Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-203

316 Az országgyűlés képviselőházának 2( 1934/35. években, amikor rá voltak kényszerítve az eladásra, voltak az ingatlanok, a legolcsób­bak, kisipari hitelt pedig csak azok kaphattak, akiknek ingatlan vagyonuk volt. Tudok a köz­ségemből egy kisiparost, akinek 2'5 hold földje és háza volt. Kapott 1600 pengő kisipari hitelt. A dolog már annyira imént, hogy csak a háza van meg, ellenben a tartozásának a fele még mindig fennáll. Három éve, a lejárat után, fel­mondták a kölcsönét s akkor kénytelen volt két hold földjét a legolcsóbb áron elvesztegetni. Ekkor kifizetett 1300 pengőt az 1600 pengőből. Mivel a kamatot éveken keresztül nem fizette, — nem fogadták el — a perköltség időközben annyira felszaporodott, hogy 2000 pengő körül járt már a tőkével együtt. Akkor az 1300 pen­gővel megelégedtek két hónapig, két hónap múlva újból felszólították, hogy törlesszen s így a még megmaradt félhold földjét is el kel­lett adnia és újból 400 pengőt vitt be a Kis­ipari Hitelintézethez, mire két hónapig nyug­tot hagytak neki,, de ekkor újból kitűzték az árverést a házára. A kisipari hitel tehát ilyen eredménnyel járt: teljesen tönkretett, kol­dusbotra juttatott sok kisiparost. Ha a banktól vehették volna fel a kölcsönt, a bank méltá­nyosságból nem árverezett volna, illetve nem mondta volna fel a kölcsönt, ha a kamatot pon­tosan fizetik és részben törlesztenek a kisipa­rosok. Még súlyosabbak azonban a kisiparosoknál az Oti.-hátralékok (1 amire néhány példát leszek bátor felhozni, s állításomat adatokkal kívá­nom alátámasztani. Herczeg Dénes budapesti lakosnak a Dob-utcában kis borbélyüzlete van. Oti.-hátraléka 80069 pengő. Ez az Oti.-hátralék azonban nem úgy emelkedett fel, hogy benne nem volt meg a fizetési készség, mert csatol­tan mellékelte nyugtáit, amelyek igazolják, hogy a múlt esztendőben is — 1936 február hó I 28-án — 100 pengőt törlesztett, majd 1936 októ­ber 22-én 30 pengőt és így tovább, úgyhogy a múlt esztendőben is többet fizetett,, mint amennyit a folyó évi Oti.-járuléka kitesz. Ez a hátralék a régebbi időkben keletkezett. Van ennél még súlyosabb eset is. Itt van egy fize­tési meghagyás egy kis falusi suszter Oti.-hát­ralékáról, amely 1554 pengőt tesz ki. Az illető­nek semmiféle ingatlana nincs, csak egy kis ' háza vidéken. Mindenesetre megfellebbezte a dolgot. Beinvitálták az Országos Társadalom­biztosító Intézet szolnoki kerületi pénztárához. Ki akart valahogy egyezni 50%-ban, de ez bi­zony nem sikerült. Amikor nem adták meg neki az 50%-os kedvezményt, akkor ezt a hatá­rozatot is megfellebbezte. A pénzügyminiszter úrhoz intézett fellebbezésére kapott válasz a következőkép hangzik (olvassa): »Kovács Ist­ván úrnak, cipészmester, Jászladány. A pénzügyminiszter úrhoz intézett, hozzám áttett beadványára értesítem, miszerint az a kérelme, hogy az Országos Társadalombizto­sító Intézet szolnoki kerületi pénztára mellett működő), a társadalombiztosítási hátralékok egy részének kivételes elengedése kérdésében döntő bizottság által az ön ügyében hozott véghatározat felülvizsgálat alá vétessék, nem teljesíthető, mert az 1935. évi 6500. M. E. számú rendelet 63. §-ának (9) bekezdése, valamint az 1935. évi 261.600. B. M. számú rendelet 21. §-a I értelmében a bizottságok véghatározatai ellen további jogorvoslatnak helye nincs.