Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-208

Az országgyűlés képviselőházának 2( Fabinyi- Tihamér pénzügyminiszter: T. Képviselőház! A jégkárok természetéből folyik, hogy az egészen kicsi jégkárok alig becsülhetők meg és ímegbecsülósük viszonylag igen magas költségekkel jár, amelyek legtöbbször nagyobbak, mint maguk az ilyen minimális jégkárok. Ebből kifolyólag a biztosító vállalatoknak az 1937-es üzletévben, hogy a megelőző évek jégkárbiztosításainak kedvezőtlen alakulását némileg enyhítsék, vagy fel kellett volna emelniök a jégkárbiztosítási dijakat, vagy a minimális jégkárok megtérítése elől kellett elzárkózniok. Űgy a jégbiztosítási egyezményben tömörült vállalatok, mint a Gazdák Biztosító Szövetkezete ezt az utóbbi utat választották és a biztosítási díjak felemelése helyett azt mondották, hogy az 1937. évtől kezdve a 6%-on aluli jégkárokat nem térítik meg. Téves az a beálíítás, mintha az utóbbi években nyereséges lett volna a jégkárbiztosítás. Sajnos, a jégkárbiztosítási üzlet az utóbbi években veszteséggel zárult és ezért a felügyelő hatóság, amely megvizsgálta ezt a kérdést, nem kívánhatta a biztosító társaságoktól, hogy még fokozzák ezt a veszteségüket. A 6%-os úgynevezett franchise azt jelenti, hogy a 6%-on aluli jégkárt nem térítik meg, de a 6%-on felüli kárt teljes egészében megtérítik. (Egy hang a baloldalon: Azon alul meg sem lehet állapítani!) Ügy van, nem is lehet megállapítani. Természetesen kedvezőbb volna, ha a díjak olcsóbbak volnának, de a 6%-os franchise bevezetése éppen annak elkerülése végett történt, hogy a jégkárbiztosítási díjakat föl kelljen emelni. ^Megvizsgálván a dolgot, nyugodt lélekkel állíthatom: téves a képviselő úrnak az a beállítása, mintha egymillió pengő nyereséghez jutottak volna a biztosító vállalatok a franchise bevezetésével. Csak annyit tettek, hogy ama nagy veszteségeiknek a bekövetkezését, amelyeket éveken át szenvedtek, bizonyos keretben kiaárták a franchise bevezetésével. Egymillió pengős nyereség bezsebéléséről beszélni nem lehet. Igazán nem lehet azt mondani, hogy én a biztosító társaságokra áldozatot ne róttam volna a biztosítási ügy rendezése során, de ez ellen a feltevés ellen meg kell őket védenem. Ha megvizsgáljuk a legutóbbi öt esztendőt, azt látjuk, hogy a jégkárbiztosítási üzlet nem mutat kedvező alakulást Magyarországon és ha megnézzük, hogy mi ennek az oka, akkor azt találjuk, hogy a terményeknek csak nagyon kis része, csupán nem egészen 22%-a van jégkár ellen biztosítva. A másik ok pedig az időjárás alakulásával függ össze. A trianoni Magyarország — az utóbbi évek tapasztalatai szerint — ugyanis nem tekinthető a jégkárok szempontjából önmagát kiegyenlítő területnek. Ami a kérdés egyik részletét, a dohánytermésnek jégkár elleni biztosítását illeti,, május 1-én léptettem életbe azt a szabályzatot, amely a döhányjövedék kezelésében, tehát teljesen ingyen létesít erre a célra egy kiegyenlítő pénztárt, amiáltal a gazdaközönségnek régi kívánságát teljesítettem. (Űgy van! Űgy van! jobbfelől.) Nem léptem a kényszer álláspontjára, mert az érdekelt dohánytermelők 68— 70%-ra maga jelentkezett. Ez egy egyelőre öt évre tervezett alap; majd meglátjuk az eredményeket. Azt hiszem,! hogy az eredmények kedvezőek lesznek és nagyon szeretném, ha az érdekelt dohánytermelő gazdatársadalom a 68—70%-ban máris önként vállalt részesedését '. ülése 19B7. május 5-én, szerdán. 