Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.
Ülésnapok - 1935-195
Az országgyűlés képviselőházának 19 5. ülése 1937 március ő-én, pénteken. 89 volt szó, nem ügyvédekről! — Meizler Károly: Nem jobb, ha megvan a kapcsolat? — Zaj.) Elnök: Kérem Meizler képviselő urat, méltóztassék csendben maradni! (Jurcsek Béla: Ügyvéddel sohse jó, ha a gazdának kapcsolata van! — Derültség,) Csendet kérek, képviselő urak! Megay Meissner Károly előadó: Amint már az alaptörvény megadja a lehetőséget, a mezőgazdasági bizottság munkájába intézményesen bekapcsolódhatnak mindazoknak az intézeteknek, illetőleg hivataloknak vezetői, amelyek a földmívelésügyi kormány, illetve a földmívelésügyi tárca alá tartoznak ós amelyeket mint ilyeneket, a földmívelésügyi miniszter kijelöl. Egy különbséget tesz a törvényjavaslat: külön említem neg a háziipari kerületi felügyelőség vezetőjét és azt mondja, hogy a háziipari kerületi felügyelőség vezetője a vármegyei mezőgazdasági bizottság tagjainak sorában helyet foglalhat. Szükség volt ezt külön megemlíteni azért, miért, sajnos, de az a helyzet, hogy a háziipari kerületi felügyelőség nem a földmívelésügyi minisztériumiba, hanem az iparügyi minisztérium alá tartozik. Hiszen nem tartozik ez a törvényjavaslat keretéhe, minthogy azonban ez a kérdés itt külön ki van véve, szükségesnek tartom (megemlíteni, hogy a magyar agrártársadalomnak tényleg az lenne a kívánsága, hogy a háziipari felügyelőség újra 'visszahelyeztessék a földmívelésügyi minisztérium felügyelete lalá, minthogy a háziipar szoros összefüggésben áll a mezőgazdasággal és tapasztalhatjuk és látjuk azt, hogv a háziipari felügyelőség, illetve maga a háziipar az iparügyi •minisztériumiban bizonyos tekintetben a mostohagyermek szerepét játssza, ami a tényekből végeredményben érthető és indokolható is. T. Ház! A törvény javaslatnak van egy újszerű intézkedése, amennyiben a vármegyéik első tisztviselőinek a mezőgazdasági kamaráknál rendes tagságot biztosít. Ez helyes és -indokolt is, minthogy a mezőgazdasági kamara intézményének keretében is szükségesnek látom és tartom a 'megyei kapcsolatokat, illetőleg magát a megyei életet ápolni és ezt a jó viszonyt fejleszteni. Indokoltnak tartanám és éppen ezért előadói indítványt is fogok tenni erre, hogy a mezőgazdasági kamaráknál rendes tagsági jog illesse meg a vármegyei gazdasági felügyelőség vezetőit is. A helyzet az, hogy végeredményben annak a vármegyéi gazdasági felügyelőségnek vezetője ismeri a vármegye gazdasági viszonyait, szükséges tehát, hogy a mezőgazdasági kamaráik közgyűlésén a tagok sorában helyet foglaljion, mert számtalan olyan kérdés van, amelyet ő tud^ legjobban megindokolni, vagy ő ismer legjobban. A gyakorlati élet is azt bizonyítja, hogy erre szükség van, mert Íbiszen a gazdasági felügyelőségek vezetőjét mint kültagot, legtöbbnyire úgyis megválasztják a kamarák. Indokolt és iszükségesi azonban, hoigy ezt az összműködést intézményesen biztosítsuk és törvény szerint tegyük lehetővé, hogy a vármegyei gazdasági felügyelőség vezetője a mezőgazdasági kamarai szervben mint rendes tag foglaljon helyet. A törvényjavaslat lehetővé teszi a kamaráknak azt is, hogy azok közül, akik a kamarai életben kiváló munkásságot fejtettek ki, illetőleg 1 a mezőgazdaságban kiváló eredményeket értek el akár