Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.
Ülésnapok - 1935-199
214 Az országgyűlés képviselőházának 19 Gr. Teleki Mihály: T. Ház! A mezőgazdasági érdekképviseletekről szóló törvényjavaslat nagyon helyesen a kamarai tagok számát felemeli és a kúriák számát a tényleges birtókmegoszlásnak megfelelően átalakítja. Nem veszi azonban tekintetbe azt, hogy ha a kamarák számát emeljük, ugyanakkor gondot kell fordítani arra, hogy a kamarák vezetésére hiyatott igazgatóválasztmány létszámát is emeljük. A régi törvény 42. §-ában benne volt, hogy a mezőgazdasági kamara közgyűlése az ügyek állandó vitelére a kamara választmányába 20 tagot választ, amely választmány a szükséghez képest tart üléseket. Ez nagyon helyes intézkedés volt addig, amíg csak öt kúria volt, mert az öt kúriából mindig 4—4 tag volt a választmány tagja és így minden kúria egyenlő arányban volt a választmányban képviselve. Most azonban, hogy a kúriák számát hétre emeltük fel, méltányosnak és igazságosnak tartanám, hogy az igazgatóválasztmány tagjainak számát 28-ra emeljük fel, vagyis hogy minden kúria 4—4 taggal legyen képviselve a választmányban. Nem kívánok ezzel a kérdéssel hosszasabban foglalkozni, hiszen ide vonatkozó megjegyzéseimet az általános vita során már módomban volt kifejteni s ezért csak módosító indítványomat olvasom fel. (Olvassa): »Az 1920:XVIII. te. 42. §-ának 1. bekezdése akként módosul, hogy a választmánynak 28 tagból kell állania.« Tisztelettel kérem módosító indítványom elfogadását. Elnök: Kíván-e még valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A földmívelésügyi államtitkár úr kíván szólni. Marsehall Ferenc földmívelésügyi államtitkár: T. Képviselőház! A beterjesztett módosító indítványt a magam részéről elfogadom. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a 11. § eredeti szövegét, szemben gróf Teleki Mihály képviselő úr módosító indítványával elfogadni? (Nem!) A Ház a 11. § : t gróf Teleki Mihály képviselő úr módosító indítványával fogadja el. Következik a 12. $. Kérem a jegyző urat, hogy a szakaszt felolvasni szíveskedjék. Huszár Mihály jegyző (felolvassa a 12. §-t). Elnök: Az előadó úr kíván szólani. vitéz Szalay László előadó: T. Képviselőház! Tisztelettel indítványozom, hogy a 12. § jelenlegi két bekezdése közé iktattassék be az alábbi szöveggel egy új 2. bekezdés: »A kamara közgyűlésének és választmányának ülésén a földmívelésügyi miniszter és az Országos Mezőgazdasági Kamara magát képviseltetheti. E végből az ülés időpontját és tárgysorozatát a földmívelésügyi miniszterrel és az Országos Mezőgazdasági Kamarával idejében közölni kell. A földmívelésügyi miniszter, illetőleg az Országos Mezőgazdasági Kamara képviselőjét az ülésen szó illeti.« Kérem továbbá, ihogy a 12. § régi második, most új harmadik bekezdésében a »második« szó után illesztessenek be az: »és negyedik« szavak. E módosító javaslat indokolása a következő. A földmívelésügyi 'miniszter képviselte,tése ós képviselőjének szólásjoga tekintetében már az 1920: XVIII. te. is rendelkezett és kívánatosnak látszik, Ihogy az a szokás, amely szerint az Országos Kamara (képviselője is meg. ülése 1937 március 12-én, pénteken. hivassék és neki szólásjog adassék, törvényes rendelkezésképpen vétessék fel. Kérem e módosító indítványok elfogadását. Elnök: Kíván-e még valaki szólani? (Nem!) Ha szólná senki sem kíván, a vitát 'bezárom. A földmívelésügyi államtitkár úr kíván szólni. Marsehall Ferenc földmívelésügyi államtitkár: T. Képviselőház! Az előadó úr módosító indítványát elfogadom. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a 12. §«t eredeti szövegében, szemben az előadó úr módosító indítványával elfogadni? (Nem!) A Ház a 12. §-t 'az előadó úr módosító indítványával fogadta el. Következik a 13. §. Kérem a jegyző urat, hogy a 13. §-t felolvasni szíveskedjék. Huszár Mihály jegyző (felolvassa a 13. §-t.): Meizler Károly! Elnök: Meizler Károly képviselő urat Illeti a szó. Meizler Károly: T. Ház! A 13. § úgy rendelkezik, hogy a kamaráknak azok a tagjai, akik a gazdatiszteket képviselik, a gazdatiszti ügyek tárgyalására külön szakosztályt alakíthatnak. A szakosztály tagjai csak a gazdatiszteket képviselő kamarai tagok lehetnek. Ehhez a ponthoz tisztelettel indítványozom azt a kiegészítést, hogy (olvassa): »Ezen szákosztály működése a külön törvényben megalkotandó gazdakamara hatáskörét nem érinti«. A 13. § ugyanis csak azt mondja, hogy a kamarának azok a tagjai, akik a gazdatiszteket képviselik, a gazdatiszti ügyek tárgyalására külön szakosztályt alakíthatnak. A 13. § tehát csak megengedi ennek a szakosztálynak az alakítását. Egyébként a szakosztály gondolata nem rossz. A szakosztály nagyon hasznos, nagyon kiváló működést fejthet ki, ezt készséggel megengedem, azonban nem helyettesítheti magát az érdekképviseleti szervet, magát a kamarát. Ez kétségtelenül így van, mert a vidéki kamarákban miegalkotandó külön szakosztály nagyon jól megvitathatja a gazdatiszteknek, mondjuk, a többi kúriákhoz való kapcsolatát, vagy pedig az egész termelés kérdését, mint szakemberek megvitathatják; ámde ez nem jelent európai értelemben vett modern autonómiát, önkormányzatot. Ezt a. modern önkormányzatot csupán egy (külön országos kamarával lehet megvalósítani. Itt elrészleteződik ez a probléma, nincs egy központba összevonva, mint ahogy minden ikamara kell hogy országos vonatkozásban érdekképviseleti szerv legyen. Ezért sajnálattal vettem, hogy az igen t. államtitkár úr a tegnapi nap folyamán sem adott ebben a (kérdésben megnyugtató választ. Az én javaslatom csupán annyit céloz, hogy fenntartja azt a gondolatot, hogy majd valamikor kapnak a gazdatisztek önálló kamarát. Az az ígéret, hogy majd külön törvényben megszervezzük, tudjuk jól, hogy már az alaptörvény indokolásában benne volt, de 17 éven keresztül mégsem alkották meg a kamarát. Legalább magát a gondolatot ne ejtsük el. Az egész világ az érdekképviseleti autonómiák kiépítése felé halad; ne diminuáljuk annyira a gazdatiszti kart, hogy most kijelentjük, hogy erre nincs szükség. Miután az alaptörvény indokolásában benne van a kamara gondolata s az indokolás az alapeszmét kifejezi, legalább azzal ellentétes új intézkedést, az alaptörvény revízióját ne hozzuk ide. Most tisztára az a helyzet, hogy ez a 13. § csak megengedi, hogy egy ilyen szakosztály felállítható legyen, de nem kötelező erővel.