601 kényszer nélkül a 100% felé vinné; akkor legalább ezen a területen egy régi kívánságot hasznos módon tudnánk kielégíteni. Ez a való helyzet ebben a kérdésben. Kérem, hogy méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök: A képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. Csoór Lajos: T. Ház! Sajnálom, hogy ilyen rossz ügyet védelmez a pénzügyminiszter úr. Álláspontja az, hogy a biztosítóknak ezt a 6%-os franchise-t azért kellett bevezetniük, mert veszteséggel dolgoztak. Méltóztassék figyelembe venni a következő számokat. A nettó díjak összege például 1927-ben 5,200.000 pengő volt; ugyanakkor a károk az Összes kárfelvételi költséggel együtt 4,400.000 pengőt tettek ki. 1928-ban a nettó díjak 6,300.000 pengőt tettek ki, a kár pedig 4,200.000 pengő volt. És így tovább ki tudom mutatni számszerűleg... (Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter: Az utolsó öt évben hogy volt?) Mindjárt rá fogok térni erre is, mélyen t. pénzügyminiszter úr. 10 évi átlagban 800.000 pengő haszon volt évente. Ami pedig az utolsó öt évet illeti: 1932-ben a bevétel volt 3,100.000, a kár volt 3,900.000 pengő. Tényleg, ez az év veszteséges volt. 1933-ban már 2,700.000 volt a díjbevétel, a kár pedig csak 2,300.000 pengő. 1934-ben ugyancsak 400.000 pengő volt a különbség. Az utolsó 10 évben, mélyen t. pénzügyminiszter úr, összesen három esztendő volt veszteséges s az összes veszteség nem tett ki egymilliót, ezzel szemben a többi hét esztendőben 6 millió pengő nyereség mutatkozott, tehát a veszteség rekompenzálódott és így jön ki az említett összeg, az évi átlagnyereség. Maguk a biztosítók is elismerték ezt. Én ennek ellenére kénytelen vagyok fenntartani azt az álláspontomat, hogy ez a 15% nekik egy millió pengő tiszta hasznot jelent, amit nem lett volna szabad nekik engedni és nagyon kérem, hogy ezt a pénzügyminiszter úr vegye igénybe az ínséges vidékek megsegítése érdekében. Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat: méltóztatik-e a pénzügyminiszter úrnak az interpellációra adott válaszát elfogadni? (Igen!) A Ház a választ tudomásulvette. Dinnyés Lajos képviselő úrnak interpellációjának elmondására halasztást adtam. Következik Festetics Sándor gróf képviselő úr interpellációja az összkormányhoz. Méltóztassék azt a jegyző úrnak felolvasni. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa): »Interpelláció a magyar királyi kormányhoz a német nemzeti szocialista rendszer elleni rendszeres és indokolatlan izgatások tárgyában. 1. Észrevette-e a m. kir. kormány, hogy az utóbbi időkben egyes egyének és sajtóorgánumok milyen ellenséges és indokolatlan hangnemben és

: beállításban izgatják a közvéleményt a német nemzeti szocialista rendszer ellen? 2. Összeférhetőnek tartja-e a m. kir. kormány ezt a jelenséget azzal a baráti jóviszonynyal, amely a magyar és német nép között fennáll? 3. Milyen intézkedéseket fog^ a m. kir. kormány tenni, hogy ezek a jelenségek a jövőben megszűnjenek, vagy legalább is a minimumra korlátoztassanak?« Elnök: Gróf Festetics Sándor képviselő urat illeti a szó. Gr. Festetics Sándor: T. Ház! Amidőn ma bizonyos rendkívül sajnálatos és szomorú je-