Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.
Ülésnapok - 1935-205
422 Áz országgyűlés képviselőházának i nak. — Dinnyés Lajos: Protekciósok kapnak gyógyszertárt!) T. Képviselőház! Ezekkel a kérdésekkel tovább intenzívebben foglalkozna nem kívánok, mert a belügyi tárcánál szükség esetén módomban lesz ebben az irányban felszólalni. Most az alkotmányjogi javaslatokra térek át. A titkos választójog megvalósítása nyilvánvalólag szükségessé teszi a hatalmi egyensúly /helyreállítása, vagy megállapítása céljából, hogy a felsőház jogköre s a kormányzói hatáskör is újból szabályoztassék. A kormányzó jogkörének megállapításánál helyes elvnek tartom, hogy a kormányzót illesse meg az a jogkör, amely a meg nem koronázott királyt megilleti. Egyenlő rangú tényezője legyen a törvényhozásnak abban az értelemben, hogy a meghozott országos határozatokat a kormányzó hagyja jóvá. Ezt a jóváhagyást szentesítésnek nem nevezhetjük, mert szentesíteni joga csak a koronás királynak lehet. A titkos választójogtól sokan félnek abban a bitben, hogy a magyar nép nem lesz eléggé józan, hogy ezzel a jogával okosan, a nemzet javára tudjon élni. E jóhiszemű aggodalmakkal szemben legyen szabad utalnom arra, hogy a magyar nemzet, ez a magyar nép X920-ban már a titkos választói jog élvezetében volt és 1920-ban bebizonyította, hogy semmiféle szélsőségekbe nem kapható. Az akkor megválasztott nemzetgyűlés pártjai kvázi előre mutatják azt, hogy a titkos választójog alapján a jövőben milyen pártok fognak talajra találni az orságban. Két nagy pártja volt a nemzetgyűlésinek. p ' Az egyik a kereszténypárt, a másik a kisgazdapárt. Előre látható, -hogy ismét így fog tagozódni a titkos választójog alapján összeülő új parlament: egy kereszténypártból és egy szintén keresztény alapon álló kisgazdapártból. (Esztergályos János: Es más párt nem lesz?) Lesznek kisebb pártok is, azonban az előbbiek lesznek azok a pártok, amelyek a múlt tanulságai szerint a többséget fogják alkotni. Ezen a próbán a nemzet egyszer már keresztülment, dokumentálta, hogy semmiféle szélsőségre nem hajlandó és nem kapható, így nyugodt lélekkel megadható ismét a titkos választójog annak a népnek, amely annak birtokában éppen Friedrich István rendelete alapján jutott 1920-ban és tanúbizonyságot tett arról, hogy a magyar nép ezzel a jogával jól tud a nemzet és a haza javára élni. T. Ház! A totalitás! elméletének hívei talán azért hívei ennek az elméletnek, mert az a reményük, hogy ennek érvényre juttatása által a titkos választójogot, amelytől félnek, amely miatt féltik az országot és talán pártérdekből, pártszempontból is félnek, talán ezzel meg tudják hiúsítani és azt remélik, hogy egy diktatúrás intézménnyel megszabadulnak attól, hogy a nép mondjon ítéletet a kormány és a kormányzópárt gesztiója felett. A magyar nép ezer esztendőn keresztül küzdött a szabadságért. Ha kimegyünk a parlament elé, ott látjuk a Rákóczi-szobrot és annak oldalán olvassuk: Cum Deo pro libertate. Azzal szemben van a Kossuth-szobor. Mindkét szobor arra emlékezteti a ma élő generációt, hogy r ez a nemzet ezer esztendőn keresztül vérét bullatta a szabadságért. A szabadság volt az egyetlen, amiért ezer esztendőn keresztül hajlandó volt életét ífeláldozni. Ez az ország és ennek magyar népe ezt a szabadságát meg fogja tudni vé05. ütése í9Éf április 30-án, pénteken. deni iminden újabb támadással szemben. Reméljük, hogy erre nem kerül sor; az utóbbi idők jelenségei azonban mégis nagy aggodalmat ébresztenek a mi pártunkban is és azokban is, akik a magyar szabadságért, a magyar alkotmányért még lelkesedni tudnak. . En remélem, hogy a miniszterelnök úr határozott kijelentései egyben azt is jelentik, hogy a háta mögött ülő kormányzópárt is ugyanarra a véleményre fog jutni, mert ha még ebben a pártban egyelőre a világnézeti harcok vagy differenciák elintézése folyamatban van is 1 , végeredményben hisszük és reméljük, hogy a miniszterelnök úr álláspontja fog győzni és akkor a titkos választójog alapján a jövőben olyan parlament fog itt együtt ülni, amely a nép igazi érdekeit fogja képviselni. - i T. Képviselőház! A költségvetést nem fogadom el. {Helyeslés, éljenzés és taps balfelől és a balközépen.) Elnök: Szólásra következik vitéz Szalay László képviselő. vitéz Szalay László: T. Képviselőház! Igen t. képviselőtársam beszédét azzal fejezte be, hogy itt a többségi pártban egy harc folyik, amely még nem zajlott le, amely még folyamatban van. Ezt az állítást pártom és a magam nevében vissza kell utasítanom*, (Tauffer Gábor: Nabát! — Priedrich István: Nahát!) mint teljesen alaptalan, fantáziaszerű megnyilvánulást, (Tauffep Gábor: Le kell tenni a fegyvert!) amely lehetséges, hogy a barátságos idők ellenére is talán vágyként él a túloldal egyes tagjaiban. (Friedrich István: Ügyis már túludvariasak vagyunk! Nagyon meghíznak!) Méltóztassanak megengedni, hogy ez után a reflexió után csak egészen röviden válaszoljak ínég előttem szólott igen t. képviselőtársam néhány megállapítására, illetőleg véleményére. A mezőgazdasági oktatás hiányait ecsetelte a képviselő úr és közben nem látta és nem állapította meg azt, hogy igenis, éppen Darányi jelenlegi miniszterelnök úr és földmívelésügyi miniszter úr idejében ezen r a téren a multakhoz képest csonkaságunk és nehéz pénzügyi viszonyaink között igenis nagy haladást tapasztalhatunk. (Tauffeit Gábor: En a régi mulasztásokról beszéltem!) Ezek után az ország gazdasági, mezőgazdasági boldogulását úgy festette a képviselő úr, mintha azt a kertgazdálkodás általánossá tétele nagymértékben előrelendítené. Ez a megállapítás így önmagában véve nagyon helyes, mert hiszen a kertgazdaság a legintenzívebb mezőgazdasági művelési ágak egyike,, azonban éppen országunk csonkaságánál fogva ez mindenütt általánosan nem vihető keresztül, mert hiszen — amint méltóztatnak tudni — legvitálisabb földrajzi, valamint közlekedési szempontokból természetes piacaink, éppen a trianoni csonkítás és a trianoni helyzet következtében szinte lehetetlenné teszik, hogy az ország gazdasági érvényesülése gátak nélkül, egészséges mederben, szabadon fejlődhessék. (Hertelemdy Miklós: Mindig a piaci kérdéssel ; függ össze.) A másik szempont pedig, amelyet hangsúlyozni is méltóztatott, az, hogy a kertgazdálkodáshoz tőke szükséges, mi pedig jelenleg bizony tőkeszegény ország vagyunk, úgyhogy ezen a téren túlrózsás helyzet nem várható. Méltóztatott olyan kijelentést is tenni, hogy a kormányzat azért folytat szociális poI litikát, mert a titkos választójog előtt állunk.