Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-203

274 Az országgyűlés képviselőházának í hozzászámítjuk azokat a perköltségeket, amelyek sokszor mesterségesen szaporítva, lényegesen emelték azokat az összegeket, amelyeket a gazdáknak a gazdaságukból évente kellett kiszivattyúzni. (Az elnöki széket Tahy László foglalja el. — filénk éljenzés és taps?) Ezek az összegek máris bentmaradnak a gazdaság vénkeringésében és igen természetes, hogy elsősorban szintén beruházásokra lesznek fordíthatók. A földet helyesebben művelik meg, a szerszámokat kiegészítik, kijavítják, az állatállományt szaporítják, a kis tanyákat rendbehozzák s ez nemcsak a birtok értékét növeli, hanem igenis, sok munkaalkalmat jelent a mezőgazdasági munkásoknak ós kisiparosoknak is. Ugyanezt a eélt szolgálja és fogja szolgálni a földbirtokreform során földhözjutottak kérdésének elintézése, a kis falusi lakások adójának elengedése és még sok más hasonló intézkedés. Ugyanezt a célt fogják szolgálni nagyrészben a költségvetés keretén belül és azon kívül bejelentett beruházások, mert ezek elsősorban a legelhagyatottabb vidékek munkásainak adnak kereseti lehetőségeket és a munka hasznát ugyancsak ezek az elhagyott s elmaradt vidékek fogják élvezni. A miniszter úr maga megállapította, hogy még igen nagy leküzdendő nehézségek vannak. Méltóztassék megengedni, hogy még ezekről a leküzdendő és igen nagy nehézségekről szóljak egypár őszinte szót. (Hulljuk! Halljuk! a jobboldalon.) T. Ház!. A kormánynak egyébként igen bölcs és üdvös rendelkezésiéi nem érvényesültek egyformán az ország minden részében. Vannak olyan vidékek, ahol sem a gazdavédelmi rendeletnek, sem pedig a földhöz jutottak ügyeinek rendezésében hozott rendeletek jótékony hatása egyáltalában nem érezhető, vagy csak alig érezhető és ha minden így marad, nem. is liesz egyhamar érezhető. Adózási rendszerünk is, a gazdavédelmi rendelet is és a földhöz jutottakra ' vonatkozó intézkedés is & föld felértékelését s a teljesítések meghatározását az úgynevezett kataszteri jövedelemre alapítja. Ha már most azt látjuk, hogy az ország egyes részeiben valami hihetetlen rendszertelenséggel és igazságtalansággal állapították meg a kataszteri tiszta jövedelmet, akkor azt kell mondjuk, hogy ez a múltban történt igazságtalan és helytelen intézkedés tulajdonképpen teljesen lerontja ezeknek a, mondom, egyébként bölcs intézkedéseknek hatását. A igazdavédelmii rendelettel kapcsolatosan is és most a földhözjutottak ügyével kapcsolatban is azt a bizonyos egyszerű példát hozzuk fel mindig, hogy a jó, közepes föld 10 korona kataszteri jövedelemre van felbecsülve. Ennek bizonyos szorzatát teszi ki az a teher, amely rajtamaradhat a birtokon, amelynek alapján fizeti a gazda a kamatot, s ezen az alapon állapították meg a földhözjutottak földjeinek értékét is. Vannak azonban vidékek, ahol nemcsak 10, hanem 12—14 koronás nyomorúságos rossz földek vannak és ezeken a vidékeken olyan rossz a klíma is, hogy ebből a 12—14 koronás földből semmiesetre sem hoz ki annyit a gazda, mint más vidéken esetleg 4—5 koronás gyenge^ földből. Amíg tehát ezen a téren valami változtatás nem történik, addig hiába van ez a jó gazdavédelmii rendelet, hiába hoztak a földhözjuttatottak érdekében rendeletet, gyökeres