Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.
Ülésnapok - 1935-208
562 Az országgyűlés képviselőházának 208. ülése 1937. május 5-én, szerdán. dekel s az én magyar nemzetemnek a sorsa és jövője; az az ember, akiről a diplomáciai találkozásoknál, 'konferenciáknál nemigen esik szó, pedig ő hordozza ennek a kornak a tragédiáját. Az érdekel engem, hogy milyen ez az ember és miért olyan, amilyen. Először is: ez az ember nem a háborúelőtti nyárspolgár. Ez egy kemény, küzdő, harcos, munkás, önérzetes, öntudatos valaki. Ez az ember látta a materiális erőkkel és a toka könyörtelen hatalmával szemben az egyes tehetetlenségét és szánalmas gyöngeségét — hiszen a háborúban sokszor egy kilogramm ekrazit többet jelentett, mint egy tömeg ember —• és éppen ezért ennek következtében — talán paradoxonnak látszik — heroikus gyávasággal lemond szabad, nemes egyéniségéről, elveti magától az ember legszentebb és legfenségesebb jogát, a szabadságot és odaáll egy vezér, egy diktátor mögé és nem bátor, magabízó egyéni kiállásban, hanem a tömegben és a tömeggel akar érvényesülni és akarja biztosítani életsorát. Mennyi kiábrándulás, mennyi csalódás és a tiszta gondolatoknak micsoda rettenetes devalvációja kellett ahhoz, hogy ez a büszke ember, ez az Übermensch felé törtető ember elérkezzék az egyéniségről való lemondásnak, a tömegben való felolvadásnak a keserű rezignációjához és nosztalgiájához. Ezzel az emberrel és azzal a szellemmel és szociális iránnyal, amelyik ezt az embert sodorja és fanatizálja, nekünk szembe kell néznünk. Először is tudnunk kell azt, hogy ezt az irányt nem lehet erőszakkal letörni és legyőzni. Ez — amint előttem szólott t. képviselőtársam nagyon helyesen mondotta — nem rendőri probléma, nem is kizárólag gyomorprobléma: ez lelki probléma, a lélekhez pedig szuronyokkal nem lehet elérni, az eszméket gépfegyverekkel nem lehet lekaszálni; az eszméket^ egyesegyedül csak eszmékkel lehet legyőzni, a hamis eszméket, a veszedelmes eszméket csak ia-az, becsületes és áldásos eszmékkel lehet legyőzni. A másik dolog pedig az, hogy nekünk tudnunk kell az irányt. A mi utunk határozottan és markánsan ki van rajzolva. Nem tartozunk a revolucióhoz, tehát a 'bolsevizmushoz. de nem tartozunk az ellenrevolueióhoz sem. Mi a keresztény gondolathoz tartozunk, (Ügy van! Ügy van! a balközépen.) mi a keresztényszociális gondolat irányában indulunk egy lofob világ kimunkálása és kiharcolása érdekében. (Helyeslés és" taps a balközépen.) Nekünk meg kell értenünk ezt a fanatikus embert, akinek kaotikus vágyai mélyén egy nagy igazság van: jog a jobb, az emberségesebb élethez. Nekünk ennek az embernek a lelkéből le kell vezetnünk a gyűlölet vadvizeit, nekünk ezt az embert a konfuzus, az exaltált vagy lelkiismeretlen néptribunok karmaiból ki kell mentenünk, nekünk az irreális célok helyett ez elé az ember elé reális, becsületes, komoly, tisztességes, józan és elérhető célokat kell kitűznünk és nekünk ezt az _ embert be kell állítanunk egy szociálisabb, jól rendezett, egyensúlyozott, igazságos társadalmi életbe, egy olyan társadalmi és nemzeti életbe, amelyben lehet élni és amelyben érdemes élni. (Ügy van! Ügy van! a balközépen.) Ez ön véd eleim is és ez magyar parancs is, mert csak úgy leszünk belsőleg tömörek, szilárdak, erősek, ellenállóképesek, ha