Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-194

62 Az országgyűlés képviselőházának 194, Kö^érdekelleines és kiöagazdaságellenes gazdálkodás ez. Az országos közgazdasági politika szempontjaiból tűrhetetlen ez és ezért ismételten azt kénem a belügyminiszter úrtól e kérdés tárgyalásánál, hogy rövid idő alatt olyan rendszer megalkotás/át méltóztassék elősegíteni, amely mellett lehetővé válik az, hogy Budapest székes'főváros'nalk a miai közgazdasági viszonyok kíözött való ez az abuzuisa és amornáliája, lamely a beviteli vámok rendszerében nyilvánul meg, megszűnjék. (Helyeslés jobbfelől.) Megszűnjék pedig ©gyszersimindenkorra és kezdetét vehesse Budapesten egy olyan, az ország közgazdasági érdekeit szem; előtt tartó gazdálkodás, amely mellett Budapest közönsége átveheti azt a szerepet, amely az ország fővárosát (megilleti. Mert igenis, úgy az exportban, mint pedig általában a mezőgazdasági termények értékesítésében lényeges szerepet kell játszania Buda

: pest piacának és Budapest székesfővárosnak, amely a maga berendezéseivel, hűtőházaival stb. egy nagy gazdasági koncepció középpontjában kell, hogy álljon és akkor lehetővé lesz téve az, hogy /a kereskedelem az exportálandó árukat olyan minőségben és olyan kiegyenlített magasabhrendű minőségi nívón vihesse ki külföldre, amelyek mellett a magyar áruk értékesítése sokkal kedvezőbb viszonyok közt történhetik, mint ma. Ezen a téren is szerep vár Budapest székesfővárosra, szerep vár Budapest piacára és szerep vár a (helyesen felfogott autonómiára is, amely csak akkor tölti he igazán hivatását, ha nem görbe utakon jár, hanem az ország általános gazdasági és jóléti érdekeit tartja szem előtt és azofclba 'beleilleszkedik. Ezt kérem a belügyimíiiniszter úrtól. (Helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra fcövéfirozifc? Veres Zoltán jegyző: Farkas István! Farkas István: T. Képviselőház! Nagyon érdekes vita folyt itt e jelentés körül, amelyet ha valaki megszívlel, (meg kell állapítani, hogy úgy állították he a kérdést, mintha a főváros és a vidék érdeke között ellentót volna. (Rupert Rezső: Ez nem igaz!) Az agrárérdekeket szembeállították a városi érdekekkel és felhoztak olyan szempontokat, amelyeket én is helyesleik. Az előttem

1 szólott képviselőtársamnak nagyon helyes, okos fejtegetései voltak bizonyos irányban, így helyes az a megállapítása is, hogy töröljük el az összes vámokat, az öszszes kövezetvámokat, 'behozatali vámokat, vágódíjakat, istállódíjakat (Rupert Rezső: Es szállítsuk le a tarifákat!) és szállítsuk le a tarifákat, mert mindezek a fogyasztást drágítják, mindezeket a szegény emberekkel, a fogyasztókkal fizettetik

