Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.
Ülésnapok - 1935-205
424 Az országgyűlés képviselőházának í helyezné. Természetesen ez nem jelenti részemről az alkotmányjogi problémák lekicsinylését, csupán arra kívántam rámutatni, hogy a miniszterelnök úr vezetése alatt álló kormányzat milyen helyesen, reálisan, tárgyilagosan és pártatlanul áll a helyzet magaslatán. Gazdasági téren a kormányzat többek közt az én kerületemet érintően a közelmúltban is egy nagy problémának megoldását célzó rendelettel jött: az OFB-földek árának és e földek fizetési feltételeinek megkönnyítése tárgyában. Őszinte hálával kell üdvözölnünk ezt az intézkedést. Ezzel összefüggésben még csak azzal a kéréssel fordulok tiszteletteljesen a magas kormány felé, hogy az olyan vásárlásokat is karolja fel és támassza alá, amelyek ugyanolyan célt szolgáltak, mint az OFB-földek, amelyek ugyanazt a réteget érintették, csak éppen formai szempontból esnek más elbírálás alá. Azokat a földeket értem, amelyek elővásárlások kapcsán állami segítséggel, mondjuk, az Országos Földhitelintézet, vagy az Altruista Bank segítségével vásároltattak meg. Ezeknél ugyanis a hosszú lejárat momentán még nincsen biztosítva. Itt, a legjobb esetben, tízéves fizetési halasztásról tudok, pedig szerintem az lenne a méltányos, hogy mivel ezeik is ugyanolyan viszonyok közt, ugyanabban az időpontban jutottak a földhöz, bizonyosfokú kedvezményben részesüljenek az igazságosság és a nemzet érdeke szempontjából is. Bátorkodom rámutatni az igen t. kormánynak egy másik ígéretére, amely szerint a mezőgazdasági munkásság öregségi biztosítását tető alá fogja hozni. Az idő rövidsége miatt a t. Ház szíves engedelmével mindinkább sürgönystílusban fogok beszélni és így csupán azt említem meg, hogy ez körülbelül 3 millió magyar embert érintene s hogy ennek fontossága és haszna, valamint jótékony hatása igen nagy lenne. A falusi napszámkérdést érintették máris sokan e költségvetési vita folyamán. A helyzet ma itt az, hogy ez a kérdés a járási mezőgazdasági árm egállapító ibizottságotk útján megfelelően szabályozva van s ha esetleg valahol mégis visszásságok állanak vagy álltak elő, ez talán csak annak tudható be, hogy az érdekeltek sokszor nem hírnak kellő tájékozottsággal. Ebben a tekintetben azt kérném a földmívelésügyi miniszter úrtól, hogy méltóztassék talán a jövőben lehetővé tenni, hogy a járási gazdasági felügyelőségek útján ezek a kérdések szorosabb, vagy hatékonyabb ellenőrzés alá vétessenek. Nasyon fontos kérdés nemcsak kerületem szempontjából, amely csupán kisközségekből áll,- hanem az egész ország szempontjából is, a népegészségügynek, a falu egészségügyének a kérdése. Ebben a tekintetben szintén haladást tapasztalhatunk. Arra kérjük a magyar királyi kormányt, hogy a magyar nép, a falu egészségügyének terén megkezdett eddigi akcióit ne lanyhítsa, hanem inkább fokozza, amint ezt a költségvetés hűen mutatja is. Nagyon fontos a falusi embernél a tüdőbaj leküzdése. Ebben a tekintetben már történtek (bizonyos lépések, 'bizonyos kísérletek is folynak egy új akció, egy új lehetőség kihasználására, az úgynevezett könnyű, falusi prevenció és helybeli kezelés lehetősége terén, amelynél a költségek körülbelül egynegyedére csökkentek a kérdés' gyakorlati keresztülvitelénél Előnye ennek továbbá