ilyen szociálisan, igazságosan, egyensúlyozottan építjük ki a nemzeti társadalmat, és csak akkor tudunk majd megállni a világkataklizmák viharában is. Ez a megállapítás a súlyos feladatoknak hosszú sorát indítja el, amelyeknek élén áll -a esalád kérdése. A család legkisebb sejtje az emberiségnek, a.társadalomnak. Egy nemzet társadalmának is. Hindenburg annakidején, amikor a nagy débacle, az összeomlás volt és azt kérdezték tőle, van-e remény arra, hogy ebből valaha ki lehet emelkedni, azt mondotta: Ha meg tudjuk menteni a német családot a maga tisztaságában és ősérejébán, akkor igenis meg tudjuk menteni a nemzetet is. A család a magántulajdonnal együtt a mai társadalmi rendnek tartó oszlona, a kiegyensúlyozott kultúrákban az államnak és a nemzetnek fundamentuma, az emberi 'közösségnek legősibb sejtje és legősibb formája . és egysége. A családban van a megúiuló erő. Nemzetek eltűnhetnek, korok kihullhatnak éppen <a családok megfertőz %P miatt, de a regeneráló erő mindig a családból indul ki és amíg mi nem ébredünk rá arra, hogy a megújító erő a családokban van. addig ez >a nemzet tovább fog pusztulni és tovább fog romlani. A családi élet szilárdsága megrendült, a családi boldogság tüze és fénye kialvóban van, az élet forrása kiapadóban van; a házasságkötések csökkenése, a válások ijesztő növekedése, a gyermekszületések apadása mind a család válságának sötét képét vetítik elénk. Ha én azt látom, hogy 1900-ban még 41—42 gyermekszületés esett ezer lakosra és ma' már csak 18—19, akkor azt kell mondanom, hogy ezek a szörnyű számok a nemzet végelgyengülésének és érelmeszesedésének tünetei. A gyermek- a jövő. Ha nincs gyermek, nincs jövő. Minek akkor revízió, kinek akarjuk visszaszerezni ezt az országot? Miért építünk akkor gyönvörű iskolapalotákat, amikor ott úgyis az unalom meg a csend fog majd ásítozni nemsokára. Es akkor miért építünk templomokat 1 ? Ez egv rettenetes gazdasági nyavalya, mert a születések csökkenésével csökken *a fogyasztás, összezsugorodik a ifongaloim, kevesebb lesz 'a munkaalkalom éw a munkalehetőség, a születések csökkenésével fogy az emberanyag és ez válságos éppen a magyiarra. Tegnap Sulyok igen t. képviselőtársam megrendítő képet festett arról, hogyan történik &gy új honfoglalás a magyarok kárára. Az én vidékem közelében van Sárpilis községe. Ennek a határa 2070 és egynéhány katasztrális hold. 1860-ban hat holdat bírtak ott nem magyarok és most, 1936-han 514 holdat bírnak nem magyarok. Igaza van Sulyok képviselő úrnak, hogy Odo'aker zsoldosai így álltak a római impérium limesein, mint ahogy ezek ott állnak a magyar íközség határán, hogy megadják a kegyelemdöfést az egykés magyarságnak. Egv óriási baj, egy etikai haj ez. Ebbe bele kell nyúlnia erősen, határozottan és komolyan a társadalomnak is. az egyháziaknak is, de az államnak is. Tessék törvényhozásilag intézményesen biztosítani a sokgyermekes ^szülők előnyét az adózásnál, a közkedvezményeknél, a neveltetésnél és a-v elhelyezkedésnél egyaránt. (Helyeslés és taps a középen.) Tessék messzenéző, széles szemhatárú, bátor szociálpolitikát megindítani. Tessék olyan szerves és egészséges birtokpolitikát elindítani, amely majd az egészséges fejlődés menete folvaman mindig több és több embert juttat gazdaságilag abba
