Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-202

Az országgyűlés képviselőházának 202. ülése 1937 április 27-én, kedden. Elnök: Szólásra következik AndaháziKasnya Béla képviselő úr! Andaházi-Kasnya Béla: Mélyen t. Képviselőház! Előtem szólott t. képviselőtársain a jelentést elfogadva, felhozott egynehány olyan kérdést, amelyet az ő szemszögéből igyekezett megvilágítani. Méltóztassanak megengedni, hogy mielőtt magának a statisztikai adatgyűjtési szolgálatnak részletezésébe belemennék, kijelentsem, hogy nagyon helyes, célszerű és fontos is volt e statisztikai felvételek elrendelése, annál is inkább, hiszen a Darányi-kormány által célbavett szociális és gazdasági programm kimunkálásánál helyes statisztikai adatokra nélkülözhetetlen szükség van. Az az aggályom azonban, hogy az előttünk fekvő jelentés bizonyos tekintetben hiányos és így az igen t. kormány bizonyos kérdésekre nem kap majd felvilágosítást, amely felvilágosítások ismerete nélkül pedig nem lesz módjában bizonyos dolgokra orvoslást találni. Ha megnézem azt a három kategóriát, amelyekben a statisztikai adatgyűjtést felvették — az első kategóriában vannak a már régen szereplő statisztikai adatok, a másodikban a régen sízereplők kiegészítése, a harmadikban pedig az újonnan beállított statisztikai kérdések, — akkor csodálattal kell megállapítanom, hogy egyes kategóriák teljesen hiányoznak a statisztikai munkatervből. Nem akarok .most a kérdés rész- . léteibe pontonkint belemenni, de méltóztassanak megnézni például a jelentés negyedik oldalán a társadalmi statisztika 6. és következő pontjait. Pontosan fel van itt sorolva: a munkanélküliségi statisztika, az ipari munkabérstatisztika keretén belül az ipari munkaibérek képviseleti statisztikája és a felajánlott munkabérek statisztikája, a mezőgazdasági munkabérstatisztika keretében az általános, mezőgazdasági munkaibérstatisztika, a mezőgazdasági cselédek képviseleti ibérstatisztikája, a (Szőlőmunkások statisztikája, valamint az aratási szerződések statisztikája, stb., sajnálattal látom azonban, hogy például egy egész kategória, a földműnkásiság, tehát a kubikosság statisztikája, adatgyűjtése kimaradt Amikor ezen a téren óriási számmal kell számolnunk és amikor megállapítottuk, eldöntöttük már itt a Háziban, hogy a kubikos sem nem ipari munkás, sem nem mezőgazdasági munkás, hanem földmunkás, akkor sajnálattal látom, ihogy speciálisan a kubikos munkásságra nézve egyetlenegy kérdőpont sincsen az egész statisztikában. A 6. pont azt mondja, hogy »munkanélküliségi statisztika*. Nagyon relatív meghatározás, ez, mert tisztázásra szorul, hogy mi a munkanélküliség fogalma. Először is szeretném tudni, mit neveznek így és mi az, ami ennek a definiciónak körébe tartozik. Mert én például azt az iparost, va:gy napszámost, akinek egyébként szerencsés életkörülmények között létminimumot biztosító földje, háza, vagyonkája vagy nem tudom mije van, szóval akiinek a léte biztosítottnak látszik, nem tekintem munkanélkülinek. Viszont nem tekintem munkával ellátottnak azt az embert, aki a földreform során házhoz, vagy két-három hold földhöz jutott, ellenben 4—5 gyermeke van, akiknek ellátásáról gondoskodnia kell. Ezt az embert nem tekinthetem ellátottnak, ezt tehát tulajdonképpen munkanélkülinek kell tekintenem, mert ez a megélhetéshez szükséges összeget munkájával keresi meg. Szeretném tehát látni először azt a KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XII. pontos definíciót, amely meghatározza, hogy mi tartozik a munkanélküliség fogalma alá. A 24. pont azt mondja, hogy »Elemi csapások statisztikaja«- A jelentés 6. oldalán a 69. és 70

