Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.
Ülésnapok - 1935-205
Az országgyűlés képviselőházának 205. fellendülést elsősorban is egyelőre a nagyipar élvezi. A magyar mezőgazdaság talán az állatárak emelkedése terén bizonyos előnyöket könyvelhet a maga javára, de hiába emelkedtek a gabonaárak, a magyar mezőgazdaság ezt az áremelkedést csak igen kis mértékben élvezi, mivel adósság, kamattartozásai fejében aratáskor, csépléskor gabonakészletének nagy részét kénytelen volt eladni és így a gabona áremelkedése csak a mezőgazdaság kezében maradt kis kvantumoknál volt érezhető. A gazdasági viszonyok javulása azonban feltétlenül a mezőgazdaságnál is érezhető. Érezhető legfőképpen azért, mivel a múlt évben átlagosan középszerű termés volt, de érezhető ez a gazdasági javulás a mezőgazdaság terén elsősorban azért, mert a takarmány termés terén egyenesen bőségnek örvendezhettünk. Nálunk a termés eredményétől függ a lakosság vásárlóképessége és ennek következtében a termelésben a foglalkozási ágak között feltétlenül a mezőgazdaságnak kell az elsőnek, a primus inter pares-nek lennie. örömmel láttam, hogy a költségvetés általános indokolásában ezt az elvet a pénzügyminiszter úr is osztotta, midőn megemlítette azt, hogy a mezőgazdaság helyzetének ilyetén javulása mindenesetre egyik legfőbb tényezője volt annak, hogy az 1936. évben az ipar és a kereskedelem .helyezte is általában javulást mutat. Javuló gazdasági viszonyok, javuló államháztartási helyzet mellett a legfontosabb cél kell, (hogy legyen a kisemberek helyzetének megjavítása, a kisemberek gazdasági megerősítése és mivel én úgy látom, hogy a költségvetés igyekszik ezt megvalósítani, a költségvetést általánosságban nyugodt lelkiismerettel elfogadhatóim. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a költségvetéssel szemben tárgyilagos kritikát ne gyakoroljak és nem zárja fci azt, hogy a költségvetéssel szemben olyan kívánalmakkal ne lépjek fel, amelyek megvalósíthatók vagy ha talán ebben a költségvetésben momentán nem is valósíthatók meg, remélem, hogy azoknak megvalósítását a kormány célul tűzi ki majd maga elé a jövőben. A gazdasági iválság 'bekövetkeztekor a kormány a gabonaárak alátámasztására bolettát létesített. Most azonban, mivelhogy a gabonaárak a világpiacon emelkedtek, remélhetőleg nem lesz olyan nagyobb összegre szükség a gabona alátámasztására, ezért fel kívánom hívni a kormán figyelmét egy olyan produktumra, amely igenis, a mai viszonyok között elsősorban is szociális szempontokból alátámasztásra szorul és ez a tej. Amíg búzatermésünknek körülbelül 53%-a származik a 100 holdon aluli birtokosoktól, addig a tej a kisgazdaság tipikus produktuma. De összehasonlítva a két kérdést, meg kell állapítani azt is, hogy eladásra sokkal inkább a nagyobb birtokok kínálnak búzát, mint a kisgazdaságok és a kisgazdaságok a saját búzatermésüket felélik, saját fenntartásukra, saját életükre, ezzel szemben megállapítható az, hogy a tejtermelésnek 84%-a a kisgazdaságoktól származik és megállapítható az is, hogy ahol a tejtermelés fellendült, ott az általános jólét emelkedett és emellett az adók a jólét emelkedése következtében jobban folytak be. Ha tehát azt látjuk, hogy a tejnek ilyen rendkívüli jelentősége van, minden módot meg kell találni a tejár alátámasztására, azt legalább is ülése 1937 április 30-án, pénteken. 403 a mai árszinten kell biztosítani. (Helyeslés a jobboldalon.) A tejrendelet értelmében vidéken a szövetkezetek a tejért 11*5 fillért fizetnek. Ha azonban azt is kalkuláljuk, hogy ebből le kell vonni a szállítás költségét, a gyűjtés költségét, megállapítható, hogy a gyűjtők ab istálló körülbelül 10—10'5 filléres tejárat kapnak, amely rendkívül alacsony. Pontos számítást vezető nagy- és középbirtokoknál, amelyeknél az istállóátlag 8 liter, megállapítható az, hogy a tejtermelési költség 15'5 fillért tesz ki. Ebből maga a takarmányozási költség több mint 10 fillér és a tehenek mellett alkalmazottak költsége körülbelül 32 fillér. A többi költséget nem kívánom felsorolni, mert azok a többi kisebb üzemeknél is hasonlóképpen megvannak. Ezt a két adatot azért említettem, nehogy azt mondhassa valaki, hogy a kisgazdák tejtermelése olcsóbb ennél. A kérdés megítélésénél tekintetbe kell venni azt, hogy a kisgazdaságok fejési átlaga jóval alacsonyabb, mint a nagyobb birtokon levő fejési átlag és ennek következtében a kisgazdaságok takarmányozási költsége nagyobb. Viszont nem helytálló következtetés azt mondani, hogy személyzeti költség itt nincs, hogy a tehenek mellett levő alkalmazottakat' nem fizetik, hiszen a kisgazdáknak családtagjaik munkájáért feltétlenül kell valami ellenértéket kapniok. Nincsen olyan foglalkozási ág, amelynél a családtagok munkája készpénzbevételt, készpénzjövedelmet ne hozna a családnak, éppen ezért, ha a kisgazdák tejtermelési költségeit ki akarjuk számítani, feltétlenül tekintetbe kell vennünk a családtagok munkaértékét is, ha pedig ezt is tekintetbe vesszük, akkor láthatjuk, hogy a kisgazdáknál a tej termelési költsége literenkint legalább 15 5 fillért tesz ki. Sokan azt mondják erre: lehetetlen, hogy eanyibe kerüljön a tejtermelés, lehetetlen az, hogy a gazda ráfizetéssel is fokozza a tejtermelést. Ezeknek nyugodtan azt mondhatom, hogy nem azért) fokozódik a tejtermelés, mintha jövedelmező lenne, hanem tisztán azért, hogy a föld trágyaszükségletét, a talajerő fenntartását a tejtermelésén keresztül biztosítani lehessen. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől) A mezőgazdaságban vannak olyan üzemágak, amelyeket a természeti adottságok következtében ráfizetés ellenére is fenn kell tartani. Emlékezzünk csak arra, hogy 1933-ban, illetve 1934-ben, amikor legalacsonyabb volt a búza ára, — úgy emlékszem, 957 pengő volt a búzaár évi átlaga — a búza vetésterülete 2,770-000 katasztrális holdról 2,900.000 katasztrális holdra emelkedett és akkor mégsem jutott senkinek sem eszébe azt mondani, hogy azért emelkedik a búzatermelés, azért emelkedik a piacon a búza kínálata, mert jövedelmező a termelése. Hasonló a helyzet ma a tejnél. Feltétlenül szükséges tehát, hogy ha már a : tej termelői árát emelni nem lehet, az legalábbis a mai szinten tartassák meg. Erre szükség van, annál is inkább, mert az összes termények ára emelkedett. Emelkedett az abrak ára, emelkedett az iparcikkek iára- (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) De tekintetbe kell venni azt is, hogy a rossz időjárás következtében őszi vetéseinknél körülbelül 15 százalékos kieséssel kell számolnunk és tavaszi vetéseinknél szintén, nagy 56»
