Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.
Ülésnapok - 1935-193
Az országgyűlés képviselőházának 193. ülése 1937 március 3-án, szerdán. 27 ós lelkiismeretes kötelességteljesítést joggal el lehetett volna várni. Mert méltóztassék csak elképzelni, hivatalhailépésem idején az ügyészi megbízottnak vidéken havi 14 pengő 40 fillér, Budapesten pedig havi 21 pengő 60 fillér tiszteletdíja volt, aoxri még a villamosköltség fedezésére sem elegendő. Ezen az állapoton bizonyos mértékig isükerült időközben változtatnom. Kellett is, mert a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvény 110. § járásbíróságok büntetőbírósági szerepét rendkívüli módon kitágította, amennyiben az egy évnél nem hosszaibb tartamú szabadságvesztéssel (büntetendő . bűncselekményeket ^.az ügyészek a törvényszék helyett 'a járásbírósághoz vihették tárgyalás céljából. Énnek következtében, tminthogy a vádnak a szerepe ezekben az ügyekben nagyon fontos, — hiszen a vád elejtés joga is az ügyészi meglbízott kezében vsain — elsősorban arra törekedtem, hogy az ügyészi megbízottak szolgálati viszonyai megfelelően szabályoztassaniak. .Eddig az ügyészi megbízottak esküt sem tettek, minősítve sem voltak, felügyeletük sem volt megfelelően szervezve 'és azonkívül öszszeférhetlenségük sem volt az 1869. évi IV. tc.nek megfelelő módon szabályozva. Erről gondoskodtam egy a múlt év végén kiadott rendeletemben. Bátor vagyok most azt is bejelenteni, hogy ha az ügyészi megbízottaktól ezekután fokozottabb kötelességteljesítést fogok kívánni, kötelességemnek érzem, hogy az ő tiszteletdíjuknak megfelelőbb megszabásával erkölcsileg jogot nyerjek arra, hogy ezt a fokozottabb kötelességteljesítést tőlük elvárhassam. (Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Remélem, sikerülni fog a jövő évi költségvetésben, ha nem is magas, hanem még mindig igen szerény, de mégis megfelelőbbnek látszó tiszteletdíjjal biztosítani azt, hogy fiatalemberek, főleg vidéken, ily módon az ügyvédi önállósításhoz egy lépcsőt kapjanak, amely réven az önálló ügyvédkedést bizalommal elkezdhetik. (Felkiáltások jobbfelől: Nagyon helyes!) Azt is remélem, hogy az ügyészi megbízottak közül ki fog sarjadni egy olyan kiváló generáció, amely alkalmas lesz arra, hogy ők is számbajöhessenek a jövőben az ügyészi állások betöltésénél. (Helyeslés.) Ezeket voltam bátor elmondani. Kérem válaszom tudomásul vételét. (Élénk helyeslés és taps.) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a miniszter úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Bejelentem a t. Háznak, hogy Czirják Antal képviselő úrnak halasztást adtam, így hát következik Csoór Lajos képviselő úr interpellációja. Rakovszky Tibor jegyző (olvassa): interpelláció a m. kir. összminisztériumhoz a pécsi bányavidéken történt események előzményei és okai tárgyában. Van-e tudomása a m. kir. összminisztériumnak arról, hogy a pécsi bányavidéken, a Dunagőzhajózási Bt. bányáiban a bányamunkásság és tisztviselők még az 1934. év őszén lefolyt sztrájk óta állandóan elégületlenségben élnek, mert jogos és a hatóságok által is indokoltnak elismert követeléseiket nem teljesítették! Van-e tudomása a m. kir. összminisztériumnak arról, hogy a legutóbbi időben lefolyt földalatti sztrájk, a halálos csendőrségi fegyverhasználat és az általános sztrájk közvetlen előzményei hónapokra nyúlnak vissza és ezen idő alatt ezek a sajnálatos események elháríthatok lettek volna? Miért nem avatkozott be a <m. kir. összminisztérium kellő eréllyel a bányavállalat és a munkások közötti tárgyalásokba annak dacára, hogy az alárendelt hatóságok a helyzet súlyosságát az össziminisztérium előtt világosan feltárták ?« i Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Csoór Lajos: T. Képviselőház! A pécsi szénbányák körül történt események dolgában elhangzott eddigi felszólalások megállapították a bányavállalatnak, a 'bányatársulatnak a felelősségét. Megállapították a felelősségét annak a rendszernek, amely ma Magyarországon van, amikor a munka háttérbe szorul a tőke érdekei mögött ós a munka csak annyit kap, amennyit a tőke neki juttatni akar. Erről a kérdésről, mélyen t. Képviselőház, tovább nem akarok beszélni, mert előttem felszólalt képviselőtársaim ezt kimerítették^ Szerintem azonban a ibányatársulattal egyenlően osztozik a felelősségben a kormányzat és a szociáldemokratapárt is. Osztozik a kormányzat a megtörtént eseményekért a felelősségben azért, ímert elmulasztotta, hogy kellő időben és kellő eréllyel közbelépjen a dolgoknak rendezésére. T- Képviselőház! Hivatalos hatóságok 1934ben és attól kezdve évről-évre előterjesztésekkel éltek illetékes helyeken (Rajniss Ferenc: 1880 óta!) és kérték, hogy a pécsi bányavidéken uralkodó állapotok megszüntetésére a legsürgősebben lépjenek közibe. Hogy milyen komoly volt ezeknek az előterjesztéseknek a szava, erre nézve az egyikből a következő mondatot idézem (olvassa): »Ha a munkásság ezeket a komoly és alappal bíró követeléseket nem kapja meg, akkor számolni kell a pécsi szénmedencében a sztrájkok egész láncolatával, a helyzet teljes elmérgesítésével, a követelések végnélküli megújításával.« Ezt hatósági közegek állapították meg 1934-ben, 1935-ben és 1936-ban. 'Erről kellett, hogy tudomással bírjon a mélyen t. kormány. Tudomással is bírt, mert 1936 J ban Michnay Árpád bányafelügyelő úr vizsgálatot tartott, ennek a vizsgálatnak azonban pozitív eredménye, pozitív következménye nem volt, mert végeredményben azt állapította meg, hogy a bányatársulat nem tud eleget tenni a munkásság követeléseinek, nem járult hozzá ahhoz, hogy a 8%-os bércsökkentést töröljék, nem járult hozzá ahhoz, hogy az általa is megállapított heti három munkanapot t felemeljék öt munkanapra ós nem járult hozzá ahhoz, hogy a különféle kedvezményeket, amelyeket a munkásoktól elvontak, legalább lényeges részükben visszaadják. Természetes dolog, hogy ilyen körülmények között a pécsi bányavidéken mindenféle izgatás és mindenféle külső behatás nélkül a munkáink lelkében feszült hangulat keletkezett, mert hiszen — mint azt már az eddig elhangzottakból tudjuk — a helyzet olyan volt, hogy keresetükből megélni abszolúte képtelenek* voltak. Méltóztassék fieyelembevenni azt ho>gy ezen a vidéken egy kiló kenyér ma is 40 fillér. mi ír Budapesten 36 fillér, egy kiló zsír ezen a vidéken 2 pengő. Budapesten pedig 1"90 pengő, egy kiló hús itt 190 pengő; szóval ezen a munkásvidéken viszonylag: magasabb árak vannak, mint Budapesten. (Farkas István: A magyar Kánaán!) Természetes dolog, hogy a lecsökkentett, úgynevezett szanált munkanapi keresetek mellett teljes képtelenség volt a nagy osaládo4*