Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.
Ülésnapok - 1935-193
28 Az országgyűlés képviselőházának 193. illése 1937 március 3-án, szerdán. kai fenntartani. A kormányzat felelőssége szerintem ott kezdődött, hogy az elmúlt három, esztendő .alatt nem fordítottak gondot arra, hogy ezt az állandó feszült helyzetet valamiképpen likvidálják. De tovább 'megyek. A mostani események közvetlen előidézésében is felelős a kormányzat. A sztrájkot már a múlt évben, vagyis 1936 karácsonya előtt elhatározták, kimondták azt, hogy a sztrájkot meg fogják tartani, csak azt várják meg, hogy megkapják az őszi segélyt. Megkapták a segélyt; a sztrájk előkészületei Megtörténtek, 1937 januiár 3-án a szociáldemokratapárt különféle exponensei. Ballá Ignác pécsi ügyvéd, Lovas szakszervezeti titkár (Rajniss Ferenc: Bányász?) és Tolnai titkár állandóan gyűléseztek január 3-ától, 4-étŐl az egész hónapon keresztül és Mytcm sztrájkról beszéltek: boigv sztrájkot kell tartani, de — mondották — kevesen vagyunk szociáldemokraták és addig nem tudjuk megtartani, amíg a szervezet 'kellőképpen meg nem erősödik. Ezekről a dolgokról a hatóságökna.k kellő tudomással kellett bírniok, mert hiszen többek közt Somogyban január 24-én az egész bánya munkásság együtt volt, ott már összeverekedtek, összevesztek: a 'bányászok: azon, hogy megtartsák-e már a sztrájkot vagy pedig nem. (Peyer Károly: Es Tolnai milyen álláspontot foglalt el?) Ismétlem, a szociáldeniokratapárt ré széről azt hangoztatták és Tolnai is azt hangoztatta, hogy 'Sztrájkolni most nem 1 lehet, mert kevesen vagyunk szocialisták. (Peyer Károly: Azóta sem szaporodtak meg! — Gr. Festetics Domonkos: De vasárnap a sztrájk mellett foglalt állást!) Feltételezem, hogy ezekről az eseményekről a mélyen t. kormányzatnak tudomással kellett bírnia. Amikor már ilyen feszült hangulat volt ezen & 'bányavidéken, szükséges lett volna, hogy a kormányzat kellőképpen beavatkozzék és lépéseket tegyen. T. Képviselőház! A kormányzati felelősség egy részére vonatkozóan voltam bátor ezeket előadni. A közbeszólással kapcsolatban a szociáldemokratapárt felelősségére vonatkozóan a következőket vagyok bátor elmondani. A szervezetek felkérték a szociáldemokrata szervezeteket, hogy kellőképpen juttassák kifejezésre kéréseiket a bányavállalatnál és a kormánynál. Peyer igen t. képviselőtársamat várták január közepére, hogy utazzék le és igyekezzék közbe lépni, íhogy vialami történjék. Ennek ellenére a szervezetek csak február 6-án, tehát több mint kéthónapi kérés és könyörgés után nyújtották át a főispánnak kéréseiket, a kohószövetség pedig február 9-én adott be egy előterjesztést a bányavállalatnak, hogy próbálja meg a régi béreket visszaállítani. Akkor a helyzet már elyan feszült volt, hogy ez a lépés elkésett. Kérdezem t. szociáldemokrata képviselőtársaimat, tudtak-e arról, hogy itt olyan feszült a helyzet és ha tudtak, miért nem léptek kellő eréllyel közbe, hogy ilyen dolgok ne következzenek be? (Egy hang a jobboldalon: Nem fogadtak szót! — Buchinger Manó: Negyven éve ilyen feszült a helyzet!) Annál inkább kellett volna forszírozni a dolgot. (Buchinger Manó: Negyven éve ilyen disznó állapotok vannak ott! — Zaj a jobboldalon.) Elnök: Buchinger képviselő urat rendreutasítom. (Peyer Károly: Nem először lőttek Pécsett a munkásokra! — Zaj