az, hogy könnyebbem létesíthető intézmény útján valósítható meg. 05. ülése 1937 április 30-án, péntekén. Igjr tehát a helyes eljárás az volna, hogy ha előáll a lehetősége annak, hogy újabb tüdőbeteggondoizókat, újabb tüdőbetegüdülőket, szanatóriumókat létesítsünk, akkor a vidék egészségügyének természetes figyelembevétele mellett, ezeket lehetőleg decentralizálva, a Szegeden, Újpesten és Felsőszabolcsban máris folytatott kísérletek tapasztalatai alapján létesítsük, nem pedig nagy mammut-szanatóriumokat építsünk, amelyeknek fenntartási költsége is sokkal nagyobb. Igaz, hogy a város szempontjából nagyobb jelentőségűek ezeknek és az is igaz, hogy a falu lakossága nagyrészt egészségesebb, tekintettel arra, hogy állandóan szabad levegőn él. Az említett kísérletek Szegeden, Újpesten és Fielsőszabolcsban indultak meg ; igen nagy jövőt ígérnek és megvan a remény arra, hogy sokkal kevesebb költséggel több magyar embert menthetünk aneg ettől a gyilkos kórtól. Fontos és Összefügg a tüdőbajjal a falusi embernél a táplálkozás kérdése is. E téren az idő rövidsége miatt csak a cukorkérdésre kívánok még rámutatni, amelyet előttem szólott Teleki Mihály igróf képviselőtársam már részletesebben is kifejtett, alátámasztva ezt statisztikai adatokkal. Az én hozzáfűzni valóm az ő javaslataihoz csupán az, hogy igenis nagyon kívánatos volna a falu egészségügyi, a falusi gyermekek fejlődése, csontképződése, egészsége szempontjából a cukor árának a mérséklését lehetővé tenni és minél előbb megvalósítani. Ezt a célt természetesen lehetőleg a cukorrépatermő területek csökkentése nélkül kellene elérnünk, mert hiszen úgy szociális, mint közgazdasági szempontból erre, mint a legintenzívebb és legtöbb munkást foglalkoztató mezőgazdasági ágra, nagy súlyt kell helyezni. A cukorral összefüggésben meg kívánok emlékezni arról is, hogy a cukorfogyasztást emelni lehetne azoknál az állami intézményeknél, így a katonaságnál is, amelynél az emberek erős fizikai teljesítményre vannak hivatva. A cukor szénhidrát tartalmánál fogva a szív munkáját elősegíti és így még a hadsereg harckészségét is emelheti. Csak egészen röviden kívánok még rámutatni a falusi iskolák kérdésére. Ezzel kapcsolatban örömmel üdvözlöm a m. kir. kormányzatnak azt a ténykedését, hogy a múlttal szemben nagyobb tételt állított ibe a költségvetésbe. Csupán arra akarom kérni a m. kir. kormányt, hogy ne csak új iskolák létesítését szorgalmazza, hanem a meglévő és javításra szoruló iskolákról se feledkezzék meg, mint ahogy meggyőződésem az, hogy nem is fog erről megfeledkezni. A vidéki tanítósággal kapcsolatban rá kívánok mutatni arra, hogy azokban a községi iskolákban, ahol csalt egy tanerő van alkalmazva és a gyermekek száma 50—60—70, az új tanterv igen nagy teljesítményt kíván meg a tanítótól, aki néha éjjel is kénytelen dolgozni, hogy eleget tegyen előírásos kötelezettségeinek. Az adóreform tekintetében csupán arra vagyok bátor rámutatni, hogy azt a m. kir. pénzügyi kormányzat a szükséghez képest hol gyorsabb, hol lassabb tempóban fokozatosan hajtja végre, mert a kormányzatnak, mint felelős tényezőnek semmit sem szabad kockáztatnia. En ezzel tudom indokolni azt, hogy talán sokszor lassúbb a tempó, mint ahogyan azt szeretnők; de reméljük, hogy ez a kérdés is minél előbb közmegelégedésre el lesz intézve.
