Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-203

Az országgyűlés képviselőházának 20 3. ülése 1937 április 28-án, szerdán. 275 tönkre, hanem lényeges csökkenést szenved a nemzeti vagyon is. Az ilyen föld nemcsak, hogy vetetlen marad és abban az évben, amikor ez történik, nem hoz termést, hanem elromlik több esztendőre is. Ez a rendelkezés tehát szöges ellentétben áll a kormánynak az utóbbi években hozott igazán szociális, okos és gazdasági szempontból is helytálló rendelkezéseivel, úgyhogy ennek hatályon kívül helyezését a legnyomatékosabban kérjük. Az instrukció — legyen az élő és holt instrukció — a gazdaság fontos tartozéka. Ha kell, vigyék el az egész birtokot, de lehetetlen, hogy a birtokot meghagyják és a tartozékait elviszik. Állapítsuk meg, — talán a gazdasági felügyelők bevonásával — hogy egy bizonyos birtok karbantartásához és az azon való rendszeres gazdálkodáshoz mennyi igás állat, mennyi haszonállat, mennyi szerszám szükséges, s ami azon felül van, azt vigyék el, de ami a birtok szoros tartozéka, azt hagyják meg. Az adófizetésről beszélve, meg kell említenem azt a nagyon helyes intézkedést, hogy azok, akik pontosan fizetik adójukat és így ebben az értelemben eleget tesznek állampolgári kötelességüknek, bizonyos bonifikációban részesülnek. Azonban nemcsak adófizetés útján lehet és kell a haza iránti kötelességet teljesíteni. Vannak ugyanis a magyar társadalomhali olyan rétegek is, amelyek nehéz időkben még sokkal nagyobb áldozatokat hoztak a haza számára. Mivel pedig éppen ezekhez a rétegekhez — sajnos, ezek közé tartoznak legnagyobb részben a háború harcosai is — a gazdasági javulás hullámai még nem érkeztek el, szükségesnek és fontosnak tartom, hogy ezeknek az ügyéről is mondjak néhány szót. (Halljuk! Halljuk!) T. Ház! Mi, frontharcosok nem szívesen kérkedünk a háborúban szerzett érdemeinkkel, de amikor azt látjuk, hogy a társadalom egy része nem aszerint értékeli az embereket,, hogy milyen áldozatot hoztak a haza számára nehéz időkben, hanem aszerint, hogy zavaros időkben milyen eredménnyel szolgálták saját maguk előnyét, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) akkor rá kell eszmélnünk arra, hogy ennek a világszemléletnek továbbterjedése, megerősödése és a fiatalság lelkéhez való eljutása veszélyeztetheti nemzetünk sorsát, mert ilyen felfogás mellett nemzetünk nehéz és súlyos időkben a helyét nem állhatná meg. Ezt látva, szükségesnek tartjuk, hogy állandóan hangoztassuk és követeljük a háborús érdemek elismerését és a háború harcosainak megbecsülését. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Mindenekelőtt a vitézekről szólok néhány szót. Nagyon jól méltóztatnak tudni, hogy a vitézek igen sok és súlyos szelekción mennefc keresztül addig, amíg a vitézi címet elnyerik. Ahhoz, hogy valaki a vitézi rendnek tagja lehessen, nemcsak kimagasló háborús teljesítmény szükséges, hanem a forradalmak alatt tanúsított hazafias magatartás, testi és lelki egészség, fedhetetlen nóvel kötött házasság és így tovább. De még a jelenben is állandó kontroll alatt állnak a vitézek és ha valaki a vitézek közül olyan cselekedetet követ el. amely nem egyezik a vitézi becsülettel,* az azonnal elveszti címét és rangját. T. Ház! Az államnak örülnie kell, hogy egy ilyen sok próbát letett és minden tekintetben megbízhatónak bizonyult sereg áll rendelkezésére. Vigyázni kell tehát arra, hogy ezek a vitézek ne küzdjenek súlyos anyagi gondokkal, hogy biztosítva legyen számukra a KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XII. tisztességes, szerény megélhetés, hogy azután igazán egész odaadásukkal őrt állhassanak azon a helyen, ahová a magyar sors rendelte őket: a magyar nemzeti eszme védelmére. