Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-203

316 Az országgyűlés képviselőházának 2( 1934/35. években, amikor rá voltak kényszerítve az eladásra, voltak az ingatlanok, a legolcsóbbak, kisipari hitelt pedig csak azok kaphattak, akiknek ingatlan vagyonuk volt. Tudok a községemből egy kisiparost, akinek 2'5 hold földje és háza volt. Kapott 1600 pengő kisipari hitelt. A dolog már annyira imént, hogy csak a háza van meg, ellenben a tartozásának a fele még mindig fennáll. Három éve, a lejárat után, felmondták a kölcsönét s akkor kénytelen volt két hold földjét a legolcsóbb áron elvesztegetni. Ekkor kifizetett 1300 pengőt az 1600 pengőből. Mivel a kamatot éveken keresztül nem fizette, — nem fogadták el — a perköltség időközben annyira felszaporodott, hogy 2000 pengő körül járt már a tőkével együtt. Akkor az 1300 pengővel megelégedtek két hónapig, két hónap múlva újból felszólították, hogy törlesszen s így a még megmaradt félhold földjét is el kellett adnia és újból 400 pengőt vitt be a Kisipari Hitelintézethez, mire két hónapig nyugtot hagytak neki,, de ekkor újból kitűzték az árverést a házára. A kisipari hitel tehát ilyen eredménnyel járt: teljesen tönkretett, koldusbotra juttatott sok kisiparost. Ha a banktól vehették volna fel a kölcsönt, a bank méltányosságból nem árverezett volna, illetve nem mondta volna fel a kölcsönt, ha a kamatot pontosan fizetik és részben törlesztenek a kisiparosok. Még súlyosabbak azonban a kisiparosoknál az Oti.-hátralékok

(1 amire néhány példát leszek bátor felhozni, s állításomat adatokkal kívánom alátámasztani. Herczeg Dénes budapesti lakosnak a Dob-utcában kis borbélyüzlete van. Oti.-hátraléka 80069 pengő. Ez az Oti.-hátralék azonban nem úgy emelkedett fel, hogy benne nem volt meg a fizetési készség, mert csatoltan mellékelte nyugtáit, amelyek igazolják, hogy a múlt esztendőben is — 1936 február hó I 28-án — 100 pengőt törlesztett, majd 1936 október 22-én 30 pengőt és így tovább, úgyhogy a múlt esztendőben is többet fizetett,, mint amennyit a folyó évi Oti.-járuléka kitesz. Ez a hátralék a régebbi időkben keletkezett. Van ennél még súlyosabb eset is. Itt van egy fizetési meghagyás egy kis falusi suszter Oti.-hátralékáról, amely 1554 pengőt tesz ki. Az illetőnek semmiféle ingatlana nincs, csak egy kis ' háza vidéken. Mindenesetre megfellebbezte a dolgot. Beinvitálták az Országos Társadalombiztosító Intézet szolnoki kerületi pénztárához. Ki akart valahogy egyezni 50%-ban, de ez bizony nem sikerült. Amikor nem adták meg neki az 50%-os kedvezményt, akkor ezt a határozatot is megfellebbezte. A pénzügyminiszter úrhoz intézett fellebbezésére kapott válasz a következőkép hangzik (olvassa): »Kovács István úrnak, cipészmester, Jászladány. A pénzügyminiszter úrhoz intézett, hozzám áttett beadványára értesítem, miszerint az a kérelme, hogy az Országos Társadalombiztosító Intézet szolnoki kerületi pénztára mellett működő), a társadalombiztosítási hátralékok egy részének kivételes elengedése kérdésében döntő bizottság által az ön ügyében hozott véghatározat felülvizsgálat alá vétessék, nem teljesíthető, mert az 1935. évi 6500. M. E. számú rendelet 63. §-ának (9) bekezdése, valamint az 1935. évi 261.600. B. M. számú rendelet 21. §-a I értelmében a bizottságok véghatározatai ellen további jogorvoslatnak helye nincs.« r