1 meg és kárt okoznak a termelőknek is. Nagyon helyesen mutatott rá a t. előadó úr arra, hogy a régi monarchiában, amikor egységes vámterület volt az egész monarchia, a vasúti kedvezményeknél milyen politikát folytattak, csak arra nem mutatott rá, hogy milyen politikát csinál e téren ma az állam. A háború előtti évtizedekben &z volt a helyzet, hogy Marosvásárhelyről kevesebb volt a vasúti szállítási díj Bécsibe, mint Budapestre. Ma még kirívóbb, még ellentétesebb ez a helyzet, mert ma a nagybirtokosok a ki szállítások, a gabonaszállítások, a marhaszállítások terén még messzebbmenő kedvezményeket kapnak, mint kaptak a háború előtti évtizedekben a monarchia területén belül, holott ma külföldre szállítanak, Németországba, Ausztriába, Olaszülése 1937 március 4-én, csütörtökön. országba, Svájcba és a többi államokba. Igen, szállítsuk le a vámokat, szüntessük meg az összes fogyasztási adókat, mert ezek mind igazságtalanok, mindezeket meg kell szüntetni és csak a termelő és a fogyasztóközönség érdekeit elégítsük ki. Nagyon helyes álláspont, bár csak látnánk, hogy akár a kormány, akár itt a Ház többsége erre az álláspontra helyezkedne! A helyes, igazságos adórendszer felé való elindulás az volna, ha az összes közvetett adókat kivétel nélkül mind megszüntetnék; de kérdem, mit csinálnának akkor az agráriusok kedvezményeivel, mert hiszen az agráriusok sok kedvezményét azokból a fogyasztási adókból fedezik, amelyek befolynak, de ezeket a kedvezményeket nem a kisgazdák, hanem a nagygazdák kapják, akik exportálnak. Nagyon fontos probléma ez és igen érdemes volna vele foglalkozni. Nincs fontosabb probléma, mint ez, mert igaza van a képviselő úrnak abban is, hogyha Budapesten magasabbak a keresetek és munkabérek, akkor nagyobb a fogyasztás. Megállapították már polgári közgazdászok is, hogyha Magyarország össznépessége kellőkép táplálkoznék, nem volna mezőgazdasági kivitelünk, mert minden termésünket itthon tudnánk elfogyasztani (Prooper Sándor: Nem volna mezőgazdasági krízis!) és nem volna mezőgazdasági krízis. De ma a helyzet az, hogy^ ötmillió ember a szükséges mértéken alul táplálkozik ebben az országban, tehát úgy, ahogyan nem volna szabad táplálkozni és hárommillió ember valóban éhezik. A helyzet az, hogy azért erőszakolja a kormány a mezőgazdasági kivitelt olyan nagy mértékben, mert termelésünket nem tudjuk itthon elhelyezni. Megállapították a budapesti statisztikai hivatalok, hogy miképpen csökkent a. kenyérfogyasztás, a húsfogyasztás és most megállapítják azt is, hogy a vidéken is, a mezőgazdasági területeken is mennyire csökken a kenyérfogyasztás. Igaza van az előadó úrnak, ez a legnagyobb probléma. (Prooper Sándor: Az évi fejadag 100 kilogramm!) Mi államban, társadalomban élünk, ahol az első követelmény annak megteremtése, hogy mindenkinek meg legyen a megélhetése, de nálunk egészen megfordított helyzet van. Kérdezem én, miért nem szüntetik mesr a nagybirtokok kedvezményeit? Meg kell szüntetni ezeket a kedvezményeket. Miért kell Budapest és a városok háztartását jórészt a közvetett adókból fenntartani? Miért nem lehet a fokozatos vagyonadót behozni a nagybirtokra^ a nagyiparra, a tőkésekre, a kapitalistákra éppúgy, mint ahogyan be lehetett hozni az alacsonyabb rétegeknél? Miért keU fenntartani az eddigi adórendszert? Miért tartjuk fenn azfr az adózási rendszert, hogy a földesúr adója még mindig a III. osztályban van, a kisparaszté pedig az I. osztályban? Miért kell fenntartani azt a rendszert, hogy a parasztbirtokos 1,20 pengős galapon adózzék, a nagvbirtokos pedig csak 60 filléres alapon, ugyanolyan jóminőségű föld után és miért ne lehetne a birtokot fokozatosabb földadóval megadóztatni a föld nagyságra szerint? Miért nem csinálják ezt az urak? Tessék hozzálátni s mi készségére! és örömmel hozzájárulunk, örömmel vesszük ezeket a javaslatokat, csak hozzák ide. Mi sürgettük évtizedeken át. mert ez volna az egyetlen helyes adópolitikai ^erdszer. amit me

0, lehetne es inalni. T. Képviselőház! Ezek mind nagyon fontos szempontok és ezekkel behatóan foglalkozni kellene, de alkalomszerűen idehozni úgy, hogy egy úr felszólal a Képviselőházban és elmondja