érdekvédelmi, akár érdekképviseleti, vagy más munkával, egyeseket örökös tiszteletbeli tagjaikká választhassanak. Kamaránként 5 ilyen örökös tiszteletbeli tagot lehet választani. Ezek a tiszteletbeli tagok azonban a felsőbb szervezetbe, az érdekképviselet felső, tagozatálba, tehát az országos kamarába természetesen már nem. lennének megválaszthatok. T. Ház! A törvényjavaslat rendezi az országos kamara és a kerületi kamarák tisztviselőinek szolgálati és nyugdíj kérdését is, amennyiben ma az egyes kamarák között ez a kérdés nincsen rendezve és úgyszólván minden egyes kamarának külön szolgálati és nyugdíjszabályzata van. Minthogy ezek a tisztviselők végeredményben azonos réteget alkotnák, indokolt, hogy egységes nyugdíjat kapjanak és egységes szolgálati szabályzattal rendelkezzenek. Teljesen^ újszerű a törvényjavaslatnak az a rendelkezése, amely a kamarai illeték kérdését rendezi, amennyiben a törvényjavaslat 16. §-a a következőket mondja (olvassa): »Mezőgazdasági kamarai illetéket kell fizetni az adóköteles mezőgazdasági mellékipari üzemeik után is, feltéve, hogy leginkább saját nyerstermékeik feldolgozására és eladására szorítkoznak. Mezőgazdasági kamarai illetéket tartoznak fizetni a kamara területén székelő mezőgazdasági termelési, értékesítési és fogyasztási szövetkezeitek is.« A múltban az alaptörvény ezeket a mellékipari üzem ágakat mentesítette a kamarai illeték alól, miután azonban a mezőgazdasági kamarák működése ezekre is kiterjed, indokolt, hogy ezek is fizessenek kamarai illetéket. Természetesen ezek az üzemek ebben az esetben fel vannak mentve az alól, hogy ugyanakkor kereskedelem- ós iparkamarai illetéket fizessenek, mert ellenkező esetben nem lehetne megakadályozni a kétszeri adóztatástA felmerült vitás kérdésekiben pedig az iparügyi miniszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértőleg dönt. T. Ház! A törvényjavaslat további rendelkezése felemeli az Országos Mezőgazdasági Kamarába beküldendő tagok számát is. Az alaptörvény az Országos Mezőgazdasági Kamarába kúriánként 3 tag delegálását teszi lehetővé minden egyes kamara részéről, összesen tehát 15 tag beküldését. A törvényjavaslat ezt a, számot felemeli és kúriánként 4 tag delegálását teszi lehetővé, most tehát az egyes kamarák nem 15 tagot, hanem kúriánként 4-et, tehát a kúriák felemelt számának megfelelően 28 tagot fognak delegálni és így az Országos Mezőgazdasági Kamara közgyűlése, illetőleg tagjainak sora kibővül. Ez feltétlenül helyes és indokolt, mert az Országos Mezőgazdasági Kamarában kerülnek tárgyalás alá azok a kérdések, amelyek végeredményben a magyar mezőgazdaság egyetemét érintik és 'miután ez az Országos Mezőgazdasági Kamara a gazdatársadalom törvényes érdekképviseletének legmagasabb szervé és tagozata; indokolt és méltányos, hogy ennek munkájában a gazdatársadalomnak minél szélesebb és nagyobb rétege legyen képviselve, illetőleg minél nagyobb rétege fejthessen ki Ibenne munkát. T, Ház! Az Országos Mezőgazdasági Kamara hozzájárulását is új alapra helyezi a törvényjavaslat. Tudvalevő dolog 1 , hogy az Országos Mezőgazdasági Kamara kiadásait felerészben az állami hozzájárulásból, felerészben pedig a kamarákra kivetett illetékekből fedezi. A jelenleg érvényben lévő rendelkezések szerint a kamarák egyenlő arányban viselik az.
