Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.
Ülésnapok - 1935-208
Az országgyűlés képviselőházának 208. ülése 1937. május 5-én, szerdán. 563 a helyzetbe, hogy családot tudjon alapítani és fenntartani. (Helyeslés és taps a középen.) Év tessék foglalkozni az örökösödési törvény revíziójával és az agglegónyadóval. (Helyeslés a középen, •— Friedrich István: Nem hagyják élni azt a pár agglegényt! — Derültség.) _ A második probléma a falu problémája. A falu a magyar kenyér kádere, erőforrása a magyar őserőnek és életerőnek. Az a sokszázezer porta megannyi erőforrás, onnan csurrannak ki az erőpatakok és ömlenek össze egy hatalmas erőfolyammá, amely hordozza a magyar életet, a magyar sorsot és a magyar jövendőt. A falukutatás, a falu. szociográfiája, a falu problémája ma nagyon r divatos lett. Az irodalomban is egy egészen új irányregény hódít, amelynek gondolatai lobos-ó lánggal égnek, de amelynek tükrében elferdül néha a falunak képe, mert a falukutatást egy kirándulással elintézni nem lehet. (Ügy van! Ügy van! — Tavs a jobboldalon. — Rassay Károly: j Azért jó, ha írnak róla!) Ott kell élni. benne kell élni és akkor beledöbben az ember lelkébe a falu igazi lelke, a maga igazi és a maga komor vonásaiban is. A falu nem fürdik a béke, a megelégedettség, a derű és a boldogság napfényében. Sötét árnyak esnek rá. A falu lelke válságban van. A világháború, azután a forradalom, az infláció, a konjunktúra, a dekonjunktúra, az egymásután következő attakok megrendítették a falu lelkét. A bizalom és a biztonsáa; érzpse valahogyan megrendült. A falu vallásossága már nem olyan tiszta, nemes, ártatlan, .egyszerű és megható, J mint valamikor volt. Jobban rámerevedett az elzárkózottság, a gyanakvás, a bizalmatlanság- ! De ezeknél a deformációknál, mérhetetlenül nagvobbak azok a hibák, bűnök, mulasztások, amelyeket elkövettek a falu ellen, hogy a^ szociális érdeklődés és a szociális gondoskodás és a szociális politika előtt a falu úsrv nagyjában, terra ineognita volt és azért áll előttünk ma a magyar paraszt mint egy nagy misztérium, mint egy sötét titok. Itt van mindjárt a-föld, a falu életének alapia. A falu és a föld egy édestestvéri közösség. Nem egy materiális valami, nem egy árucikk, nem adás-vételnek nyers objektuma. Egy darab élet a föld; hordoz lelket, szellemet, tradíciót. (Ügy van! balfelől.) A magyar ember veirítékes munkájának, töprengéseinPk akgódá c ainak. vérebül!áfának hűséges os^tálvosa. Az állhatatlan tőkével szemben a szilárdság, a hűség, az állhatatosság és a megbízhatóság, a magyar léleknek formálója. Hát törtéit szélesvonalú intézkedés aziránt, horrv mentől több embert kapcsoljanak össze a földdel, hogy ezt az összeköttetést a földdel kiméivítsék és kiszélesítsék 1 En nem vagyok földosztó olyan , értelemben, hogy ez mechanikusan történjék, hogv értékes gazdasági egységeket széttördeljenek. En ep-v organikus földbirtokpolitkának vagyok a híve és amikor látom, hogy a magyar gazdatársadalom 75 % -a bírja a map-var föld 10 százalékát és 690 pedig a masrvar földnek n-vm'dnem 30%-át. akko^ mesy kell állapítanom, hogv itt organikus szerkezeti h ; ha van! Alul gyönge az építmény és óriási teher, óriási <«űlv nfthe/oHHk rá, a. tető. amely alatt össze kell omolnia. (Üay van! a középen.) Annak a telepítési noliiíkának tehát, amely, hála Istounek m^snmdult- nagv