Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-203

Az országgyűlés képviselőházának 20 3. akkor mindenki megdöbbenne,, mindenki kétségbe esne azon, hogy már minden iparágban van kartel, amelynek első ténykedése az volt, hogy 15—20—30—40%-kai felemelte az árakat. Megalakult például a közelmúltban a zománcedény-kartel és a zománcedény ára az emuit hetekben máris 40%-kai emelkedett. Mi indokolja ezt az emelkedést? Megdrágult a vas, vagy a munkabér? Emelkedett az adó? Vagy hát mi tette szükségessé az árak emelkedését? (Egy hang a szélsőbaloldalon: A haszon!) És hová lesz az a többletjövedelem, amelyet ilyen módon a fogyasztókból kipréselnek? Kívánatos volna ezért, hogy az iparügyi minisztérium ne tekintse magát a Gyosz, kirendeltségének. Az iparügyi minisztérium és a Gyosz. között meg kellene húzni azt a sokat emlegetet kínai falat, (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) amely valamiképpen megnehezítené az érintkezést a két testület között. Valamelyes függetlenséget, valamelyes bátorságot szeretnék látni az iparnak ezen mérhetetlenül túlzó habzsolásával szemben, amely teljesen indokolatlan és teljesen jogosulatlan. (Farkas István: Lásd a Dunagőzhajózási Társaságot!) T. Házi Beterjesztem a következő határozati javaslatokat (olvassa): »Tekintettel arra. hogy a gazdasági válság, valamint a termelésnek az ipari racionalizálással és technikai újításokkal való fejlettsége hatásaként egyre nagyobb tömegek váltak tartósan munka- és keresetnélkülivé, az alkalmazottak és munkásoknak munkához juttatására a képviselőház szükségesnek tartja a 40 órás munkahét bevezetését úgy az állami és városi üzemekben, mint a magániparban és kereskedelemben és az erről szóló törvényjavaslat sürgős benyújtására utasítja a kormányt.« Másik határozati javaslatom (olvassa): »A képviselőház utasítja az iparügyi minisztert, hogy a legkisebb munkabérek megállapítására vonatkozó 52.000/1935/K. M. számú rendelet ha„tályát sürgősen terjessze ki mindazokra a szakmákra, amelyekben a munkabérek mélyen a megélhetés alatt állanak. A legkisebb munkabérek hatálya terjesztessék ki azokra a vállalatokra és munkaágakra is,^ amelyek nem tartoznak az ipartörvény hatálya alá: hídépítés, magasépítés, közüzemek, mezőgazdasági vállalatok, bányák, stb. A béregyeztető bizottságok határozata azonnal lépjen életbe. A legkisebb munkabérekkel kapcsolatos kihágások vonassanak ki a rendőri büntetőbíróságok hatásköré^ bői és ezekre állíttassák fel külön munkaügyi bíróság. A rendőri büntetőbíróság előtt a munkást a szakszervezet képviselhesse, minthogy a munkanélküliségtől meggyötört munkások képtelenek érdekeik védelmére^ (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) T. Ház! A bányákról már beszéltem, ele méltóztassék megengedni, hogy ezzel a kérdéssel kissé még részletesebben foglalkozzam és rámutassak arra, hogy aki ismeri a bányák termékeit, aki ismeri azok árait s azt. hogy ezekét a terményeket békeidőben milyci.: riódon adták el, az tudja azt, hogy milyen indokolatlanul magas ma a szén ára. Hivatkoznak itt a közterhek emelkedésére, a fa- és anyagárak emelkedésére és a többire. Ama adatok birtokában, amelyek rendelkezésemre állanak, állítom, hogy a szakmai bérek viszont lényegesen leszállottak, tehát a munkások kevesebb munkabérért többet kénytelenek teljesíteni.. De ne vitatkozzunk ezen a kérdésen. Már egyszer javasoltam, küldjön ki a Ház egy 21 tagú bizottságot — ebben a bizottságban a korülése 1937 április 28-án, szerdán. 