Ez a szegény szerencsétlen kis cipésziparos j pedig, aki 60 év ikörM jár, igazán rászorult volna arra, hogy segítségére siessenek és (megmenthesse azt a kis házingatlanát. Még a gye.r- I l

3. ülése 1937 április 28-án, szerdán. uiekei is megvetik,, egyáltalán nincs senki á, segítségére, csak adóssága van és koldusbotra kényszerül, ha a rendelet nem segít rajta. T. Ház! Itt van egy jászladányi lakos esete* akinek társas gépje van. A .géptulajdonos természetesen gépészt állított a gép mellé kezelőnek, aki a cséplés ideje alatt egy hónapon keresztül mint kezelő teljesített szolgálatot. Ez a gépész egy hónap alatt 11 mázsa 20 kilogramm búzát és 1 mázsa 40 kilogramm árpát kapott rész gyanánt, aminek az összértéke, átszámítva pénzre,, 169 pengő 40 fillér. Ezután a 169 pengő 40 fillér után az Oti. kivetett 18 pengő 04 fillért betegsegélyezési és

1 22 pengő 70 fillért" balesetbiztosítási járulék címén, tehát több, mint 40 pengő biztosítási költséget kellett megfizetnie 169 pengős kereset után. El sem tudom képzelni, hogy ha az illetékesek erről tudnának, engednék, hogy ilyen horribilis összeget ilyen kevés időre fizessen valaki betegségi és baleseti biztosításra ugyanakkor, aimikor az egész oséplő-garnitura mellé beosztott 18 gépmunkás Összesen 25 ipengő balesetbiztosítási járulékot fizetett csak. Ezzel nem azt mondom, hogy miért kell ezekért olyan keveset fizetni, hanem azt, hogy miért kell attól az egy embertől 40 pengőt követelni betegségi és baleseti biztosításra. Már pedig állítom, hogy úgy az etető, mint a kévevágók sokkal nagyobb veszélyben vannak legtöbbször, mint az a gépész és sokkal több esetben éri ezeket baleset, mint a gépészt. El sem tudom képzelni, hogy az Oti. felettesei tudnának arról, hogy ezek a járulékok ilyen lehetetlenül vannaik szabályozva, mert ha tudnának róla, ^ intézkednének, hogy megfelelő arányban szedjék ezeket a biztosítási járulékokat. Ezek az Oti.-járulékok már régebbi keletűek. Akkor vetették ki ezeket, amikor még a pénz bőviben volt. 1933 június 1-től új táblázat jelent meg az Oti.-járulékokról, amely már inkább elviselhető terheket ró az érdekeltekre^, hiszen az előbbi hátralékok összegét 50 százalékkal szállítja le a kormány rendeletileg és a megmaradó Összegre '60 hónapi részletfizetést engedélyez, még pedig kamatmentesen. A legsérelmesebb pedig az Oti.-hátralékoknál az, hogy hiába akar a hátralékra fizetni az illető, a^ fizetést mindig a kamathátralékba tudják be és így tőketartozása egyáltalán nem fogy. Erre a közóhajra kívánnék választ kapni a belügyminiszter úrtól. Elnök: Az interpelláció kiadatik a belügyés iparügyi miniszter úrnak. Következnék Lázár Imre képviselő úr interpellációja a pénzügyminiszter úrhoz, melynek elmondására már egyízben halasztást kért és úgy tudom, most is el akarja halasztani, tekintettel a pénzügyminiszter úr távollétére. Kérem tehát a t. Házat, méltóztatnak-e a halasztáshoz hozzájárulni? (Igen.) A Ház a halasztásit megadja. Következik Mojzes János képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz. A képviselő úr jelen van? (Nincs.) Interpellációja töröltetik. Következik Mózes Sándor képviselő úr interpellációja a pénzügyminiszter úrhoz. Ennek elmondására a képviselő úrnak én adtam halasztást. (Helyeslés.) Következnék Andaházi-Kasnya Béla képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz, de a képviselő úr interpellációját törölte. Következik gróf Festetics Sándor képviselő