iramban kell továbbmennie, hoerv megkösse a magvar életet és a lelkeket n földhöz, mert az, aki gyökeret .vert a földben, KÉPVISELŐHÁZ:! NAPLÓ. XII. megbízható ember, azt a forradalmak vihara, de még a szélsőségek vihara sem fogja elsodorni soha. Itt van azután — hogy csak éppen érintsem ezeket a kérdéseket — a mezőgazdasági kultúra kérdése. Hogy mi nem tudunk ebből az áldott magyar földből annyit kikényszeríteni, mint az a német vagy dán abból a keshedt földjéből, ennek az az oka, hogy itt hiányzik valami a mezőgazdasági kultúrából. De nem csoda, amikor itt 150.000 emberre esik egy gazdasági intézet, míg Svájcban 30 esik 150.000 emberre és még Csehszlovákiában is 5 esik. Négy és fél millió a mezőgazdasággal foglalkozók száma és a mezőgazdasági intézetekben 1100 egynéhányan nyernek kiképzést. Ez az egyik. A másik pedig az invesztíció, a termelőképesség emelése^ amihez beruházás kell, amihez hitel kell. Azért kellene végre a gazdaadósság kérdését gyökeresen és végérvényesen elintézni, hogy az egészséges-hitel megindulhasson. Itt van továbbá a falunak — hogy úgy mondjam — higiéniája, szörnyű lakásviszonvai. a ruházkodás, az étkezés, a táplálkozás, a betegségek. Míg Dániában 10.000 lakosra 9 halálozás esik tüdővész következtében és Németországban 15, addig nálunk 31. Tífuszban — ami énpen a megfertőzött kutak következménye — Magyarországon 18-szor annyian halnak meg, mint Dániában és ö-szor annyian, mint Németországban. Itt van a csecsemőhalandóság. Nem csoda, hogy minden harmadik vagy negyedik csecsemő meghalj nálunk, amikor 2800 községben nincs semmiféle közegészségügyi intézmény, amikor az 5583 bába között voltaképpen csak 8fí3 van olyan, akinek működébe teljéin kiállja a kritikát, és amikor 200.000 születésből 146.000 úgy íolyik le, hogy a szülőnők sem a szülés alatt, sem a gyermekágyban orvost nem látnak. Szörnyű állapotok ezek. Es ott van a falu szegénysége, a mezőgazdasági munkások, nroletárok, az a kétmillió ember minden aergkori és beteeiségi (biztosítás nélkül. Hagy-Kováes. ez a kiváló gazda, a ciszteTCitarend jószágiarazpiatÓTa, kiszámította, hngy e-nuek » biztosítási kérdésnek meeroldása 50 fillért jelentene holdankint. Miért ne lelhetne ezt megvalósítani, hosry ne learven annak a .munkásnak a sorsa teljesen kilátástalan és kétségbeejtő 1 Foglalkozhatnék a. munkáskérdéssel is és •ennek kapcsán az igazságos bér kérdésével, a (becsületes munkaidő-politikával a munkaszabadság biztosításával de egészen különösen rá kellene itt mutatnom arra, hogy nem a szociális akarat a legesle^fontosabb, nem is a gazdasásri lehetőség a, leo'es'legfontosahb, am>°'lynpk S7él«-n határáig el kell menni ebben a kérdé«j ben hanem a szociális «7.<Hlpm- a "zociális é rzés és a szociális gondolkodás, (^aps ff bal közéven) Zuerst, Manner und dann Proe' T, a;mint> . először emberek kellenek, akiknek lelkéhpn é"az pmberbaráti szeretet és a szociális é 1 *^ é" ezek termé c z< :i tszerűles' meg fogják találni maid az utat és m-^dot, hozván lehet, az plps^tt, s'wény. nyomorult embert, a magyar te^tvérekpt segíteni. Itt van azután az ifjúság kérdése, amely nemcsak szociális, hanem nemzeti kérdés is. Amint a természetből nem lehet kikapcsolni a tavasz íriss, üde erőit, éppen úgy nem lehet egy nemzet életéből kikapcsolni azt a friss ' erőt, amelyet az ifjúság reprezentál. Az ifjú80