« r Ez a szegény szerencsétlen kis cipésziparos j pedig, aki 60 év ikörM jár, igazán rászorult volna arra, hogy segítségére siessenek és (meg­menthesse azt a kis házingatlanát. Még a gye.r- I l 3. ülése 1937 április 28-án, szerdán. uiekei is megvetik,, egyáltalán nincs senki á, segítségére, csak adóssága van és koldusbotra kényszerül, ha a rendelet nem segít rajta. T. Ház! Itt van egy jászladányi lakos esete* akinek társas gépje van. A .géptulajdonos ter­mészetesen gépészt állított a gép mellé kezelő­nek, aki a cséplés ideje alatt egy hónapon ke­resztül mint kezelő teljesített szolgálatot. Ez a gépész egy hónap alatt 11 mázsa 20 kilogramm búzát és 1 mázsa 40 kilogramm árpát kapott rész gyanánt, aminek az összértéke, átszámítva pénzre,, 169 pengő 40 fillér. Ezután a 169 pengő 40 fillér után az Oti. kivetett 18 pengő 04 fil­lért betegsegélyezési és 1 22 pengő 70 fillért" bal­esetbiztosítási járulék címén, tehát több, mint 40 pengő biztosítási költséget kellett megfizet­nie 169 pengős kereset után. El sem tudom képzelni, hogy ha az illetékesek erről tudná­nak, engednék, hogy ilyen horribilis összeget ilyen kevés időre fizessen valaki betegségi és baleseti biztosításra ugyanakkor, aimikor az egész oséplő-garnitura mellé beosztott 18 gép­munkás Összesen 25 ipengő balesetbiztosítási já­rulékot fizetett csak. Ezzel nem azt mondom, hogy miért kell ezekért olyan keveset fizetni, hanem azt, hogy miért kell attól az egy ember­től 40 pengőt követelni betegségi és baleseti biztosításra. Már pedig állítom, hogy úgy az etető, mint a kévevágók sokkal nagyobb ve­szélyben vannak legtöbbször, mint az a gépész és sokkal több esetben éri ezeket baleset, mint a gépészt. El sem tudom képzelni, hogy az Oti. felettesei tudnának arról, hogy ezek a járulé­kok ilyen lehetetlenül vannaik szabályozva, mert ha tudnának róla, ^ intézkednének, hogy megfelelő arányban szedjék ezeket a biztosítási járulékokat. Ezek az Oti.-járulékok már régebbi kele­tűek. Akkor vetették ki ezeket, amikor még a pénz bőviben volt. 1933 június 1-től új táb­lázat jelent meg az Oti.-járulékokról, amely már inkább elviselhető terheket ró az érdekel­tekre^, hiszen az előbbi hátralékok összegét 50 százalékkal szállítja le a kormány rendeleti­leg és a megmaradó Összegre '60 hónapi rész­letfizetést engedélyez, még pedig kamatmente­sen. A legsérelmesebb pedig az Oti.-hátralé­koknál az, hogy hiába akar a hátralékra fi­zetni az illető, a^ fizetést mindig a kamathátra­lékba tudják be és így tőketartozása egyáltalán nem fogy. Erre a közóhajra kívánnék választ kapni a belügyminiszter úrtól. Elnök: Az interpelláció kiadatik a belügy­és iparügyi miniszter úrnak. Következnék Lázár Imre képviselő úr in­terpellációja a pénzügyminiszter úrhoz, mely­nek elmondására már egyízben halasztást kért és úgy tudom, most is el akarja halasztani, tekintettel a pénzügyminiszter úr távollétére. Kérem tehát a t. Házat, méltóztatnak-e a halasztáshoz hozzájárulni? (Igen.) A Ház a halasztásit megadja. Következik Mojzes János képviselő úr in­terpellációja a miniszterelnök úrhoz. A kép­viselő úr jelen van? (Nincs.) Interpellációja töröltetik. Következik Mózes Sándor képviselő úr in­terpellációja a pénzügyminiszter úrhoz. Ennek elmondására a képviselő úrnak én adtam ha­lasztást. (Helyeslés.) Következnék Andaházi-Kasnya Béla kép­viselő úr interpellációja a miniszterelnök úr­hoz, de a képviselő úr interpellációját törölte. Következik gróf Festetics Sándor képviselő

Next

/
Oldalképek
Tartalom