Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-205

402 Az országgyűlés képviselőházának 2 hogy e párt padsoraiból visszautasítsam Griger Miklós igen t. képviselőtársamnak nem egészen szép, nem egészen nobilis eljárását. (Élénk helyeslés és taps jobbfelől.) A gyűlöl­ködésnek nincs helye a politikában (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) és a halottak emlékét nem szabad gyűlöletes színben feltüntetni. Erről a kérdésről, mivel hidegvéremet meg akarom tartani, mivel nem akarok zavart kel­teni, mivel nem akarom azt a békés atmoszfé­rát, amely itt a parlamentben kialakult, meg­zavarni, többet nem kívánok szólani. Előttem szólott igen t. képviselőtársam na­gyon érdekes, szép előadását nagy élvezettel hallgattam és a legtöbb kérdésben, amelyet felvetett, azonosítom magam az ő felfogásával. Mint az igen t. képviselőtársam mondotta, szükséges elsősorban Magyarországon a belső fogyasztás fokozása. A belső fogyasztás foko­zására szükség van azért, mert a magyar mezőgazdaság az ő produktumait nem tudja másképp jól elhelyezni. De éppen azért, mivel a belső fogyasztás emelésére szükség van, nekünk gazdáknak nem szabad az iparosítás­sal szemben ellenséges állásfoglalást tanúsíta­nunk. Én, mint mezőgazda mondom, hogy az iparosításra bizonyos mértékig szükség van, de elsősorban olyan ipart értek ez alatt, amely a magyar mezőgazdaság produktumait hasz­nálja fel (Ügy van! jobbfelől.), tehát mezőgaz­dasági iparra van Magyarországon szükség. Az ipar kérdéséről szólva, azt is meg kívá­nom említeni, hogy az ipar kérdésében bizo­nyos decentralizációra szükség van a magyar mezőgazdaság fogyasztópiacának kialakulása szempontjából, hogy a vidéki városokban meg­felelő iparok alakuljanak (Ügy van! jobb­felől.), hogy egyrészt a magyar mezőgazdaság, produktumait fel tudják dolgozni, másrészt pedig azért, hogy a munkások a mezőgazdaság terményeit tudják helyben elfogyasztani és így a mezőgazdaság értékesítését elő tudják moz­dítani. Matolcsy Mátyás t. képviselőtársam teg­napelőtti beszédében a telepítési törvény végrehajtására tért ki. Azt mondta az igen t. képviselőtársam, hogy eddig igen kis ered­ményeket ért el e tekintetben a kormány, azonban nem vette tekintetbe azt, hogy a tele­pítési törvénynek még a végrehajtási utasí­tása sem jelent meg és a telepítési törvény tempója feltétlenül akkor lesz gyorsabb, ami­kor a végrehajtási utasítás is megjelenik. De téves felfogást vallott az én t. képvi­selőtársam akkor, midőn kifogásolta, hogy kö­rülbelül 15% kisbirtok vétetik igénybe a tele pítés céljára. Ez az igénybevétel nem akként történik, hogy a kisbirtokostól elveszik a kis­birtokot és más kisbirtokosnak adják oda, hanem elsősorban a bajbajutott és elárvere­zett kisbirtokos helyeztetik vissza az ő saját birtokába. Ez a telepítési törvénynek az egyik legfontosabb és legszociálisabb intézkedése. (Ügy van! a jobboldalon.) Ha a gazdavédelmi intézkedések előtt errevonatkozólag már meg­felelő törvények vagy rendeletek jeleitek volna meg. úgy a mezőgazdaság, a kisbirto­kosság terén nem lenne annyi szegény, földön­futó ember (Ügy van! a jobboldalon.) és éppen ennek a meggátlására a telepítési törvénynek szükséges követelménye az, hogy a kisembe­reket, akiket önhibájukon kívül árvereztek el, minden úton-módon, az ő saját régi, ősi föld­jükbe telepítsük vissza. 