; pont a biztosításügyi statisztika és a tűzkárstatisztika. Tudomásom szerint a tűzkár is elemi kár, nem tudom tehát, hogy az elemi károk tekintetéiben hogyan van csoportosítva az egész (biztosítási kategória, mert teljes kieséseket és széteséseket látok. A biztosítási statisztikába kell sorolni a tűzkárstatisztikát és a tűz1 kárfelvételi statisztikát, de ezek az elemi 'kárstatisztikához is tartozhatnának. Viszont az elemi kár, amint látom, egészen másra vonatkozik. Látnom kellene tehát, hogy mi tartozik az elemi károkhoz. Itt van például a jégkár, ímelynek ügye a legeminensebb kérdések egyike; erre vonatkozólag nincs olyan térkép, ahol látnók, hogy a jég vonulásának paszta vonal a milyen irányban halad s mik azok a geoiszoeiális szempontok, amelyek kívánatossá tennék, hogy ott azokon a helyeken valami intézkedés történjék. Tehát nyilvánvalóan sok hézagot látok magában a statisztikai jelentésben, amely hézagok pótlása elengedhetetlenül szükséges. Méltóztassanak megengedni, hogy miután így rapszodikusan kiemeltem egyes dolgokat, sorba menjek a mezőgazdaságit érdeklő kérdéseken. A statisztikai munkaterv 8. a) pontja az általános mezőgazdasági munkabérstatiszr tüka. A munkabér fogalma szintén nagyon relatív valami, mert ha megnézzük az adatokat különösen a mezőgazdasági munkásságnál — ós ez vonatkozik bizonyos fokig a cselédségre is — akkor azt látjuk, hogy a kérdőívbe felvett pontokból nem lehet pontos képet kapni a munkabér nagyságáról. Miért? Azért, mert bár a kérdőpontban benne van, hogy a munkás mikor kezdi a munkát ós mikor hagyja abba, nincs benne az, hogy honnan kell elindulnia a munkahelyére. Igen sok helyen megtörténik, hogy a munkásnak 1—1% órát kell mennie, miután rendszerint éppen a nagybirtokoknál, ahol a települési lehetőség nem volt meg, a munkahelytől annyira távol esik a 'következő falu, hogy a munkásnak 5—6 kilométert kell menni a munkahelyre és onnan haza. Ha ezt is beleszámítom, igen szerencsétlen órabérstá

1tisztikát kapok. De van egy másik baj is. Mi történik á munkabérstatiisztika adatainak megállapításával ott, ahol történetesen ott folyik a Tisza, ahol találkozunk bizonyos pátensekkel, amelyek komp jogokat adnak, ahol tehát a földesúr, kompjogánál fogva, a munkást csak pénz, fizetés ellenében viszi át a munkahelyérel Ott már hiába fizetik meg a munkabért; minthogy a munkás nem mehet át gyalog a vizén, ezért a kompdíjat le kell vonni. Ezek mind olyan dolgok, amelyekre nem látok megnyugtató ós részletes kimutatást. (Kenéz Béla:^ Számokba foglalni 'mindent nem lehet. Ez egyéni kutatás dolga!) Előrebocsátom, hogy Kenéz képviselőtársam képességeit rendkívül nagyra becsülöm, sőt boldog vagyok, hogy jelen van akkor, •amikor én ezeket szó tárgyává teszem, mert tudom, hogy a legilletékesebb szem élv előtt teszem .mindezt szóvá. Ellenben később leszek bátor rámutatni arra, hogy az adatgyűjtésnek mik a konzekvenciái. Az kétségtelen, hogy számokban nem lehet mindent precizen kifejezni, ennek viszont az a következménye, hogy egyes vidékek igen hátrányos helyzetbe kerülnek a munkabér szempontjából, ami pedig, 36