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Köszönettel fogadjuk a kormánynak^ azokat az intézkedéseit, amelyeket a vitézi telkekre vonatkozólag a földbirtoikreform útján földlhözjuttatottak ügyének rendezésétre kiadott rendeletben is tett, köszönettel vesszük a miniszter úrnak azt a bejelentését is„ hogy 200.000 pengőt fognak arra a célra fordítani, hogy a pénzzel nem rendelkező vitézek is földhöz jussanak, de kérem a kormányt, legyen gondja arra is, hogy minden vitéz hozzájuthasson egy kis földhöz vagy egy kis telekhez, mely bázisa legyen boldogulásának. Szerintem azért is szükséges, hogy a kormány a vitézeket minden tekintetben — még az elhelyezkedés terén is -«_ támogassa, mert a helyzet jelenleg az, hogy a vitézek a társadalomban — a magánalkalmazásokra gondolok — nem hogy előnyben,, hanem hátrányban részesülnek másokkal szemben. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Tudok olyan esetet, amikor egy magánvállalat tisztviselője nem merte kérni a Vitézi Eendbe való felvételét, mert különben állását vesztette volna el. (Zaj.) Tudunk olyan esetekről, hogy vitézek, mint gyárimunkások nem vállalhat; nak munkát, mert ez ellen a szakszervezeti munkások tiltakoznak. (Mozgás a jobboldalon. — Buchinger Manó: Hol törtónt ez? — Zaj.) Amikor tehát ekként valóságos hátrányt jelent a vitézi cím, akkor a kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy más oldalon ezért a vitézek kárpótlást kapjanak. (Helyeslés.) T. Házi Szólanom kell néhány szót a hadirokkantakról és a hadiözvegyekről is. (Jir. Jtíerg Miksa: Magyon fontos téma!) Örömmel naiiottam a pénzügyi bizottság tárgyalása folyamán és látom különben a költségvetésből is, hogy azt a 17 millió és párszázezer pengőt, amit a Kormány a hadirokkantak és hadiözvegyek járadékaira íordit, teljes egészében meghagyta ebben az évben is, annak ellenére, hogy a hadirokkantak, a hadiellátottak száma elég lényegesen csökkent. Külön megnyugtatás volna a hadirokkantakra és a hadigondozottakra nézve, ha ez valamikép törvényes intézkedéssel fixiroztatnék, ha törvény mondaná ki azt, hogy ez az Összeg állandó marad mindaddig, amíg az alacsonyabb kategóriák járadéka összhangban nincs a százszázalékos rokkantak járadékaival és amíg legalább a hadiözvegyek járadékai nem lesznek véglegesen rendezve. Olyan intézkedések kellenek tehát, amelyekkel éppen a most öregedő és munkaképtelenné váló hadiözvegyeknek biztosíthatjuk életük utolsó nyugodt éveit. (Élénk helyeslés.) A hadiözvegyek számára otthonokat kellene felállítani, amelyekben a legnagyobb áldozatot hozott hadiözvegyeket elhelyezhessék. (Friedrich István: Helyes! Csináljuk meg! Elfogadjuk!) Ezenkívül kívánjuk a rokkanttörvény maradéknélküli és szigorú végrehajtását. (Br. Berg Miksa: És revízióját, módosítását!) A hadirokkant-törvényben foglalt elhelyezési kényszer nagyon helyes, esak sajnos, nem hajtják végre és pedig azért, mert a társadalom is igyekszik kivonni magát a törvényes intézkedések alól, sőt tovább megyek, egyes közületek is. És nem veszem ki Budapest Székesfővárost sem. (Zaj.) Én magam egy fővárosi rokkantcsoportnak vagyok az elnöke és elégszer tapasztaltam, hogy a hadirokkantakat nagyon sokszor a legigazságtalanabbul mellőzik a fővárosnál való elhelyezkedések39