5. ülése 1937 április 30-án, pénteken. Matolcsy t. képviselőtársam azonban kifo­gásolta aat is, hogy a középbirtokból is körül­belül 45% vétetik igénybe, ö azt mondta, hogy a nagybirtokból eddig 40-o-ot vettek igénybe, a középbirtokból 45%-ot és a kisbirtokból 15%-ot. Mindnyájunknak, akik e padsorokban ülünk, legfontosabb célkitűzésünk t gazdaság­politikai szempontból az, hogy a kisgazdatár­sadalmat erősítsük és ugyanakkor erősítsük, a középbirtokot. Mi sem örülünk tehát annak, ha a középbirtok elporlódik és gyöngül, viszont azonban, ha középbirtok el „van adósodva, ha a középbirtokot és azt az ősi birtokost más­képp nem lehet megmenteni, csak úgy, hogy birtokának egy része parcellázódik, akkor, kü­lönösen olyan helyeken, ahol megfelelő kis­gazdák, kisemberek vannak, akik alkalmasak az elparcellázandó földön való gazdálkodásra, a középbirtokot is igénybe kell venni. Ami már most a nagybirtok igénybevéte­lét illeti, elsősorban feltétlenül azt kell igénybe­venni. És itt Matolcsy képviselőtársam azt mondta, hogy a gazdavédelmi rendelkezések óta a nagybirtokot nem tudják oly mértékben igénybevenni, mint a többi birtokkategóriát. Ugy látom, a t. képviselő úr tévedésben volt, mert az 1000 holdon felüli nagybirtokok más elbírálás alá esnek, ezeknek a védettsége úgy is le fog most októberben járni, tehát a védett­ség lejárása pillanatában ez a kérdés automa­tice meg fog oldódni, minthogy a túladósodott nagybirtokot másképpen megmenteni nem le­hét, csak úgy, ha annak egy bizonyos részét, bizonyos területét parcellázásra, telepítésre ajánlják., Ez az egészséges, ez a magyarság jövője szempontjából az egyedül járható út. T. Ház! Az állami költségvetés egyensúlya rendkívül fontos az állam élete szempontjából, azonban szerény véleményem szerint inkább legyen az a költségvetés deficites, csak jus­son pénz a tnagy nemzeti szociális problémák megoldására. (Helyeslés a jobboldalon.) Semmi­esetre sem szabad a pusztán financiális szem­pontnak felülkerekednie és elgáncsolni a nem­zet életérdekeit. Ha a mostani költségvetést össze kívánom hasonlítani a múlt évi költség­vetéssel, akkor meg kell állapítanom azt, hogy ezek a gondolatok ebben a költségvetésben nap­világra jutnak. A mostani költségvetéssel kap­csolatos beruházási programmal együtt körül­belül 90'5 millió pengő jut a legfontosabb be­ruházásokra, aminek következtében munka­alkalmak teremtődnek, a közgazdasági élet megélénkül és evvel az egész ország helyzete, az egész állam helyzete is feltétlenül javulni fog. De látom, hogy ennek ellenére az idei költségvetésnek mérlege jobb, mint a múlt évi, a deficit is kisebb, mint a múlt évi. Ebben a tekintetben bizonyos mértékig optimista va­gyok. Javuló gazdasági viszonyok közepette, mint amilyenek közepette pillanatnyilag ál­lunk és remélhetjük, egy ideig még állni fogunk, azt hiszem, ez az előirányzott deficit csökkenni fog. Csökkenni fog azért, mert a gaz­dasági helyzet javulásával az állam bevételei emelkednek. Ezt különben láthatjuk az 1936/37. évi állami költségvetés első kilenc (hónap­jának adataiból: a bevételek körülbelül 8%-kaI haladták túl az előző év hasonló időszakában elért állami bevételeket. A gazdasági viszo­nyok hazánkban általában javultak, meg kell azonban állapítani azt, hogy ez a gazdasági fellendülés nem terjed ki minden néprétegre, nem terjed ki minden foglalkozási ágra: ezt a

Next

/
Oldalképek
Tartalom