Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-199

Az országgyűlés képviselőházának 199. szerzése, az ebadóalap és egyéb kérdések fejlesztése tekintetében mondott. Bizonyos vonatkozásban, sajnos, személyes tapasztalatodból is ismerem azokat az egyenlőtlenségekéit, amelyek ezen a téren bámulatos, vagy mondhatnám, érthetetlen módon az egyes törvényhatóságok között fennállanak, Iholott az előfeltételek a sikeres akcióra (megvannak, sőt egyes olyan helyeken, ahol eredményt nemi látunk, nagyobb mértékben vannak meg. Remélem, hogy az a példa, amelyet egyes törvényhatóságok és kamarák mutatták, talán olyan ragály lesz, amelyet az igen t. foldanivelésiigyi kormánynak sikerülni fog az ország egész területére átvinni és az e tekintetben fennálló, a gazdatársadalom szempontjából igen szomorú állapotok a jövőben meg fognak szűnni. A tárgyalás alatt álló 10. §-hoz a következő újabb bekezdést indítvány ózom (olvassa): »Az 192(HXVIII. te. 37. §-ának első bekezdése akként módosul, hogy a kamara egyetemes országos jelentőségű ügyben a törvényhozáshoz, vagy a kormányhoz az Országos Mezőgazdasági Kamara útján tesz előterjesztést. Az ilyen előterjesztést az Országos Mezőgazdasági Kamara ennek folytán tett saját előterjesztéséhez mellékelni 'köteles.« (Helyeslés balfelöl.) Megjegyzem, hogy törvényiszerkezeti szempontból ez a hivatkozás talán nem egészen pontos, e ihelyett esetleg 'más szakaszra lehetne hivatkozni. Módosító indítványom megtételére. egy gyakorlati szempont indított; azon a nézeten vagyok ugyanis; hogy az önkormányzat és sa érdekképviselet kifelé hanmadiik saemélyiekkei, faktorokkal szemlben ós .magával a kormánnyal szemhen is csalk úgy lehet eredményes, ha az esetenkint előadódó éltalános, nagy kérdésekben bizonyos egységes eljárást követ és egyenes vonalon halad. Teljesen igaza van az igen t. államtitkár úrnak, aki tegnapi, a Ház általános helyesléssel fogadott beszédéiben azt mondotta,, hogy a gazdasági életben a rieálpolitika gyakorlati problémáival foglalkozzunk, szemben — ahogyan ő fejezte ki 'magát — a fantaszták ködös elképzeléseivel. A magam részéről ehhez még azt fűzném hozzá, hogy nagyon is látszik Európaszerte, hogy a jelszavak hangoztatása mellett a meddő kritika is éppen olyan kevéssé tud eredményt elérni, mint a jelszavas politika, és egyes képviselőtársaim joggal mondják, hogy a novellát majd novellárisan fogjuk megreformálni. A magam részéről továbbá még azt is hozzáfűzném, hogy a lkétszer kettő négy viszont olyan törvény, amelyet sem novelláris, sem más úton egy^ államban sem sikerült még eddig megreformálni, amire talán a legjobb példát szolgáltatják a Franciaországban a napokban lezajlott pénzügyi események. Módosításom tehát arra tendál, hogy az érdekképviseletek a mindenkori kormányokkal izemben eredményesen léphessenek fel, másrészt viszont azt kívánja elérni, hogy az egyes kormányok más érdekképviseletekkel szemben vagy esetleg külkereskedelmi tárgyalások alkalmával bizonyos egységes mezőgazdasági állásfoglalásra hivatkozhassanak. Azt hiszem, hogy ezt a célt csak úgy tudjuk elérni, ha az egyes érdekképviseletek körén belül esetleg felmerülhető eltérő javaslatokat, vagy ellentéteket közös nevezőre hozhatjuk, bár részletkérdésekben, mint mondottam, teljesen külön vélemények lehetnek az egyes kamarák között. Ezeíkután még csak egypár szóval magára a 10. §-ra vagyok bátor néhány megKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ. XII. ülése 1987 március 12-én, pénteken. 213 jegyzést tenni és azt a kérelmet intézni az igen t. kormányhoz s figyelmébe ajánlani, hogy azt hiszem, jó volna legalább a végrehajtási utasításban körvonalazni a közérdekű ügyekben a jogorvoslati jog actoratusát. A törvényjavaslat ugyanis hivatkozik az 1929. évi XXX. te. 47. §-ának 2 bekezdésére, amely azt mondja, hogy közérdekű ügyben érdekelt a közületnek minden tagja, akit a határozat ebben a minőségében érint. Per analógiám tehát lehetségesnek tartom, hogy éppen ennek a 47. §-nak a második bekezdésére hivatkozhassanak, amikor e novellában biztosított vagy biztosítandó jogorvoslati joggal élni kívánnak. Azt kérem tehát, hogy a végrehajtási utasítás ezt precizirozza és pedig azt, hogy ezzel a jogorvoslattal ki élhet és milyen formalitások között, mert az a megjelölés, hogy a kamara élhet vele, szerintem nagyon tág; az egyes kamarák szerint különböző felfogásokra, magyarázatokra és álláspontokra adhat alkalmat, esetleg hatásköri súrlódásokra is. Helyesebb tehát, ha már közérdekről van szó, hogy precizirozzuk azt, kinek a kezébe tesszük le a közérdekű kérdések védelmét. Ismételten kérem új bekezdésem elfogadását. Elnök: Kíván még valaki a szakaszhoz hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Az államtitkár úr kíván szólniMarsehall Ferenc földmívelésügyi államtitkár: T. Ház! Nagyon örülök, hogy gróf Esterházy Móric igen t. képviselő úr újból szóvá tette a már tegnap itt részletesen letárgyalt témát, amely a vármegyének arra a szerepére vonatkozik, (hogy a vármegye területén az állattenyésztést felkarolja. Van szerencsém erre nézve újból megismételni, amit már tegnap mondottam, hogy a földmívelésügyi kormány rendkívül nagy örömmel látja, ha a vármegyék ezen a téren továbbmenő tevékenységet fejtenek ki. Idevonatkozólag az ország több részében egészen magukkal ragadó példákat látunk, különösen az alsó Dunántúl egynéhány vármegyéjében és egy-két Tiszántúli vármegyében is. Kijelenthetem, hogy a földmívelésügyi kormány a vármegyéknek idevonatkozó határozatait mindig a legnagyobb megértéssel fogja fogadni; továbbmenőleg pedig a földmívelésügyi kormányzat bizonyos r

tekintetben a kezdeményezés terére is fog lépni, hogy a vármegyéket ösztönözze, sarkalja a'bban az irányban, hogy e^ téren minden vármegye teljesítse kötelességét a magyar állattenyésztés előmozdítása érdekében. Ami a szóvátett második kérdést illeti, amely a közérdekű ügyben való jogorvoslati eljárásra és annak szabályozására vonatkozik, készséggel kijelentem, hogy a végrehajtási utasítás erről megfelelően f°£ gondoskodni. Egyébiránt a képviselő úr által előterjesztett módosító indítványt elfogadom. Elnök: A tanácskozást 'befejezettnek jelentem ki, következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a 10. %-t eredeti szövegében elfogadni, szemben Esterházy Móric gróf módosító indítványával!? (Nem!) A Ház a ]0. %A gróf Esterházy Móric képviselő úr módosító indítványával fogadta el. Következik a 11. §. Kérem aninak felolvasásátHuszár Mihály jegyző (felolvassa a 11. §-t). Elnök: Szólásra következik? Huszár Mihály jegyző: Gróf Teleki Mihály! 29