a jobb- és a szélsőbaloldalon, — Buchinger Manó közbeszól.) Bu chinger képviselő urat másodszor is rendreutasítom. (Gr. Festetics Domonkos: Pecsenyét akarnak sütni! — Farkas István; Maguk akarnak ott pecsenyét sütni! Támogatják a kizsákmányoló társaságot! — Gr. Festetics Domonkos: Ki mondja ezt? Aljas rágalom!) Festetics képviselő urat rendreutasítom. (Gr. Festetics Domonkos: Engem sértegetnek!) (Az elnöki széket vitéz Bobory György foglalja el.) Csoór Lajos: Teljes mértékben elfogadom mindazt, amit mind a szociáldemokratapárt részéről, mind a polgári pártok részéről a bányatársulat kíméletlen kizsákmányoló magatartásával kapcsolatban elmondottak. Ez azonban nem mentesíti a többi tényezőt a felelősség viselése alól. A kormányzati felelősség előttem sokkal fontosabb. A munkásság kiküldöttei megjelentek a főispán úr előtt és előadták béremelés iránti kérelmeiket. (Propper Sándor: A leszállítást hamarább honorálnák!) A főispán úr azt mondotta, hogy a 8%-os bércsökkentés eltörlése olyan alaposan indokolt követelés, amelyet h;i a vállalat embertelen magatartása folytán nem teljesít, a főispáni és a kormányzati tekintély minden eszközével ótla fognak hatni, hogy rákényszerítsék a vállalatot ennek a követelésnek teljesítésére, (Egy hang jobbfelől: Meg is történt!) De nem kapták meg hozzá feltételnek azt, hogy ennek ellenében 150, vagy hány embert egyszerűen kitegyenek a bányavállalattól. Ez a tárgyalás még február közepén történt. Én azt hiszem, hoe-v a mélyen t. kormányzatnak ott van a felelőssége, hogy 1937 február líí-ától. amikor a főispáni nyilatkozat történt, 1937 február 23-ig nem intézték el ezt a kérdést és ennek következménye lett a földalatti sztrájk kitörése, úgy amint azt Peyer t. képviselőtársam mondta, hogy Sztubnya felügyelő... (Peyer Károly: Harminc ember van olyan szavahihető, mint ő egyedül! Voltak más pártállásnak is! Sztubnva ne hazudjék! Ö provokálta ki a dolgot! — Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Ez nem áll! — Peyer Károly: Tessék kihallgatni 30 embert, mit fognak mondani. 30 ember van olyan szavahihető, mint egy!) Azért voltam bátor ezt a kérdést ebben a vonatkozásban idehozni ... (Peyer Károly: Voltak ott Nep.-emberek is, meg keresztényszocialisták is. azok előtt jelentette ki! Tessék azokat kihalls-atni!) Elnök: Pever képviselő urat kérem, maradjon csendben! (Peyer Károly: Nem is Sztubnva, hanem SztubnaH Csoór Lajos: Azért voltam bátor ezt a kérdést ilyen formában idehozni, mert azok után az adatok után, amelyeket képviselőtársaim előhoztak, a kormány kötelességének tartom azt, hogy minden egyes ilyen eset alkalmával a legsürgősebben, a legerélyesebben lépjen közbe és tanítsa meg a munkás, a munka megbecsülésére azt a tőkét, amely tőke — mint kormánypárti igen t. képviselőtársam mondotta — saját magától nem akarja megbecsülni a munkát. (Buchinger Manó: Évtizedek óta hiába igyekezik erre a szocialista munkásság! — Mozgás.) Interpellációmnak még &gy részét vagyok bátor előadni, nevezetesen azzal a bizonyos csendőri fegyverhasználattal kapcsolatban. (Farkas István: A legnagyobb gyalázat!) Nem igaz, mélyen t. képviselőtársam, a csendőrségnek igaza van, mert akkor háromszáz, vagy négyszáz ember... (Farkas Istyán: Hátulról lőttek bele az emberekbe! — Zaj.) Elnök: Farkas István képviselő urat ké*
