!) T. Képviselőház! Azok a jogszabályok, amelyek például a határidőben való kifogáso­lás nehéz és bonyolult procedúráját, a rendel­kezésre bocsátás, a könyvkivonati illetékesség egyszerű emberek számára érthetetlen jogsza­bályait — átmenet nélkül — tették kötelezővé földimívesnépünlkre is és kimondották, hogy alakszerűséghez kötött jogügyletnek számít az ülése 1937 május la-án, csütörkokön. a kereskedelmi ügylet is, amelyben csak az egyik fél kereskedő, a másik nem az, belátha­tatlan gazdasági, társadalmi és szociális kö­vetkezményeket idéztek fel. (Ügy van! jobb­felől. — Fábián Béla: Megváltoztatni. — Fel­kiáltások jobbfelöl: Ezt akarjuk!) Felfogásom Szerint még a szenvedő váltó­képesség kétes értékű adományának megadása is súlyos krízist idézett elő. Vegyük hozzá ehhez büntetőjogszabályaink hiányosságát, (Zaj a jobboldalon és a baloldalon.) vegyük hozzá azt, hogy büntetőtörvényünk egyáltalán nem definiálta az uzsora mibenlétét és a reáluzsorát mint önálló deliktumot eredetileg nem is ismerte, (Ügy van! jobbfelöl ) mert az volt a hivatalos liberális jogi felfogás, hogy usura definiri non potest, amivel "szemben ál­lott Károlyi Sándor és Darányi Ignác hatal­mas gondolata, hogy usuram definire oportet. És ha ez a két nagy agrárvezér és szociál­politikus, akiknek munkájához még Grünwald Bélának csodálatos irodalmi munkássága pá­rosul, nem lépett volna fel a magyar életben és a maga nagyszabású propagandájával, maradandó szociális alkotásaival nem kiált, nem parancsol megálljt a liberális törvényho­zásnak (Rupert Rezső: Megcsinálták!) a föld­mívesnép érdekeire káros és veszélyt hozó tendenciájával szemben, akkor még a mainál is sokkal súlyosabb helyzet állott volna elő az agrárnépesség szociális viszonyai tekinte­tében. (Horváth Zoltán: Ki mulasztott? Miért nem csinálják meg? — Fábián Béla: Ki mu­lasztotta el? — Horváth Zoltán: Ki van a kormányon? — Fábián Béla: Piszok van a szobában és nem takarítják ki a piszkot! — Zaj. — Elnök csenget.) Sajnos, nagyon kevés időm van hátra, bár az elmondottakat is csak azért említettem meg, hogy indokát szolgáltassam három olyan kodifikációs munkálatnak, amelynek az is­mertetett tanulságok alapján való megalko­tása a mai gazdasági, szociális és politikai helyzetben nélkülözhetetlen. Ez a három tör­vényalkotás: a részvény jog reformja, (Élénk helyeslés és taps. — Felkiáltások a baloldalon: Meg kell csinálni! — Horváth Zoltán: Gye­rünk! — Zaj.) a modern kor színvonalán álló magyar banktörvény (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon és balfelöl. — Mocsáry Dániel: Azt is meg kell csinálni! —Zaj.) és a szövet­kezeti jog korszerű revíziója. (Horváth Zol­tán: Miért nem léptetik életbe? — Rupert Rezső: Ki a vezérigazgatója az Okh.-nak, meg a többinek? — Peyer Károly: Az összeférhet­lenségi törvényt csinálják meg! — Horváth Zoltán: Meg kell csinálni! — Propper Sándor: Készen van! Tessék életbeléptetni! — Zaj. — Elnök csenget.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, mél­tóztassanak csendben maradni! (Rupert Rezső: Megreformáljuk a szövetkezeteket, hogy ott ne legyenek képviselők! — Egy hang jobb­felöl: Ott is zsidókat akar? — Rupert Rezső: Minden szövetkezetnél van egy kormánypárti képviselő! — Mocsáry Dániel: Például a Hangya élén, az Omtk. élén mindenki kor­mánypárti képviselő? — Fábián Béla: Tessék benyújtani a törvényjavaslatokat, meg fogja a képviselőház szavazni! — Zaj. — Elnök csenget.) Antal István: Lehetetlenségnek tartom, hogy olyan részvényjogunk legyen, amely a külföldi részvényjogokkal egybevetve nélkü­lözi még az elemi biztosítékait is a részvény­társaságokba fektetett tőke jogvédelmének

Next

/
Oldalképek
Tartalom