Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.
Ülésnapok - 1935-199
218 Az országgyűlés képviselőházának 199. szakaszt a községi mezőgazdasági bizottság hatáskörét kiterjesztő javaslatot voltam bátor benyújtani. Minthogy azonban egy részről magam is látom, hogy hiába nyújtok be javaslatokat, más részről pedig ez a javaslatom kétségtelenül olyan, amely még a jelen pillanatban talán nem időszerű, mert a mezőgazdasági bizottságok népszerűsége még nem olyan, hogy ma szívesen átadnának részükre a községek bizonyos hatásköröket, azért e javaslatom első bekezdését tisztelettel visszavonom, fenntartom azonban javaslatom második bekezdését, hogy tudniillik a községi mezőgazdasági bizottság elnöke hivatalból tagja legyen a községi képviselőtestületnek. (Nagy István: Ez nem idevaló!) Miért, t. képviselőtársam! (Nagy István: Ez a községi törvénybe való!) Továbbá új 20. szakaszként indítványozom az alábbi szöveg fölvételét (olvassa): »A járási mezőgazdasági bizottság véleménye kikérendő a legelőtársulati és közbirtokossági megfellebbezett ügyekben, határozatok hozatalánál. A járási mezőgazdasági bizottság ellenőrzi a községi földbirtokok kezelését, a közös legelők állatlétszámát.« T. Ház! Ha valamit akarunk adni a mezőgazdasági kamaráknak és a járási mezőgazdasági bizottságoknak s ha már hatáskört nem adhatunk nekik, legalább adjuk meg részükre az ellenőrzést és a felügyeleti jogot. Kérem indítványom elfogadását. Elnök: Szólásra következik? vitéz Kenyeres János jegyző: Plósz István! Plósz István: T. Képviselőház! Minthogy Meizler Károly t. képviselőtársam az új 19. §-ra vonatkozó javaslatának 1. bekezdését visszavonta, a szótól elállók. Elnök: Kíván még valaki a Meizler Károly képviselő úr által indítványozott új szakaszhoz, hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e Meizler Károly képviselő úrnak új 19. § felvételére vonatkozó indítványát elfogadni. (Nem!) A Ház Meizler Károly képviselő úr indítványát elveti. Meizler Károly képviselő úr még egy másik új § felvételét is javasolja. Meizler Károly képviselő urat illeti a szó. Meizler Károly: T. Képviselőház! Minthogy az új 19. $-t célzó indítvány ómnál erre a szakaszra vonatkozó észrevételeimet is elmondtam, előbb elmondott észrevételeimnél fogva most szólni nem kívánok. Elnök: Kíván valaki a képviselő úr által javasolt másik új szakaszhoz hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senkii nem kíván, a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e Meizler Károly képviselő úrnak új szakasz felvételét javasoló indítványát elfogadni? (Nem!) A Ház az indítványt nem fogadta el. Következik a 19. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. vitéz Kenyeres János jegyző (olvassa a 19. §-t). Elnök: Az előadó úr kíván szólani. Szalay László előadó: T. Ház! Indítványozom, hogy a 19. § a következő új bekezdéssel egészíttessék ki. (Olvassa): »Az Országos Mezőgazdasági Kamarába tagküldósre jogosult j szövetkezetek által fizetett kamarai illetékből j ülése 1937 március 12-én, pénteken. származó jövedelem az Országos Mezőgazdasági Kamarát illeti«. A vonatkozó szákasz indokolása a következő. Az országos jelentőségű szövetkezetek érdekképviselete jobbára csak az országos kamara által lesz megvalósítható, indokolt tehát, hogy az általuk fizetett kamarai illeték az országos kamaráé legyen. Tisztelettel kérem módosító indítványom elfogadását. Elnök: A vitát bezárom. A földimívelésügyi államtitkár úr kíván szólani. Marschall Ferenc földmívelésügyi államtitkár: T. Ház! Az előadó úr módosító indítványához hozzájárulok. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 19. i-t eredeti szövegében elfogadni, szemben az előadó úr indítványával? (Nem!) A Ház a 19. §-t az előadó úr módosító indítványával fogadta el. Csoór Lajos képviselő úr a 19. § után új szakasz felvételét indítványozta. A képviselő urat illeti a szó. Csoór Lajos: T. Képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy következő indítványommal kissé részletesebben foglalkozzam. Ennek a most tárgyalt mezőgazdasági javaslatnak együttes megállapításunk szerint, úgy az ellenzék, mint a kormánypárt megállapítása szerint, az volna a célja, hogy a mezőgazdasági érdekképviseletek hatáskörét és működésének hatályosságát minél jobban biztosítsa. Ezzel indokolta a javaslatot a kormányzat a törvényjavaslat indokolásában és mélyen t. felszólalt képviselőtársaim is erre a kérdésre tértek ki. Megállapítottuk azt is, hogy ebben a törvényjavaslatban tulajdonképpen semmi konkrét intézkedés nincs, amely a mezőgazdasági kamarák, illetőleg a törvényes mezőgazdasági érdekképviseletek hatáskörét és működését hatályosabbá tenné éö az ő intézkedésükhöz, véleményükhöz megfelelő szankciót is biztosítana. Ennek folytán indítványozok egy új szakaszt, amelynek lényege a következő. Adassék meg a mezőgazdasági bizottságoknak jogkör, hogy minden intézkedő hatóság vagy hivatal rendelkezése ellen olyan előterjesztést tehessenek, hogy ezen intézkedés végrehajtása függesztessék fel. Másodszor mély tisztelettel indítványozom azt, hogy közhatóságok és hivatalok kötelesek minden mezőgazdasági érdekű kérdésben a területük szerint illetékes mezőgazdasági kamara véleményét kikérni. Ha megnézzük az 1920 :X VIII. tc.-nek a mezőgazdasági bizottságokra vonatkozó rendelkezéseit, a 16., 17., 18. és 19. §-okban a mezőgazdasági bizottságoknak megvan a jogosultságuk arra, hogy ők minden mezőgazdasági vonatkozású kérdésben véleményt mondjanak és előterjesztést tehessenek. Azonban az az intézkedés is benne foglaltatik a törvényben, hogy a véleményadásra felszólított mezőgazdasági bizottság álláspontja az intézkedésre hivatott hatóságot vagy hivatalt nem kötelezi. A mezőgazdasági bizottságok működése tehát a jelenlegi körülmények között tulajdonképpen egy esetleges tanácsadó szerepet tölt be, de semmi pozitív és határozott ingerenciát nem tud gyakorolni a mezőgazdásági közigazgatás vitelére. Ennek magyarázata az, hogy semmi szankciója nincs a mezőgazdasági bizottságok működésének.