295 mánypárt lesz többségben — és ez a 21 tagú bizottság vizsgálja meg a szénbányaiparral kapcsolatos összes kérdéseket, (Élénk helyeslés.) a széntermelés üzletvitelét, a költségeket és az anyagbeszerzést. Nem, kívánom azt, hogy a bányák altruista alapon dolgozzanak. Hajlandó vagyok minden elfogadható hasznot, amely jogosult, elismerni, de méltóztassanak erről meggyőződni és erről jelentést tenni. Amikor Angliában a nagy válság volt, akkor az, angol parlament kiküldött egy bizottságot, amely hosszú időn keresztül tanulmányozta az angol bányák helyzetét s erről kötetekre menő jelentésben számolt be. {Nem lesz ífelesleges, ha a magyar törvényhozás is ilyen tanulmányra tesz szert és akkor vagy igaz az, hogy a bányatermékek árai túlzottan magasak és akkor le kell azokat: szállítani, vagy nem igaz és akkor a kérdés nyugvópontra jut s el lesz intézve a, kérdés. Ne méltóztassék a kérdéstől idegenkedni, ne méltóztassék a kérdéstől fázni, mert ha nem méltóztatik hozzájárulni ehhez a javaslathoz, akkor a Ház önkéntelenül is vádat vesz magára, hogy hallgatólag tűri azt a diktatúrát, amit a. szénbányák gyakorolnak és hallgatólagosan lehetővé teszi azt, hogy ilyen árak legyenek aza országban. Azt hiszem, ebben semmiféle politikum nincs. Az, hogy ez az indítvány az én részemről terjesztetett elő, nem lehet ok arra, hogy ezt a, Ház ne tegye magáévá. (Ügy van! Ügy van! a jobbés a baloldalon.) Ebbe a bizottságiba a túloldal azt jelöli be, akit akar, sőt még az ellenzék részéről is azt választhatja be, akit akar. Méltóztassék ennek a bizottságnak törvényhpzásilag, vagy valami módon lelkére kötni, hogy az ott szerzett üzleti titkokat tartozik megőrizni, fogadjanak i titoktartást a ^bizottság tagjai, nehogy eláruljanak valamilyen üzleti titkot, ami ott a tudomásukra jutott, de méltóztassék itt a Háznak jelentést tennie ennek a bizottságnak mindarról, amit a nyilvánosság részére szükségesnek tart. Ennek a jelentésnek birtokában azután a magyar közvélemény ítéletet tud mondani arról, hogy helyes-e az a politika, amelyet folytatnak a magyar bányák itt közel 30.00 bányamunkással szemben, akiket a legkíméletlenebb és legemibertelenebb módon zsákmányolnak ki és hegy indokolt-e az, hogy egy bányaigazgató átlagos fizetése a hivatalos statisztika szerint 24.000 pengő, ugyanakkor, amikor egy bányamunkás átlagos fizetése —• minden kedvezményt beleértve — évente 1000 pengő. Méltóztassék ezt a differenciát összehasonlítani, s ebből meg .méltóztatik kapni az ottani helyzetnek a tükörképét. Méltóztassék megnézni a központi adminisztrációt, hogy miféle költségek merülnek fel ott. Méltóztassék mindent megvizsgálni és ne legyen titok ez előtt a bizottság előtt semmi sem, mert az ország közvéleményének Jogában áll tudni, hogy egy ilyen fontos termelési ágban foglalkoztatott munkások milyen bérek mellett vannak foglalkoztatva; jogában áll tudni azt is, hogy az ott termelt áru nem túlzottan magas összegben kerül-e a fogyasztópiacra, drágítva ezzel mindazokat az iparágakat, amelyeknek a szenet fel kell használniuk. (Rajniss Ferenc: A szénbányák igen t. képviselői szólaljanak fel és magyarázzák meg a helyzetet! Nagyon egyszerű!) Kénytelen vagyok még foglalkozni azzal a perrel, amely most Pécsett folyamatban van. Egészen hihetetlen, hogy azok után az események után, amelyek Pécsett lejátszódtak, a