javulás 3. ülése 1937 április 28-án, szerdán. és igazi gazdasági fellendülés nem lesz. Tudom, hogy igen nagy munka volna a kataszteri jövedelmek országszerte való újbóli megállapítása, éppen ezért arra kérjük a t, kormányt, hogy legalább azokon a vidékeken, ahol a sorozatos elemi csapások bizonyítják az éghajlat mostoha voltát, vizsgálja felül a kérdést, és igyekezzék valami igazságos megoldást találni. (Helyeslés.) Van egy másik akadálya is annak, hogy ez a gazdasági javulás nem jutott el még az ország lakosságának minden rétegéhez. Ezek a nehézségek, amelyekről most akarok szólni, tulajdonképpen átmeneti jellegűek. Talán azért is lehetne átmenetieknek nevezni ezeket a nehézségeket, mert éppen az átmenetben magában volt a nehézség. A gazda, amikor előny ösebb feltételeket szabtak számára a kamatos az adófizetés szempontjából, nem volt abban a helyzetben, hogy az elmaradt teljesítéseknek eleget tudjon tenni. Ne felejtsük el, hogy a múlt évben, illetőleg két évvel ezelőtt a katasztrofálisan rossz termés is megakadályozta a gazdát ebben. T. Ház! Ha valaki az elmúlt egy-két év alatt bejárta az Alföld egyes vidékeit, ott teljesen kihalt tanyákat, düledező házakat, elhanyagolt, rossz állapotban lévő földeket és itt-ott lézengő, leromlott állatokat talált. A Tiszántúlon először a románok fosztották ki a gazdákat, s azután, amikor a gazdák kölcsönpénzből kényszerültek gazdaságukat beinstruálni, akkor 14—16%-os kamatokkal szivattyúzták ki a gazdák utolsó életerejét is. Ezek a gazdák egy-két éven belül nem tudtak pótolni azt, amit éveken át el kellett hanyagolniuk. A rossz termés következtében pedig megakadtak mind az adó-, mind pedig a kamatfizetés tekintetében iós most itt állnak nagy adóhátralékkal; hiába fizetik a kamatokat, a folyó évi adót, ez a kamathátralék megakadályozza őket abban, hogy végre bejussanak az egyenesbe. Arra kérem tehát a pénzÜgyminiszter urat, hogy amint a földbirtokreform során földhözjutottak ügyében hozott rendelettel segítettek a dolgon, éppen úgy ebben a vonatkozásban is valamiképpen igazságosan és méltányosan (rendezze az adóhátralékok ügyét. (Helyeslés.) Ha az adóhátralékosoktól is olyan teljesítményt követel, amelynek azok képesek megfelelni, akkor ezzel különválasztja az adót fizetni nem tudókat a fizetni nem akaróktól {Úgy van! Ügy van! jobbfelől.) és az utóbbiakkal szemben szigorúan járhat el. T. Píázl Ezzel a kérdéssel kapcsolatban rá kell mutatnom itt még egy nagyon igazságtalan, antiszociális és gazdasági szempontból abszurd törvényes intézkedésre, amely a múltból származik és lehetővé teszi azt, hogy köztartozás fejében a gazdától — a terület nagyságára való tekintet nélkül — egyhavi élelmen, 12 holdra való vetőmagon és 12 hold megműveléséhez szükséges állaton felül mindent el lehet vinni. (Meizler Károly: A reformkormány miért nem csinál új törvényt?) Mondom, ez szociális szempontból is érthetetlen és igazságtalan, merthiszen így bekövetkezhetik az, hogy az az 50 vagy 100 holdas gazda novemberben már beállhat az ínségmunkát kérők sorába. De abszurd és helytelen ez az intézkedés nemzetgazdasági szempontból is, merthiszen ennek az lehet az eredménye, hogy a föld tekintélyes része bevetetlen, megműveletlen és trágyázattan marad, így pedig nemcsak az egyén megy